ALSÓS_egyháziév_egyháziévvégig

Az egyházi esztendő

Mikor van a szülinapod? És a névnapod? Tudod, hogy mikor kezdődik a tanév? És hogy mikor van az új naptári év kezdete? Vannak olyan fontos dátumok, amelyeket észben tartasz? Nem kérdés, hogy egy év 365 napból áll, január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget. Az egyházban azonban egy másik naptár is meghatározza az életünket, mégpedig az egyházi esztendő kalendáriuma.

Az egyházi esztendőt egyházi ünnepeink szabják meg, amelyek többnyire Jézus életének eseményeit követik. Nem január 1-jén kezdődik, mint a polgári év, hanem ádvent 1. vasárnapján. Az egyházi esztendőben három ünnepkör követi egymást: a Karácsonyi ünnepkör, a Húsvéti ünnepkör és a Szentháromság ünnepe utáni idő.

A karácsonyi ünnepkör az ádventi időszakkal kezdődik. Ádvent 4 hete után karácsony következik, amikor Jézus születését ünnepeljük. Karácsony az egyik nagy ünnepünk.Újév napja, január 1-je Jézus nevének ünnepe, amit vízkereszt követ, január 6-án. Vízkereszt ünnepe után néhány vasárnap következik, ezek a vasárnapok zárják a karácsonyi ünnepkört.

Karácsonyi ünnepkör

Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. December 24-e szenteste, majd karácsony két napja következik, december 25-én és december 26-án. Karácsony az egyik nagyünnepünk.

Az ádvent szó a latin "adventus" kifejezésből származik, aminek jelentése: eljövetel. Az ádventi időszakban Jézus születésének ünnepére készülünk, az Ő eljövetelét várjuk. Ádventnek 4 vasárnapja van. Meghatározó szimbóluma az ádventi koszorú. Minden ádventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtunk meg rajta.

A polgári év kezdete, január 1-e nem csak azért fontos számunkra, mert Isten nevében indulunk az új esztendőre, hanem azért is, mert a keresztény hagyományban Jézus nevének ünnepe.

Vízkereszt ünnepén, január 6-án arra emlékezünk, hogy a három napkeleti bölcs meglátogatta Jézust. Ez a nap Jézus megkeresztelkedésének ünnepe is.

A húsvéti ünnepkör a böjtelő vasárnapjaival kezdődik, majd 6 böjti vasárnap következik. Böjt 6. vasárnapja virágvasárnap. Ez a nap a nagyhét kezdete. Nagyhéten Jézus életének utolsó eseményeire emlékezünk: az utolsó vacsorára, Jézus kereszthalálára. Húsvétkor ünnepeljük Jézus feltámadását. Jézus mennybemenetele után elküldte Szentlelkét, erre emlékezünk pünkösdkor. Húsvét és pünkösd is kétnapos nagy ünnep.

Húsvéti ünnepkör

Húsvét után 50 nappal, pünkösdkor ünnepeljük a Szentlélek kitöltetését, és az egyház születésnapját.

Húsvét ünnepét, Jézus feltámadását minden évben a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnapon ünnepeljük.

Jézus felment a mennybe az Atyához. Erre az eseményre a húsvét utáni 40. napon emlékezünk.

A húsvéti ünnepkör három olyan vasárnappa veszi kezdetét, amit a böjtelő vasárnapjainak nevezünk. Böjtelő vasárnapjai hetvened, hatvanad és ötvened vasárnapja. A nevükben utalnak ezek a vasárnapok arra, hogy körülbelül hány nap van még húsvét ünnepéig. A böjtelő vasárnapjain még zöld az oltárterítő, majd a böjti időben lilára vált. Böjt a húsvétvasárnap előtti 40 napos időszak, a bűnbánat ideje. Ebben a néhány hétben húsvét nagy ünnepére készülünk.

Virágvasárnap a nagyhét "nyitánya". Arra emlékezünk, amikor Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe, az emberek pedig pálmaágakat helyeztek az útra Jézus elé.

Nagycsütörtökön arra emlékezünk, amikor Jézus a tanítványaival együtt elfogyasztotta az utolsó vacsorát. Ez az úrvacsora szerzésének ünnepe is.

Nagypénteken arra emlékezünk, hogy Jézus kereszthalált szenvedett a Golgotán.

Szentháromság vasárnapjával az egyházi esztendőnek nyugalmasabb időszaka kezdődik, hiszen ebben a "félévben" nincsen nagy ünnepünk. A vasárnapok azonban hétről hétre Jézus feltámadására emlékeztetnek minket. Az ősz folyamán sok gyülekezetben hálát adnak a termésért, a betakarításért az aratási hálaadás ünnepén. Október 31-én pedig a reformáció elindulására emlékezünk, amelynek hatására megszületett az evangélikus egyház.

Szentháromság ünnepe után

Október 31-én ünnepeljük a reformáció elindulását. A hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon szögezte ki Luther Márton 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Az aratási hálaadás ünnepére ősszel kerül sor, hálát adunk ezen az ünnepen a mindennapi kenyérért.

Pünkösd után egy héttel Szentháromság ünnepe következik. Az Atya, Fiú, Szentlélek ünnepe ez.

Az egyházi esztendőben három nagy ünnepünk van: Mindhárom ünnep kétnapos, azaz az ünnepnek első és második napja is van. Kereszténységünk három meghatározó eseményére emlékezünk ezeken: Jézus születésére, feltámadására és a Szentlélek eljövetelére.

Nagyünnepeink

karácsonyhúsvétpünkösd

"Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt." (Mt 28, 5-6)

"Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel." (ApCsel 2,1-4a)

"Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában." (Lk 2, 11)

Az egyházi esztendő ünnepeit, vasárnapjait színekkel is jelöljük. Liturgikus színeink:lilafehérzöldfeketepiros

Liturgikus színek

A lila a bűnbánat színe. Az egyházi esztendőben ádvent idején és böjtben használunk lila oltárterítőt.

A fehér szín a fényre, világosságra utal. Jézus a Világ Világosságra, ezért a fehér oltárterítő Krisztus-ünnepeken kerül az oltárra, többek között karácsonykor és húsvétkor.

A zöld szín a zöldellő természetre utal, a reménységet, növekedést fejezi ki. A Vízkereszt ünnepe utáni vasárnapokon, böjtelő vasárnapjain és a Szentháromság ünnepe utáni időszakban zöld az oltárterítő.

A fekete a gyász színe. Nagypénteken, Jézus kereszthalálának napján fekete az oltárterítő.

A piros a tűz színe. A Szentlélek pünkösdkor lángnyelvek formájában jelent meg a tanítványoknak, így kapcsolódik a tűz és a piros szín pünkösd ünnepéhez. Akkor is piros az oltárterítő, amikor az egyházat ünnepeljük, így reformációkor és pl. amikor konfirmáció van a gyülekezetben.