Szeged_irodalmi_emlekhelyei

A Szegedi Tudományegyetemhez kötődő írók, költők emlékhelyei Szegeden, és Szeged megjelenése műveikben

start

Bevezető

Kedves Olvasó! Szeged életét 1921-ben az egyetem idekerülése megváltoztatta. Kulturális életét fölpezsdítette. A teljesség igénye nélkül azoknak a költőknek-íróknak a műveit ajánljuk szabadulószobánkkal az Olvasóknak, akik a szegedi egyetemen szerezték diplomájukat, majd szegedi környezetbe helyezték verseikben-prózájukban megfogalmazott gondolataikat. S miért ajánljuk mindezen művek elolvasását elsősorban a szegedieknek? Mert jó érzés a szereplők gondolatait úgy olvasni, hogy maximális pontossággal látjuk képzeletünkben a helyszínt. Szegedet megismerni akaró olvasóknak pedig az írásokon keresztül is élményszerű ismerkedést kívánunk Szeged (írások korabeli) helyszíneivel!

József AttilaRadnóti MiklósJanikovszky Éva

Baka IstvánTemesi FerencDarvasi László

Latzkovits MiklósSzilasi LászlóGrecsó Krisztián

Feladatok

Ahhoz, hogy kijussatok a szobából, oldjátok meg az összes feladatot!

József AttilaRadnóti MiklósJanikovszky Éva

Baka IstvánTemesi FerencDarvasi László

Latzkovits MiklósSzilasi LászlóGrecsó Krisztián

Feladatok

Ahhoz, hogy kijussatok a szobából, oldjátok meg az összes feladatot!

József AttilaRadnóti MiklósJanikovszky Éva

Baka IstvánTemesi FerencDarvasi László

Latzkovits MiklósSzilasi LászlóGrecsó Krisztián

Feladatok

Ahhoz, hogy kijussatok a szobából, oldjátok meg az összes feladatot!

József AttilaRadnóti MiklósJanikovszky Éva

Baka IstvánTemesi FerencDarvasi László

Latzkovits MiklósSzilasi LászlóGrecsó Krisztián

Feladatok

Ahhoz, hogy kijussatok a szobából oldjátok meg az összes feladatot!

József Attila1905-1937

1920. október 1-jén, 15 évesen érkezett Makóra, a DMKE internátusba árván, mert a Szegedi utcában távoli rokonai éltek. A gimnázium 5. osztályába járt, és önképzőkörös volt. Tanította Tettamanti Béla és Galamb Ödön.1922. január 22-én Espersit János házában mutatták be Juhász Gyulának, aki a Szépség koldusa kötet előszavát írja. Többször járt a szegedi Koroknay-nyomdában, míg a kötet Szegeden megjelent 1922 karácsonyán.Miután Budapesten leérettségizett, 1924 őszén iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia- filozófia szakára. Az 1925-ben megjelent Tiszta szívvel c. verse miatt Horger Antal professzor eltanácsolja az egyetemről, s a költő 1925. május végén elhagyja a várost.A szegedi egyetem (amely 1921-ben Kolozsvárról költözött Szegedre) bölcsészkara 1921-1925- ig a Dugonics téren, a mai Központi épületben működött. Az épület Toldy és Somogyi utca sarkán lévő első emeleti rész két ablaka mögött 1925. március 30-án játszódott le az a jelenet, amelyet a költő a Születésnapomra (1937) c. versében megörökített (Horger Antal vitája József Attilával a Tiszta szívvel c. vers ürügyén). Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged c. lapban megjelent Tiszta szívvel c. verséért. Fehér Ede, aki József Attila két egyetemi társa közül az egyik volt, aki végighallgatta Horger Antalt, így írta le a jelenetet:

Kérem, József úr, ön egy verset ír, melyben azt írta, hogy nincs se istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát, és embert öl. Kérem, én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni. -De professzor úr, mikor én azt a verset írtam, már három napja nem ett… -Kérem, a verse megjelent.

"ÉN EGÉSZ NÉPEMET FOGOMTANÍTANI!"EBBEN AZ ÉPÜLETBEN KEZDTE EGYETEMI TANULMÁNYAIT JÓZSEF ATTILA 1924-1925-BEN

Szegedi albérlete a Brüsszeli krt. 23-as számú ház, amelynek első emeletén lakott 1924 őszétől 1925 tavaszáig, egyetemi hallgató korában József Attila, itt írta Tiszta szívvel c. versét is. A ház falán emléktábla (1955) a következő sorokkal:

„NEM ÉN KIÁLTOK,A FÖLD DÜBÖRÖG.”EBBEN A HÁZBAN LAKOTT EGYETEMI HALLGATÓ KORÁBAN 1924-25-BEN NÉPÜNK NAGY FORRADALMI KÖLTŐJE: JÓZSEF ATTILA (1905-1937)

Ma az egyetem falán, a bejárattól jobbra emléktábla található (1963 körül helyezték el), amelyen a Születésnapomra (1937) c. versének híres sora áll:

Kedvenc helye a Kárász u. 16. sz. alatti Korzó kávéház.Egészalakos bronz szobra a Dugonics téren, a központi egyetem épülete előtti saroknál áll. (Varga Imre alkotta 1964-ben.)József Attila-dombormű a szegedi Dóm tér Pantheonjában található (Tápai Antal alkotása, 1947). A domborművön József Attila Hazám c. versének két sora olvasható:

„ADJ EMBERSÉGET AZ EMBERNEK, ADJ MAGYARSÁGOT A MAGYARNAK.”

Mellszobra a központi egyetem aulájában található (Mikus Sándor alkotása; Dugonics tér 13.).

Radnóti Miklós1909-1944

Budapesten született, 1930 őszén mivel a numerus clausus miatt a pesti egyetemre nem kerülhetett be, beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészkarára magyar-francia tanári szakra. 1931-ben egyik alapító tagja lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma nevű baloldali diákcsoportnak.Radnóti verseskötetei közül kettő: a Lábadozó szél (1933) és az Újhold (1935), valamint Kaffka Margit művészi fejlődése (1934) című doktori értekezésének második kiadása is a Kollégium kiadásában jelent meg. 1930. szeptember 12-én kereste fel Sík Sándor költő piarista paptanárt (az egyetem mai Bolyai-épületében), neves cserkészvezetőt és irodalomprofesszort, s egyhamar a privát szemináriumába került be, amelyet Sík a piarista rendházban tartott. A beszélgetések kellemes légkörben folytatódtak, a résztvevők között voltak Radnótin kívül Baróti Dezső, Ortutay Gyula és Tolnai Gábor is. Második verseskötete 1931 márciusának végén látott napvilágot, a Fiatal Magyarország kiadásában. Címe: az Újmódi pásztorok éneke. A kötet harmincegy verséből tizenkilenc Szegeden íródott. A könyvet 1931. április 11-én a budapesti ügyészség szemérem elleni vétség és vallás elleni kihágás…” címén elkoboztatta. Házkutatást rendelt el mind a szerzőnél, mind a kiadó nyomdatulajdonosnál is. A szegedi lakásán tartott házkutatás hatására írta meg Radnóti az 1931. április 19. című költeményét, amelynek alcíme és kezdő sora egyezik: „Új könyvemet tegnap elkobozták”. 1935-ben kapott bölcsészdoktori diplomát.

A szegedi bölcsészkarán (Ady tér) falán, a főbejárattól balra emléktáblát találunk: „EBBEN AZ ÉPÜLETBEN VÉGEZTE EGYETEMI TANULMÁNYAIT RADNÓTI MIKLÓS AZ 1930-35 ÉVEKBEN” Szegedi lakásai: Széchenyi tér 8. sz., Jerney-ház, amelynek első emeletén (15. sz.) lakott Radnóti Miklós 1930 őszétől 1932 elejéig. 1931 tavaszán ebből a kis diákszobából kobozták el a Pesten megjelent Újmódi pásztorok éneke c. verseskötetét. A Zrínyi u. 8. számú ház Radnóti második ismert szegedi lakása, a Jerney-házból költözött ide. A régi, kis földszintes házat 1961-ben bontották le. 1932 áprilisától 1934 februárjáig lakott itt a költő.

Bokor u. 2. számú ház (Wolf Ferenc tiszti főorvos kertes családi háza): Radnóti özvegye szerint 1933-1934-ben a ház magasföldszinti szobájában élt és alkotott a költő, itt írta doktori értekezését. A ház bejárata mellett emléktáblán (1969) a költő sorai olvashatók a Nem bírta hát… című versből:„A VILÁG ÚJRAÉPÜL,- S BÁR TILTJÁK ÉNEKEM,AZ ÚJ FALAK TÖVÉBENFELHANGZIK MAJD SZAVAM.”RADNÓTI MIKLÓS 1933-34-BEN E HÁZBAN ÉLT ÉS ALKOTOTTA Kölcsey u. 5. számú házban 1935 májusában, a vizsgákra készülve néhány hétig lakott a költő.A Kölcsey u. 10. számú házban 1936 szeptemberében lakott rövid ideig.

Szobrai: Radnóti Miklós domborműve a Dóm téri Pantheonban (Beck András alkotása, 1948) található:„EMBER VIGYÁZZ, FIGYELD MEG JÓL VILÁGOD:EZ VOLT A MULT, EMEZ A VAD JELEN, ―HORDOZD SZIVEDBEN. ÉLD E ROSSZ VILÁGOT,ÉS MINDIG TUDD, HOGY MIT KELL TENNED ÉRTE, HOGY MÁS LEGYEN.” 1944.Radnóti Miklós mellszobra a központi egyetem aulájában (Schaár Erzsébet alkotása, Dugonics tér 13.)Radnóti Miklós mellszobra a költőről elnevezett gimnáziumban (Mészáros Dezső alkotása, 1972; Tisza Lajos krt. 6-8. sz.)Radnóti és Gyarmati Fanni egészalakos szobra (Gyurcsek Ferenc, 2010) a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium előtt áll.

A Jerney-házban történt házkutatás emlékére született verse: 1931. ÁPRILIS 19. / (ÚJ KÖNYVEMET TEGNAP ELKOBOZTÁK) Új könyvemet tegnap elkobozták, most egyedül ülök, ujjaim átfonva bokám körül, piros pillét ástam ma babonásan a küszöb alá és lassan elalszom! Emlékszem én! egyszer a tizenhétéves anya, barátom tejetlen asszonya aludt el fáradtan, húsznapos, tejes kislánya fölött így; gyerekingeket álmodott s urának új cipőt! és kedvvel ébredt, ahogy mesék csatái hajnalán kürthangra harcosok! Majd fölébredek én is! kedvesem arany varkocsán sikongat a napfény, lóbálva nő föl árnyam az égig és huszonkét szemtelen évem az éjjel bevacsorázik három csillagot!

A Jerney-ház aprócska, ablak nélküli albérleti szobájában született a Kis kácsa fürdik című verse. Itt élt a költő 1930. szeptember 16-án, s ekkoriban ebben a házban működött a leányiskola. A diáklányok éneke ihlette meg a költőt: KIS KÁCSA FÜRDIK Fekete tóban kis kácsa fürdik s fürdik a nagy lány a ruhaáztató, jó tekenőben s mindene látszik, ahogyan csattogva mossa magát; már tudom, utána száradni kifekszik a napra és engem kiván ő csörgő fogakkal két énekes combja közé!

Janikovszky Éva1926-2003

Szegeden, a Bolyai utca 19. számú házban született. Középiskolai tanulmányait a szegedi Magyar Királyi Állami Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban végezte. 1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon folytatta tanulmányait, diplomát már Budapesten szerzett, s ott folytatta életét. Szülőházán emléktáblát találhatunk: EBBEN A HÁZBAN SZÜLETETT 1926. ÁPRILIS 23-ÁN ÉS ÉLT 1948-IG JANIKOVSZKY (KUCSES) ÉVA1(1926-2003) JÓZSEF ATTILA- ÉS KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓ, A MAGYAR GYERMEKIRODALOM KLASSZIKUSA Nevét Szegeden lánykollégium és általános iskola őrzi.

Naplóm 1938-1944 (Móra, 2020) „Ha valami rém okos bácsi, mondjuk egy pszichoanalitikus megfigyelné az életem, egész biztos rém unalmasnak és egész hétköznapinak találna, és nem pocsékolná rám az idejét, hanem visszatérne háromszemű és kétorrú hercegnőjéhez, akinek lelki problémáit biztos sikerrel oldaná meg. De én mégis olyan beképzelt alak vagyok, és azt hiszem, hogy velem annyi érdekes dolog történik, hogy azt föltétlenül szükséges megörökíteni az utókor számára.” Ezt a naplót tizenkét és tizennyolc éves kora között Kucses Éva vezette, aki később Janikovszky Éva néven vált híres íróvá. A korabeli bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt, ekkor volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló barátságokat kötött, szembesült a vészkorszak legdurvább, saját családját is érintő intézkedéseivel. A leendő írónő hol kacagtató, hol szívszorító iróniával mesél osztálytársairól, barátairól, saját magáról és tágabb otthonáról, Szegedről. A vidám gyermeki hang folyamatosan komolyodik, a késői – 1943-as és 1944-es – bejegyzések már egy olyan fiatal nőt mutatnak, aki érettségivel, intelligenciájával, műveltségével kitűnik kortársai közül, és a nála idősebbek barátságát keresi. A kötet gazdag képanyaga a hagyatékban maradt fotókból, valamint korabeli dokumentumok felhasználásával készült.

Részlet a könyvből:Ma csak 3 óránk volt, és egész délelőtt lógtunk a Verával és a Pacyval. Elmentünk a Baross felé, volt egypár fiú az udvaron, akiket mindjárt meghódítottunk. Ez viszont nem dicsőség, mert minden fiút meg lehet hódítani délelőtt, ha iskolában van, ráadásul unatkozik, és csak három nőszemély van a láthatáron. Elmentünk a Klauzál felé is, de már kicsöngettek, és a fiúk lejöttek az udvarra, elrohantunk, mert nem akartuk, hogy a Gabi és a Kacsa lásson minket.

Az 1960-ban írt Szalmaláng (Móra, 1960) című regénye Szegeden játszódik. E könyv főhőse, a derék, vidám Palócz Vera olyan, mint a többi hasonlókorú társa. Bizony, neki is hevesebben dobog a szíve, ha alkalma van személyesen megismerni egy divatos színészt vagy karmestert. Aztán ha egy szívélyes mosolyt, vagy komoly szót kap tőlük, máris szerelemről ábrándozik… Palócz Veránál az ábrándozásnak az a vége, hogy levelet ír. Csakhogy a levélnek különös sorsa lesz – hogy mi, azt a regényből tudja meg az olvasó. E regényből idézünk: Panna megértette, és pár perc múlva a két lány már kifordult a Bolyai utcai bérház kapuján. Már kint járnak a Dugonics téren, a hársfák alatt. -Üljünk talán be a Hungáriába, úgyis ott van dolgom. …

Első kérdés

Hol van József Attila egész alakos szobra Szegeden?

Brüsszeli körúton

Ady téren

Dugonics téren

Második kérdés

Hol található, Magyarországon egyetlenként, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni egész alakos szobra?

Bölcsészettudományi kar előtt

Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium előtt

Dugonics téren

Harmadik kérdés

Melyik szegedi utcában van Janikovszky Éva szülőháza?

Gogol utcában

Bolyai János utcában

Jósika utcában

Baka István1948-1995

Költő, műfordító, szerkesztő Szekszárdon született, ott érettségizett. A József Attila Tudományegyetemen magyar-orosz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett 1972-ben. Az egyetemen Ilia Mihály is tanította, majd baráti kapcsolat alakult ki közöttük, Tanár úr jelentette meg első verseit a Tiszatáj folyóiratban 1969-ben. Két év szekszárdi tanítás után 1974-től visszatért Szegedre, és az 1971-ben indult Kincskereső gyermek- és ifjúsági folyóirat munkatársa, majd prof. Deme László főszerkesztő mellett főszerkesztő-helyettes lett Simai Mihállyal együtt.

Szegedi lakásai:Szegedre kerülésekor albérletben lakott Alsóvároson, majd a Sajka utcában, Haladás téren. Első önálló lakása Szegeden a Retek u. 17. számú ház 5. emeletén volt (1975 és 1985 között). 1985-től haláláig a Molnár utcában lakott.

Temesi Ferenc1949-

Szegeden született. Szüleivel és nővérével a Tündér utca 11.a alatti házban élt. A Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett. 1974-ben szerzett magyar-angol szakos diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Az egyetemen Ilia Mihály Tanár úr volt talán legnagyobb hatással rá. 1974-től Budapesten él.1986-87-ben jelent meg Por (Magvető) című szótárregénye, amely cím a szerző szülővárosát jelöli. A város- és családtörténetet is bemutató különös szerkezetű regény hatalmas időtávot fog át 1833-tól 1973-ig.

9:25

28:30

I. kötetPorlódon játszódik Temesi Ferenc műve, ez az írói szótár formájú regény. Ott, ahol a „por” ellen nemcsak küzdeni kell, hanem együtt élni vele, sőt szeretni is, mint magunkat. Vágyak, mesék, mítoszok – s a kemény természeti-történelmi körülmények csapásai – "lecsapódásai közepette épül-alakul a város. Innen ide gyökerezik az a – történetében Porlóddal „összenőtt” – család, melynek sorsa kibontakozik a regény – egyelőre első kötetének – lapjain, s melynek sarja, Szeles András az ötvenes évek gyereke, a hatvanasok kamasza, a hetvenes esztendők fiatalembere. Nemcsak önmagát vállalja-képviseli tehát a főhős (és a Szótáríró), hanem városát, családját, barátait, ellenségeit – és az olvasót is. Csodás és hétköznapi, régi és közelmúltban játszódó történetek „fegyelmezett kavargása” komponálódik szerves egységgé, hogy bemutassa: Itt minden megtörtént, s minden egy kicsit másképp történt meg. Ám Temesi alkotása több, mint a „porlódiság” sajátos atmoszférájának s „képletének” rajza, s több, mint nemzedéki, család és énregény: mert mindez együtt. Lexikális szerkesztéséből következően is egymás mellett jelennek meg a múlt és a jelen alakjai, s így bontakozik ki hat nemzdék s evvel a helyszín története. Időben is hatalmas távot fog át a Por: 1833-tól 1973-ig juttatja el az olvasót. S mit fűz hozzá eme első kötethez a szerző: „Nincs más hozzáfűznivalóm a Szótár első kötetéhez, mint a második: L-ZS.”

II. kötetBizonyára nagy érdeklődés előzte meg a történet folytatását: Temesi Ferenc írói szótár formában közreadott regényének második kötetét. Az előzőekben az olvasó megismerkedhetett Porlód város sajátos atmoszférájával, a főhőssel, Szeles Andrással, családjának hat generációjával. Régi és közelmúltbeli – homályosabb és élesebb – képkockákból áll össze végül is a monumentális freskó, feledhetetlen alakjaival, fantasztikus, hétköznapi történéseivel, színhelyeivel. Olvasói sejthetik, hogy – a rejtett linearitás törvényeinek eleget téve – az író most a századelőtől „címszavazza” tovább a Porlódon átsüvítő történelmet, az életet, a Kispéter-Stolz-Szeles család sorsának alakulását s a fiatalember – férfivá – érlelődő András kalandjait. Mindezt olyan provinciális hitelességgel, amely azt sugallja, hogy voltaképp mindenhol provinciában élünk.

Egy részlet az első kötetből:emléktábla Kilenc-tízévesen minden pénteken elhaladtam piszkossárga, emeletes, vedlett vakolatú ház előtt, amelynek sebhelyeiből a pőre téglafal piroslott elő, mint a vér. Balra a kapu mellett kicsiny, márványból való * azt közölte az arrajáróval: „NEM ÉN KIÁLTOK, A FÖLD DÜBÖRÖG.” Amikor először olvastam el, földbe gyökerezett a lábam. Megigazítottam a szemüvegemet. Alatta ez állt: Ebben a házban lakott egyetemi hallgató korában 1924-25-ben népünk nagy forradalmi költője JÓZSEF ATTILA 1905-1937 Mi van, kérdezte a nővérem, akivel együtt jártunk a pár sarokkal odébb lévő fiókkönyvtárba, miért nem jössz? Semmi, mondtam én, és mentem utána. Nekem akkoriban az volt a legfurcsább, hogy valakinek – egy költőnek – keresztnév a vezetékneve. A „Mama” és a „Csoszogi, az öreg suszter” mellett, amiket ismerhettem tőle, meglepett az a mondat a táblán. De mire a könyvtárba értünk, már meg is feledkeztem róla: akkoriban épp Zola összes műveit olvastam. A fiatal könyvtárosnak tetszett az én nyolcadikos nővérem, ezért abban a kiváltságban lehetett részem, hogy a felnőtteknek való könyvek közül válogathattam. József még messze volt, mint az ifjúkor. (>öntudat)

Darvasi László1962-

Törökszentmiklóson született. 1986-ban diplomázott Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán. 1986–1989 között Hódmezővásárhelyen és Szegeden általános iskolai pedagógusként dolgozott. 1989-től a Délmagyarország munkatársa, 1992–1993 között kulturális rovatvezetője volt. 1990–1998 között a szegedi Pompeji című folyóirat szerkesztője volt.

A zord apa, avagy a Werner-lány hiteles története (Jelenkor, 1994) A múlt századfordulós hangulatot árasztó bűnügyi történet főhőse, elbeszélője egy frissen diplomázott doktor, akit nagybátyja, a „párbajhős, morálkalandor, pillanatlovag” ragad magával, „az elrabolt szíves és egyetértő engedelmével” Szegedre, hogy megismerkedjen az élettel. „Géza bátyám” a Csillag börtön orvosa, akit a fiatalember is elkísér a kivégzésre, majd belekeveredik egy több áldozatot követét sötét bűnügybe. A stilizált, ironikus szöveg csupa rafinált és játékos allúzió, utalás, amelynek tág intertextuális tere Csáth Gézától, Móricz Zsigmondtól Lengyel Péterig terjed, és amelyet eredeti megjelenése idején az egyik legsikerültebb Darvasi-szövegként dicsért a kritika.

Részletek a műből:Ajánlás: Ilia MihálynakMejerné az Oroszlán és a Bajza utca sarkán magasló Politzer-féle bérpalotában él. Nyár óta én is itt lakom. … A Klauzál tér valóságos kis Balkán. A Széchenyi téren nappal gyümölcsöt árulnak, hogy vecsernye táján föléledjen a korzózás rendje. … Elmegyek otthonról, kóborlok a városban, Rókusig, aztán vissza, járok a Felsővárosban is. … A Klauzál teret köd eszi, Kossuth megbántott szobrából csak a talapzat látszik. … A Somogyi utca felől kocsi hajt be, lassan lépdelnek a testes mecklenburgi lovak. … Nézek a kopár Boszorkánysziget felé… a Dugonics térnél a lila jelzésű vagonra ugrok, mely a Gedó kert felől jár a Vágóhíd felé, s viszont. Szakaszjegyet veszek, s úgy bámészkodom, mint a kirándulók. … Keringek a Feketesas utcában, a Kígyó utcában, a Zsinagóga körül…

Virágzabálók (Magvető, 2009) Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik („angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Idézetek a műből:A Tisza tengert játszik, a város szigetté vált az éggel összeérő víztükör közepén. Már ordítva zúdul a városra a víz! … Az Oskola utcán német polgárurak sétálgatnak! A Palánkban a németnek szerb, szerbnek német a szomszédja. … A nép a sörházkaszárnya falánál gyülekezett, benépesítette a halpiacot, még a Boszorkány-sziget tisztásain is tolongtak az emberek,… elindultak a Szentháromság utcán, kerülgették a szekerek vájta gödröket,.. hogy mindenféle kanyargások után a Rókus városrészbe jussanak. Aztán hetekig Felsővárosba, a Szent György -templomba jártak, amit a minoriták igazgattak, akik éppúgy ferencesek voltak, mint az alsóvárosi csuhások, talán csak valamivel vidámabbak.

Taligás (Magvető 2016) Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát? Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről.

Részletek a regényből:Hatalmas, szabálytalan ránc az Eugenius-árok. Máskor folydogál benne víz, most port és mocskot kavar a szél a legmélyebb részein. Cakkozva fogja körül a várost, legalábbis annak a várhoz közel eső részeit, hogy védje a Tisza átfolyásaitól. Psvány szagát lengeti a föl-föltámadó szél. Ürüléket, elhullott állatokat dobálnak bele. Az árok jó húsz méter széles, három kapuján át lehet közlekedni, a Szabadkai kapun, ami dél felé néz, majd a Budai kapunk, ami nyugat felé ásít, s amin én is a városba jutottam, illetve a Csongrádi kapun, mely északnak figyel. … Egy nap a kincstári házból lett püspöki palotához sétálok. a püspöki palota mellett áll a Mária-kápolna, néhány rongyos alak térdel a fal tövében, imádkoznak. Hallom a kürt elnyújtott hangját, a Palánk házai közül meg- megdöccenve gurul ki a postakocsi, port kavar föl, indul Budára. A Palánk kapujában ágrólszakadt, vékony teremtés üldögél… Az ispotály nem messze, a Tisza partján áll, közel magasodik hozzá a várfal, azt meg árok keríti.

Első kérdés

Melyik folyóirat főmunkatársa volt Baka István?

Kincskereső

Tiszatáj

Szeged

Második kérdés

Temesi Ferenc és szülei a Csongrádi Sugárúti Általános Iskolához kötődtek. Hogy hívták később azt az iskolát? Keress rá az interneten!

Hámán Kató Általános Iskola

Szirmai István Általános Iskola

Zalka Máté Általános Iskola

Harmadik kérdés

Darvasi László Taligás című regényében mi a helytörténeti érdekesség?

A ma látható szegedi épületek közül az 1700-as évekbeli Szegeden csak az Alsóvárosi templom állt. Az író csak kutatómunkával tudta rekonstruálni a korabeli Szegedet.

A taliga szó használata

A történelmi Magyarországba helyezi Szegedet

Latzkovits Miklós1963-

Szegeden született. 1988-ban a József attila Tudományegyetemen magyar-latin szakos diplomát szerzett. 1988-tól a Szegedi Egyetem (JATE, JGYTFK, SZTE) oktatója a Régi Magyar Irodalom Tanszéken.Laboda (Magvető, 2008) Laboda 1963. május 13-án született Szegeden, Magyarország tündöklő metropolisában. Mikor a gyermek felsírt, a Tisza kilépett medréből, s a városban összedőlt minden magasabb épület. A kisfiú szőke volt, kimondhatatlanul szőke. Szőke volt vállig érő hosszú haja (tudniillik vállig érő, hosszú hajjal született), szőke volt a bőre, a körme, szőke a szeme színe és szőkék a könnyei, szőke volt a vére és a nyelve, szőke az ínye, ahogy szőkék voltak a szájában a fogak (tudniillik szájában fogakkal született). Állítólag szürkésbarna denevérszárnyakat viselt a hátán, amin az orvosok csodálkoztak, ez a történet eleje. 2015. május 13-án Labodát holtan találták a Tisza partján. Halálát titokzatos módon nyílvessző okozta, mely hátulról fúródott a nyakába. De az is lehet, hogy 2011. május 13-án halt meg, Afrika legnagyobb homoksivatagának kellős közepén. Utolsó sikolya sivatagabbá tette a sivatagot, mint amilyen valaha volt, sivatagabbá, mint amilyet egyáltalán elképzelni tud az ember, és tény, hogy Laboda holtteste sohasem került elő. Néhányan rebesgetik, hogy Labodát a polgármester lőtte le, a városháza ablakából, ahonnan a Széchenyi téren andalgó polgárokra szokott lövöldözni délután négy és hat között, ez a történet vége. A Laboda című kötet novelláit jórészt egy Laboda nevű, titokzatos személy alakváltozatai, szerepváltásai mozgatják. A briliánsan felépítésű kötet a Találós kérdés című nyitónovella rendezőelvei alapján egy mátrixszerű nyelvi világba visz, ahol a hétköznapok eseményei egyáltalán nem hétköznapiak. (A fülszöveg részletek a regényből.)

Szilasi László1964-

Békéscsabán született. Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának régi magyar irodalom-összehasonlító irodalomtudomány szakon végezte el 1984–1989 között. 1989-től a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának régi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanársegéd, ma már docens. 1989–1998 között a Pompeji című lap szerkesztője volt.

Kései házasság (Magvető, 2020): Vajda Ilma és Gavenda Péter 1964-ben találkozik Szegeden. Még nem tudják, hogy ha nem is együtt, de egymás mellett fogják leélni az életüket: mindketten Árpádharagoson lesznek tanárok. Az 1964 és 2019 között játszódó regény mindegyik fejezete egy-egy év metszete: Ilma és Gavenda viszonya másokkal kötött házasságokat és történelmi fordulókat egyaránt túlél, de kérdés, vajon ellenálló tud-e maradni az idő múlásával szemben. Szilasi László könyvében a történelem nem kulissza, hanem egyenrangú szereplő. A regény hol idilli, hol melankolikus, de mindig kristálytiszta és tűpontos rajz közös múltunkról és arról a törékeny erőről, amely két embert összeköthet.

Idézetek a regényből: De Szegedre, a Dóm térre 1965-be vissza tudott utazni. Árvíztudomány szakos hallgató. Délután van, szünetet tart a munkájában. Halkan halad a Fogadalmi templom főbejárata felé. Lépeget előre a tér szürke kövein. Bekéredzkedik a templomba. Föl akar menni a bal oldali torony tetejébe. Megengedik neki. Fölmegy a lépcsőkön, odafent kifújja magát. Körülnéz. Messzire ellát. Elszív egy Filtolt. Tanulmányozza a várost. Ilmának ennyi most éppen elég is volt. Először voltam odafent. Elláttam az újjáépített Belvárosi hídig, a Városháza tornyáig, az Új Zsinagógáig, s előttem a Palánk szinte eltörölt nyomaiig.

Grecsó Krisztián1976-

A Csongrád megyei Szegváron született. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. Békéscsabán, a Kőrösi Csoma Sándor Főiskolán tanítói képesített szerzett. 1997-től a József Attila Tudományegyetem magyar szakán tanult, tanulmányait 2001-ben fejezte be. Újságírói tevékenységét a Békés Megyei Napnál kezdte. 1997-től volt a Bárka folyóirat külső munkatársa, majd 2001-től 2006-ig szerkesztője.Jánossy Lajos – Fehér Renátó – Nagy Gabriella interjújából, amely 2017-ben készült Grecsó Krisztiánnal:

Info

JL: Az még az az időszak volt, hogy ha megjelenik egy könyved, olyan, mintha a tévében szerepelnél. Igen, '96-ban vagyunk. Állást kínált Kőváry E. Péter, aki kiváló újságíró volt, és egyébként jó író is. Nem mellékesen mondom, most lenne, a napokban hetvenéves. A Nem jön többé a drótostót című könyvét gyakran emlegették, amikor megjelent Závada Jadvigája, hasonló, nemzetiségi világról írt, szociografikus regény. A Népszabadság főmunkatársa volt, ő alapította meg a Békés megyei lapot. Akkoriban voltak megyei konkurens napilapok. Jól fizették az újságírókat, volt mindenütt verseny, megyei szinten is volt pezsgés. Újságírói státuszban ajánlott nekem állást, amikor nem lehetett bejutni. Anyám nem hitte el, hogy nemet mondtam rá. JL: Miért mondtál nemet? El kellett mennem bölcsészkarra. JL: Ja, mert a Szirmay mondta... Tehát úgy érezted, újságírónak lenni remek, de mégiscsak stoppolná az életedet. Így van! JL: Pedig akkor még sokkal szivárványosabb volt, amikor Podmaniczky meg Darvasi csinálta Szegeden, a Délmagyarban. Ott volt egy jó kis közeg. Teljesen hülyének nézett anyukám. Addig is szűken voltunk már anyagilag, akkor ment az öcsém gimibe, és azt mondta anyukám, hogy jó, visszautasíthatod az állást, de ettől kezdve egy forintot sem tudok adni. És az az érdekes, hogy akkora mázlim volt, hogy abból élhettem, hogy írtam. Annyira jól ment a magyar sajtónak. A Népszabadság hetente két verset közölt. Egy vers akkor tízezer forintot ért. Most nem fizetnek érte annyit. Háromezer forint volt a kollégium. '97-ben vagyunk, akkor kezdtem az egyetemet. Ha egy hónapban egy versem lejött a Népszabadságban, meg kéthavonta egy prózám az ÉS-ben, és esetleg még valamit elsütöttem erre-arra, akkor már szűken ki lehetett jönni. Csak főzeléket kérsz, és esetleg mondod, hogy tegyenek rá szaftot, de meg lehet lenni. Három-négyezer a kollégium, és hatezred marad egy versből. Ráadásul ugye belecsöppenek a Kánaánba, a bölcsészélet elképesztően sznob, csodálatos világába. Sárközy Bence, ő volt a nagyokos, mindent tőle kérdeztem. NG: Évfolyamtársak voltatok? Azt hiszem, egy évvel fölöttem járt, de fiatalabb nálam, mert ugye a tanítóképző miatt le voltam maradva. Emlékszem, mindig mindenki úgy tett, mintha mindent tudna. Egyszer leültem mellé, hogy magyarázza már el, hogy mi a különbség a dekonstrukció és posztstrukturalizmus között, de úgy, hogy megértsem. NG: Kik voltak a tanárok? Szilasi például, ő nagyon jó tanár volt, nagyon szerettük. JL: Akkor még az Odorics is ott szikrázott. Persze, még most is ott van a Feri. Mikola Gyöngyi nagyon jó tanár volt, Ilia Miska bácsi, Kovács András nagyon jó, Friedet ne hagyjuk ki, nagyon kemény ember, kegyetlenségig kemény, de kiváló tanár. 8:00-kor kezdte a tanítást mindig, és ráfordította a kulcsot, ami az egyetemen nem evidens. 8:03-kor jöttek emberek Újszegedről, nekiestek az ajtónak, rugdosták, az öreg meg nevetett.

Grecsó Krisztián: Vera (Magvető, 2019) című regényének helyszíne Szeged, a történet az 1980-as években játszódik. Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

Részletek a regényből:A szalagház nem volt olyan sötét, mint az ő kertes házuk az Alföldi utca bokrai és fái között. … a Tisza felől valami csobogást hallani, talán a Szőke Tisza úszóház zajai ezek, vagy a kajak-kenusok edzenek, a gáton biciklisek tekernek, … Hazamehetne egyedül, nem nagy dolog, csak kisétál a posta elé, felszáll a villamosra, arra, amelyik nem a park felé indul, ennyi az egész, meg fogja ismerni azt a megállót is, ahol le kell szállnia, a Hősök kapuja előtt van, a postától csak egyet vagy kettőt kell menni, s ha azután átkel az úton, az iskola után az első utcán kell jobbra fordulni, Vitéz, úgy hívják, semmi gond nem lenne, csak az, hogy akkor mérges lenne a mamája.

Első kérdés

Mi a hivatása, foglalkozása Szilasi László: Kései házasság című regény főszereplőinek?

Tanárok

Vízügyi szakemberek

Szociális munkások

Második kérdés

A Szegedi Egyetem melyik tanszékén dolgozik docensként Latzkovits Miklós?

Egyiken sem

Magyar Irodalmi Tanszéken

Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéken

Harmadik kérdés

„A papa megkérdezi, menjenek-e ki a játszóra, a Honvéd térre, onnan látszik az új áruház hátulja, napsugaras a fala, bele van marva a minta, és mivel ma nyílt, mindenféle kóstolók vannak, ezért, ha nincs kedve hintázni, akár megnézhetik az áruházat is, működik a mozgólépcső.” Grecsó Krisztián: Vera regényében melyik új, szegedi áruház megnyitásáról értesülhetünk?

Szeged Pláza

Cora

Szeged Nagyáruház

Gratulálok! A kód kezdete:Ilia

Gratulálok! A kód folytatása:Mihály

Gratulálok! A kód folytatása:TANÁR ÚR

Gratulálok!Kiszabadultál a szobából!

Készítette:Gergelyné Bodó Mária (Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum)Gyimóthy Borsa Mikeás

Készítették:

Gergelyné Bodó Mária, Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum tanáraGyimóthy Borsa Mikeás, Szegedi Tudományegyetem hallgatója

Szeged_irodalmi_emlekhelyei

More creations to inspire you

MINERALS AND ROCKS

NERVOUS SYSTEM ESCAPE ROOM

CEVICHE ESCAPE GAME

THUNBERG CASE. TIME SOLDIERS

SPACE INVADERS GAME

A WORLD OF SPORTS

HARRY POTTER ESCAPE GAME

Transcript