Szeged és a vizek kapcsolata, az Anna-kút története

Szeged és a vizek kapcsolata, az Anna-kút története

start

Ismertető

Ebben a szabadulószobában Szeged vizeiről, a gyógyvizek fajtáiról, illetve a szegedi Anna-kútról lesz szó. Négy szobát találhatsz, melyekben sok érdekes információ vár rád, az egyes szobák végén pedig egy rövid kvízzel tesztelheted a tudásodat. Mindegyik szoba teljesítése után egy-egy betűt fogsz kapni, melyekből megkaphatod a végső kódot.Technikai információk: A léptetéshez kattints a diákon lévő nyilakra, vagy egyéb gombokra (pl. START). A házikó mindig a kezdőoldalra visz vissza. A kérdéseknél a helyes válasz szövegére kell kattintani.

Első szoba

INDEX

Harmadik szoba

Jutalom

második szoba

negyedik szoba

Bevezetés

Bevezetés - Szeged vizei

Csongrád-Csanád vármegye legfőbb természeti értéke, településszervező földrajzi adottsága a víz. A vármegye vízrajza változatos: felszínét a Tisza és holtágai, a Maros, a Körös folyók, továbbá sok tó és csatorna tagolja. Itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei. A vármegye termál- és gyógyvizekben egyaránt gazdag, a hazai hévízkészlet egyötöde nálunk található. Szeged a Tisza mentén, a Maros torkolatánál alakult ki. Szeged városában még ma is sok tó található, és Szegeden több helyen tör fel hévíz. Ebben a szabadulószobában többek közt ezekről lesz szó.Szeged tavai: Bika-, Búvár-, Csemegi-, Gumis-, Lencsés-, Keramit-, Méntelepi-, Sancer-, Tejes-, Városgazda-, Méntelepi-, Záporkerti-, Zápor-, Keramit-tó, Maros holtága. Nyelvészeti szempontból érdekes a tavak névadása.

Első Szoba

Megérkeztél az első szobába, ahol Szeged tavairól lesz szó. Ismerd meg ezeket alaposan, hogy válaszolni tudj a kérdésekre!

start

Szeged fontosabb tavai

Kattints a képekre, hogy többet tudhass meg a rajtuk szereplő tavakról!

QUIZ

Első szoba

start

Teszteld a tudásod Szeged tavairól!

1. Kérdés

Az alábbiak közül melyik tavat ismerjük Plaza-tóként manapság?

Búvár-tó

Vértó

Keramit-tó

2. Kérdés

Melyik tó elnevezésével hozható összefüggésbe egy vágóhíd, amely egykor a közelében volt?

Tejes-tó

Vértó

Temető-tó

3. Kérdés

Melyik a legnagyobb az alábbi tavak közül?

Tejes-tó

Keramit-tó

Gumis-tó

Rossz válasz!

Próbáld újra

1. szoba teljesítve

Gratulálunk!

A kapott betű:

A

THE FIRST NUMBER IS 4

Második Szoba

Gratulálunk, az első szobát sikeresen teljesítetted. Készen állsz egy újabb próbatételre? Ebben a szobábaN, Szeged Hévizeiről és gyógyvizeiról lesz szó.

start

Hévizek Szegeden

Az Alföld területén feltárt hévizek többségét kommunális célokra hasznosítják, a kisebb hőfokúak általában fürdők és közüzemi vízművek vízforrásai. Ez a hasznosítási forma egyben a legrégibb, ugyanis a „langyos hévizeket” már a század elején létesített mélyebb ártézi kutakkal feltárták. Ezek a termálvizek leginkább csak hőmérsékletükben különböznek az ivóvizektől, így Alföld-szerte nemcsak fürdők, hanem közüzemi vízművek vízbeszerzését is szolgálják. A hévizek fürdővízként – és kedvező adottságú változatainak gyógyvízként való felhasználása közismert.

A gyógyvizek fajtái

1. Egyszerű szénsavas vizek

2. Földes, meszes vizek

3. Kloridos vagy konyhasós vizek

4. Keserűvizek

7. Jódos-brómos vizek

5. Vasas vizek

6. Kénes vizek

10. Alkalikus vizek

9. Egyszerű hévizek

8. Radioaktív vizek

Kattints a különböző fajták nevére, hogy többet tudhass meg róluk! Csak akkor lépj tovább a quizre, ha mindegyiket megismerted. Erre az oldalra mindig a visszal nyillal tudsz visszalépni.

1. Egyszerű szénsavas vizek

Ezeket savanyúvíznek is nevezik, 1 liter vízben 0,6 grammnál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógycélra is felhasználják. Ilyen forrás pl.: Maconka Bátonyterenyénél.

Maconkai csevice (Szent István forrás)

Maconkai-víztározó és tórendszer

2. Földes, meszes vizek

Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív- és gyomorbetegségek kezelésére is használják. Ilyen források: Budapesten a Császár fürdő, a Lukács fürdő, a Rácz fürdő, a Rudas fürdő és a Gellért fürdő, de az ország több pontján is vannak ilyen források és kutak.

Császár fürdő

Rudas fürdő

Gellért fürdő

3. Kloridos vagy konyhasós vizek

Nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. Alkalmazzák a reuma, a női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat. Pl. az alföldi sziksós tavaknak, ilyen Szegeden a Sziksós fürdő.

Sziksósfürdő

4. Keserűvizek

Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert. Ilyen pl. a budapesti „Ferenc József” keserűvíz.

5. Vasas vizek

Egy literben 0,03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak, többnyire sok szabad szénsav, kétszer szénsavas nátrium és kalcium, néha konyhasó, néha kénsavas nátrium mellett. Eszerint beszélhetünk tisztán vasas vizekről, alkális, alkális-konyhasós, földes és glaubersós vasas vizekről. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény. Pl. a parádi forrásvizek.

6. Kénes vizek

A ként kén-hidrogén, karbonil-szulfid (COS), ritkán nátrium-szulfid, kalcium-szulfid alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége. Ilyen források: Budapesten a „Lukács” és a „Rudas” fürdő egyes forrásai, Harkány.

Lukács gyógyfürdő

Harkányi gyógyfürdő

7. Jódos-brómos vizek

Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli. A legismertebb Hajdúszoboszló (melegvizes).

8. Radioaktív vizek

Rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.) Ilyen források: A Rudas (Juventus), az Imre, a Gellért fürdő forrásai, Eger, Miskolctapolca és a Hévízi-tó. A Hévízi-tó, a világ legnagyobb termál tava.

9. Egyszerű hévizek (Akratotermák)

Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén. Ilyen források Budapesten a Római-fürdő.

10. Alkalikus vizek

Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrogén-karbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. Ezek közé tartozik a szegedi Anna-víz.

QUIZ

Második szoba

start

Teszteld a tudásod a gyógyvizekről!

1. Kérdés

A gyógyvizek melyik fajtájába tartozik a szegedi Sziksósfürdő?

Földes, meszes

Radioaktív

kloridos vagy konyhasós

2. Kérdés

Milyen palackozott vizet neveztek el Ferenc Józsefről?

Vasas víz

Alkalikus víz

Keserűvíz

3. Kérdés

Melyik magyar tó a világ legnagyobb radioaktív termál tava?

Balaton

Hévizi-tó

Sziksóstó

Rossz válasz!

Próbáld újra

2. szoba teljesítve

Gratulálunk!

A kapott betű:

N

THE FIRST NUMBER IS 4

Harmadik Szoba

Gratulálunk, a második akadályt is sikeresen teljesítetted. Ebben a szobábaN, a szegedi Anna-kút történetéről lesz szó részletesebben.

start

Az Anna-kút története

Egyes becslések alapján a víz akár százezer éves is lehet, de az valószínű, hogy 35-40 ezer évnél idősebb. Az Anna-kút, illetve Anna-forrás történetének kezdete 1927-be vezethető vissza, amikor is Szegeden igyekeztek magas hőmérsékletű vízhez jutni, ezért elkezdtek tovább fúrni kézzel egy már meglévő artézi kutat. A munkálatok során egészen 959 méteres mélységbe jutottak, mely ebben az időben rendkívül nagy teljesítménynek számított, kézzel korábban még nem ástak ilyen mélyre. Maga a víz 944 méterről tört a felszínre, és 58 fokos volt, A kút hozama kezdetben percenként körülbelül 600 liter volt, az idő teltével azonban ez lényegesen visszaesett, illetve a hőmérséklete is mára mintegy 48 fokra csökkent.

Az Anna-kút története

1937-ben, 10 évvel a kút ásása után, Patzauer Dezső vette bérbe a kutat, valamint miniszteri engedélyt szerezve megkezdte a forrás vízének gyógyvízként, illetve szénsavval dúsított ásványvízként való árusítását, melynek kereskedelmi forgalmazása 2000-ig tartott, akkor azonban beszüntették. A kút a nevét Patzauer Dezső lányáról, Annáról kapta, aki ráadásul a kút ásásával egy évben, 1927-ben született. A kút mellé 1938-ban ivócsarnokot is építettek, amit azonban az 1950-es években végül lebontottak.

Az Anna-kút története

Az egykori ivókút, melyet az 50-es években lebontottak

Az Anna-kút átadása

A Patzauer család emléktáblája

QUIZ

Hamradik szoba

start

Teszteld a tudásod az Anna-kút történetéről!

1. Kérdés

Melyik évben fedezték fel az Anna-kutat?

1917

1927

1937

2. Kérdés

Hány méter mélyre ástak?

959

933

948

3. Kérdés

Hány fokos volt a víz kezdetben?

72

36

58

4. Kérdés

Patzauer Dezső milyen rokonáról kapta a nevét a kút?

Anyjáról

Feleségéről

Lányáról

Rossz válasz!

Próbáld újra

3. szoba teljesítve

Gratulálunk!

A kapott betű:

N

THE FIRST NUMBER IS 4

Negyedik Szoba

Gratulálunk, már csak egyetlen szobát kell teljesítened. Ebben a szobábaN, az Anna-forrás összetételéről, kedvező hatásairól, valamint a napjainkban való felhasználásáról lesz szó.

start

Az Anna-forrás vizének összetétele

A víz összetételét tekintve vizsgálatok kimutatták, hogy 1000 gramm vízben összesen 1270 milligramm oldott só található, mellyel a világ harmadik legdúsabb gyógyvizévé vált. Egyéb összetevői:

Gyógyvízként való felhasználása

A víznek számos pozitív egészségügyi hatása is van, például remekül alkalmazható gyomor, bél, vesemedence, illetve hólyag hurutos betegségek kezelésére, mivel segít megakadályozni a kőképződést; valamint megfelelő anyagcseretermékek eltávolítására és a szervezet átöblítésére. Jódtartalma miatt a Basedow-kór ellen is hatásosan alkalmazható.

A víz Egyéb felhasználása

Egészségügyi kedvező hatásai mellett alkalmazták kazánvízként, illetve autók hűtővizeként, mivel a vízkőképződést is megakadályozza, illetve ruha- és hajmosáshoz is megfelelő. A forrás vizét a kút közelében lévő Anna-fürdőbe is bevezették, ezzel jelentősen, harmadára csökkentve a fürdő szénfelhasználását, mellyel korábban a gőzkazánt fűtötték a fürdővíz melegítése érdekében. Emellett nagy jelentőségű volt az is, hogy a szintén a kút közelében található MÁV-igazgatóság épületének fűtésére is alkalmazták a forrás vizét egy időben. Ez volt az első alkalom, hogy geotermikus energiával fűtöttek egy épületet Magyarországon.

Az Anna-kút szobra, a Táncosnő

A kút tetejét Csáky József (1888-1971) szegedi születésű, világhírű magyar származású szobrász egyetlen magyarországi köztéren kiállított szobra, a kubista stílusú Táncosnő díszíti 1982 óta. Korábban a szobor a Honvéd téren állt, majd a Klauzál teret díszítette, míg végül elnyerte végleges helyét az Anna-kútnál.

Az Anna-kút napjainkban

A kút ma is használatban van, 2006-ban felújították és díszpadokat helyeztek el mellette, valamint egy kör alakú pergolával vették körül. A helyiek, illetve Szegedre látogató turisták közül sokan fogyasztják ma is szívesen a vizet, akár melegen a helyszínen, vagy palackokban és kannákban viszik magukkal és hűtik le, hogy otthon fogyasszák el. A már említett pozitív egészségügyi hatásai mellett sokan az íze miatt is kedvelik.

Az Anna-kút napjainkban

Kedves felhasználó! Ezen a lapon egy kisfilm jelenik meg hamarosan, kérlek várj türelemmel!

QUIZ

Negyedik szoba

start

Teszteld a tudásod az Anna-kút vizének összetételéről és a kútról napjainkban!

1. Kérdés

Mire nem használják az Anna-forrás vizét?

Tüdőgyulladás kezelésére

Geotermikus fűtésre

Basedow-kór ellen

2. Kérdés

Melyik magyar szobrász Táncosnő című alkotása díszíti a kút tetejét?

Marton László

Izsó Mikós

Csáky József

3. Kérdés

Melyik szegedi épületben használtak először geotermikus fűtést Magyarországon?

ANna-fürdő

MÁV Igazgatóság

Belvárosi mozi

Rossz válasz!

Próbáld újra

4. szoba teljesítve

Gratulálunk!

A kapott betű:

A

THE FIRST NUMBER IS 4

Nyeremény

start

Gratulálunk!

Szabadulószoba teljesítve

Források

Bakos András. Százezer éves is lehet az Anna-kút vize. Délmagyar 2019.03.13. https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/2019/03/szazezer-eves-is-lehet-az-anna-kut-vize Három folyó mentén, szerk.: Blazovich László-Marosvári Attila, 2001. Szeged Magyar Várostörténeti Atlasz 3., szerk.: Dr. Blazovich László, 2014 http://geotermal.hu/cikk/del-alfold-geotermikus-potencialja http://www2.sci.u-szeged.hu/geotermika/dokumentumok/geoterm_terv_dalfold.pdf https://people.inf.elte.hu/baitaai/gyogyviz/fajtak.html https://guideathand.com/hu/sight/anna-fountain-and-anna-bath-szeged https://szeged.hu/cikk/kozel-ezer-meter-mely-anna-kutja-patzauer-dezso-komoly-erteket-teremtett-az-elfolyo-meleg-vizbol Szegedi Emlékkereső

Közreműködtek

Gergelyné Bodó Mária, a Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum tanáraKovács Réka, a Szegedi Tudományegyetem hallgatójaNémeth Balázs, a Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum diákja

Vértó

Makkosházával határos a Vértó. Nevét valószínűleg egy vágóhídról idefolyó állatvérről kapta. Napjainkban kedvelt hely szabadidő eltöltésére.

Búvár-tó

Rókusi városrészben található a Búvár-tó, mely manapság már inkább Plaza-tó néven ismeretes. Napjainkra igencsak összezsugorodott a vízfelülete, pedig a 20. század kezdetén még a város legnagyobb kiterjedésű tava volt. Eredetileg természetes eredetű képződmény lehetett, azonban a szegedi nagy árvíz után kezdődött nagyszabású beavatkozások teljesen mesterséges tóvá formálták.

Csemegi-tó

A Csemegi utca az igazságügyi államtitkárról kaphatta a nevét, a tó pedig az utcáról.

Keramit-tó, Temető-tó, Gumis-tó és Tejes-tó

Bár a téglagyár bezárt a kétezres évek elején, csodálatos tórendszert hagyott maga után Szeged szélén. Igazi rejtett csodái a városnak ezek a tavak, amelyek annak idején a szomszédos területen elhelyezkedett téglagyárhoz kapcsolódóan jöttek létre, kubikgödrök alakultak ki, ahogy kitermelték az agyagot a téglagyártáshoz. Éppen ezért nem meglepő, hogy a látogatható öt tó közül a legnagyobb a Keramit-tó nevet kapta. A mellette elhelyezkedőnek Tejes-tó lett a neve, talán az opálos színe miatt kaphatta ezt, de pontos információt nem találni róla a városban. A Tejes mellett a Temető-tó tűnik fel, ha a református temető felé vesszük az irányt, ez a sírhelyek közelsége miatt kapta a nevét, míg a Tejes-tó másik oldalán helyezkedő a Gumis nevet kapta, amely abból ered, hogy a fenekén még ma is több száz darab gumiabroncs található. Ezeket több évtizeddel ezelőtt nagyobb cégek hordták ide, akkoriban még nem volt lehetőség az újrahasznosításra, így a kidobás helyett „jobb ötletnek” gondolták, ha egy kupacba hordják. Az ötödik, látogatható tó nem kapott nevet, viszont név nélkül is rendkívül szép látványt nyújt a város zajából kiszakadva.