Chronica Hungarorum 550

Virtuális kiállítás a Budai Krónika készítésének 550. évfordulójára

Hess András nyomdász idén 550 éve, 1473 pünkösd előestéjén, június 5-én fejezte be Budán az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum (’A magyarok krónikája’) nyomtatását. A könyvet minden bizonnyal a pünkösdi budai országos vásáron kívánta forgalomba hozni.

A Budai Krónika néven is ismert kötet a korban szokásos 200–240 példányszámban készülhetett, melyek közül tíz fennmaradtról van tudomásunk, ezek közül kettő található a mai Magyarország területén.

Hun férfi egy törökökről és magyarokról szóló német nyelvű 17. századi krónikában

Többet szeretnél megtudni Hess Andrásról? Kattints ide!

De pontosan hol őrzik ezt a 10 példányt?

A kép forrása: Wilhelm Dillich: Ungarische Chronica, darinnen ordentliche, eigentliche, kurtze Beschreibungen des Ober und Nieder Ungern, beneben seinen Landtaffeln, und vieler fürnemen Festungen, Stätte und Lageren verzeichnuss, wie auch dero trachten und Könige contrafacturen ... . Kassel : durch Wilhelm Wessel, 1606. Bar. 233.

A Budai Krónika nyomdásza, Hess András 1471-ben érkezhetett a Magyar Királyságba Kárai László budai prépost közvetlen meghívására Rómából, ahol Georg Lauer nyomdájában dolgozott. 1473-ban fejezte be a Chronica Hungarorumot, ezt követően azonban mindössze egy rövid kötetet adott ki (benne Nagy Szent Vazul és Xenophón egy-egy írásával), utána elhagyta az országot.A nyomda kudarca alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt Hess mecénás nélkül maradt a Zrednai Vitéz János (ca. 1408–1472) esztergomi érsek és Mátyás király (ur. 1458–1490) között kialakult konfliktus miatt. Másrészt a körülmények sem voltak megfelelők: egyedül dolgozott egyetlen sajtón, amely a munkát hosszúvá és körülményessé tette.

Befejezve Budán az Úr 1473. évében pünkösd előestjén, Andreas Hess által.

Nagy Szent Vazul? Xenophón?

1473? Nem korai ez egy kicsit?

Georg Lauer?

Kárai László?

Ilyen munkásseregről és felszereltségről Hess András csak álmodhatott.

Pannóniának, Pamphiliának, Frígiának, Makedóniának és Dalmáciának a polgársága, akiket a hunok gyakori megszállásaikkal kimerítettek, elhagyván szülőföldjüket, Atilától engedélyt nyerve átkeltek az Adriai-tengeren Apuliába, mivel nem akartak Atilának szolgálni, és nyájaikat itthagyták.

Pannóniának, Pamphiliának, Frígiának, Makedóniának és Dalmáciának a polgársága, akiket a hunok gyakori megszállásaikkal kimerítettek, elhagyván szülőföldjüket, Atilától engedélyt nyerve átkeltek az Adriai-tengeren Apuliába, mivel nem akartak Atilának szolgálni, és nyájaikat itthagyták.

Pannóniának, Pamphiliának, Frígiának, Makedóniának és Dalmáciának a polgársága, akiket a hunok gyakori megszállásaikkal kimerítettek, elhagyván szülőföldjüket, Atilától engedélyt nyerve átkeltek az Adriai-tengeren Apuliába, mivel nem akartak Atilának szolgálni, és nyájaikat itthagyták.

Pannóniának, Pamphiliának, Frígiának, Makedóniának és Dalmáciának a polgársága, akiket a hunok gyakori megszállásaikkal kimerítettek, elhagyván szülőföldjüket, Atilától engedélyt nyerve átkeltek az Adriai-tengeren Apuliába, mivel nem akartak Atilának szolgálni, és nyájaikat itthagyták.

Mi köze van Jankovich Miklósnak a Chronica Hungarorumhoz?

A Budai Krónika 1473-as megjelenési éve nagyon korai. A mozgatható betűs nyomtatást Johannes Gutenberg (c. 1400–1468) tökéletesítette a 15. század első felében Mainzban, az első jelentős nyomtatott könyv, az ún. Gutenberg Biblia vagy 42 soros Biblia 1452 és 1454 között készült el.Ez az új könyvnyomtatási technika terjedt el Európában. Németország határain túl először Itáliában (1465) és Franciaországban (1471) nyomtattak, majd ezt követően Németalföldön, Spanyolországban és Magyarországon közel egy időben jelent meg az első nyomtatott könyv. Angliában például még éveket kellett várni az új technikára (1476–1477).

Mit keres itt ez a szöcskével hadakozó medve?

Vissza akarsz menni Hess Andráshoz? Kattints ide!

A középkor folyamán a Magyar Királyság területén Hess András műhelyén kívül még egy nyomda működött, minden bizonnyal Budán, 1477 és 1480 között. Az itt megjelent kiadványok azonban sem a helyét, sem a nyomdász nevét nem adják meg, csak a betűtípusok azonosságából következtethetünk a közös nyomdára. Első kiadványa alapján a szakirodalom Confessionale nyomdának nevezi.

A Confessionale című gyóntatási segédkönyv Antoninus Florentinus firenzei érsek (1389–1459) munkája, magyarországi kiadása öt példányban maradt fenn.A Confessionale nyomda másik két kiadványa unikum, egy-egy példány van belőlük az egész világon, az egyikből, Laudivio Zacchia 15. századi johannita Szent Jeromos-életrajzából csak az Egyetemi Könyvtárban.

A Confessionale Inc. 46 jelzetű példányát 1633-ban írták be a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárának katalógusába.

A nyomtatványnak két variánsa van, amelyekben az incipit eltér.

Nézd meg a nyomtatvány első lapját!

Buda, Hess András nyomdájának helyszíne

A budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom), még a Mátyás-torony nélkül

A budai vár és palota, bal szélen az István-toronnyal

Duna. A kép keleti nézetű, de a kompozíció felvételi pontja elképzelt, nem létezik olyan pont, ahonnan mindezen épületeket így lehetne látni.

Hess András nyomdája

De szép ez a Buda-ábrázolás! Honnan van, mi ez pontosan?

Pattanj fel a teknős hátára, és repülj el vele a 17. század eleji Budára!

A kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Nuremberg_chronicles_-_BVJA.png

Hess András kudarca ellenére a Budai Krónika jó választás volt első nyomtatott könyvnek, mivel Mátyás király idejében erős volt a külföldi érdeklődés a Magyar Királyság iránt.Ezt jól illusztrálja, hogy az alig 15 évvel később, 1488-ban Brünnben megjelent Thuróczy-krónika nagy sikert aratott, három hónap alatt két kiadást is megért.Hans Hauge zum Freistein a 16. században elkészítette a krónika német nyelvű, rövidített átdolgozását, amely szintén népszerű volt a németek körében, 1534-ben és 1536-ban is kinyomtatták.

Szent László hű unikornisán, szarván Mátyás címerével

Lapozz bele a Thuróczy-krónikába...

... és annak német fordításába!

Mi ez?

A kép forrása: Maciej z Miechowa, Justus Ludwik Decjusz: Chronica Polonorum. Kraków : per Hieronymum Vietorem, 1521. Ant. 2240

Algirdas litván nagyfejedelem (c. 1296–1377)

II. (Jagelló) Ulászló lengyel király (c. 1352/1362–1434)

Cilei Anna lengyel királyné (1380/1381–1416)

Anjou Hedvig lengyel királynő (1374–1399)

Pilecki Erzsébet lengyel királyné (1372–1420)

Holszańska Zsófia lengyel királyné (c. 1405–1461)

I. Ulászló magyar király (1424–1444)

Habsburg Albert magyar király (1397–1439)

III. (Szép) Frigyes német király (1289–1330) [bizonytalan azonosítás]

Jagelló Erzsébet Bonifácia lengyel királyi hercegnő (1399–1399)

Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő (1408–1431)

Jagelló Anna magyar királyné (1503–1547)

II. Lajos magyar király (1506–1526)

II. Ulászló magyar király (1456–1516)

Candale-i Anna magyar királyné (1484–1506)

IV. Kázmér lengyel király (1427–1492)

Kázmér lengyel királyi herceg (1426–1427)

Habsburg Erzsébet lengyel királyné (1437–1505)

Jagelló Frigyes, Gniezno érseke (1468–1503)

Szapolyai Borbála lengyel királyné (1495–1515)

I. Zsigmond lengyel király (1467–1548)

Bona Sforza lengyel királyné (1494–1557)

Szent Kázmér (1458–1484)

I. János Albert lengyel király (1459–1501)

Sándor lengyel király (1461–1506)

Rurik Ilona lengyel királyné (1476–1513)

(Gazdag) György bajor herceg (1455–1503)

Jagelló Hedvig bajor hercegné (1457–1502)

Jagelló Hedvig brandenburgi választófejedelemné (1513–1573)

Jagelló Anna lengyel királyi hercegnő (1515–1520)

Jagelló Izabella magyar királyné (1519–1559)

Bajor Margit bencés apáca (1480–1531)

Pfalzi Rupert rajnai palotagróf, Freising püspöke (1481–1504)

Bajor Erzsébet rajnai palotagrófné (1478–1504)

I. (Brandenburgi) Frigyes ansbachi és bayreuthi őrgróf (1460–1536)

Jagelló Zsófia ansbachi és bayreuthi őrgrófné (1464–1512)

Jagelló Erzsébet lengyel királyi hercegnő (1465–1466)

Jagelló Erzsébet lengyel királyi hercegnő (1472–1480/1481)

Brandenburgi Kázmér bayreuthi őrgróf (1481–1527)

Bajor Zsuzsanna bayreuthi őrgrófné (1481–1527)

Brandenburgi György ansbachi és bayreuthi őrgróf (1484–1543)

Brandenburgi Albert porosz herceg (1490–1568)

Brandenburgi János valenciai alkirály (1493–1525)

János szász trónörökös (1498–1537)

Hesseni Erzsébet szász trónörökösné (1502–1557)

Kristóf szász trónörökös (1497–1497)

Kristóf szász trónörökös (1501–1501)

Frigyes szász trónörökös (1504–1539)

Szászországi Anna (1500–1500)

Szászországi Ágnes (1503–1503)

Szászországi Margit (1508–1510)

Szászországi Krisztina hesseni tartománygrófné (1505–1549)

Szászországi Magdaléna brandenburgi választófejedelemné (1505–1549)

(Nagyszakállú) György szász herceg (1471–1539)

Jagelló Borbála szász hercegné (1471–1539)

II. Frigyes liegnitzi herceg (1480–1547)

Jagelló Erzsébet liegnitzi hercegné (1482–1517)

Hedvig, II. Frigyes liegnitzi herceg lánya (1517–1517)

Pomerániai Erzsébet ciszterci apátnő (1499–a. 1518)

Jagelló Anna pomerániai hercegné (1476–1503)

X. (Nagy) Bogiszláv pomerániai herceg (1454–1523)

Pomerániai Zsófia dán királyné (1498–1568)

I. Frigyes dán király (1471–1533)

I. György pomerániai herceg (1493–1531)

Pfalzi Amália pomerániai hercegné (1493–1531)

Pomerániai (VIII.) Kázmér (1494–1518)

XI. Barnim pomerániai herceg (1494–1518)

I. György liegnitzi és briegi herceg (1481/1483–1521)

Pomerániai Anna liegnitzi és briegi hercegné (1492–1550)

Pfalzi (II.) Rupert rajnai trónörökös (1500–1504)

(Civakodó) Fülöp pfalz-neuburgi herceg (1503–1548)

Ottó Henrik pfalzi választófejedelem (1502–1559)

Brandenburgi Margit (1483–1532)

I. Ernő baden-durlachi őrgróf (1482–1553)

Brandenburgi Erzsébet baden-durlachi őrgrófné (1494–1518)

XI. Bogiszláv pomerániai trónörökös (1514–1514)

I. Fülöp pomerániai herceg (1515–1560)

Pomerániai Margit braunschweig-grubenhageni hercegné (1518–1569)

Brandenburgi Frigyes würzburgi kanonok (1497–1536)

Brandenburgi Vilmos, Riga érseke (1498–1563)

Brandenburgi János Albert, Magdeburg érseke (1499–1550)

Brandenburgi Gumprecht bambergi kanonok (1503–1528)

II. Frigyes liegnitzi herceg (1480–1547)

Brandenburgi Zsófia liegnitzi hercegné (1485–1537)

II. Vencel tescheni herceg (1488/1496–1524)

Brandenburgi Anna tescheni hercegné (1487–1539)

Brandenburgi Borbála leuchtenbergi tartománygrófné (1495–1552)

Az eredeti kiállítás 2023. június 24. és 2023. szeptember 1. között volt látogatható az ELTE Egyetemi Könyvtárban.A kiállítás kurátora: Vrabély MárkA virtuális kiállítást készítette: Vrabély MárkA virtuális kiállításban megjelenő képek az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár állományában található kötetekről készültek, amelyek elérhetők az Eötvös Loránd Tudományegyetem repozitóriumában.

A kapcsolatra a betűtípusok hasonlósága enged következtetni.

A Sed szó a Chronica Hungarorumban

A Sed szó Georg Lauer egy nyomtatványában

Az est szó Georg Lauer egy nyomtatványában

Az est szó a Chronica Hungarorumban

Pest

Duna

Margit-sziget

Budai vár

Zsidónegyed

Vámház

Melegfürdő

Gellért-hegy

Keresztény sereg

A kép forrása: Türckische und ungarische Chronica, oder kurtze historische Beschreibung aller deren, zwischen dem hochlöblichsten Ertz-Hauss Oesterreich ... . Nürnberg : in Verlegung Paul Fürsten ... gedruckt daselbst bey Christoff Gerhard, [1663]. Bar. 162

'A' variáns: az incipitet fekete tintával szedték

'B' variáns: az incipitet vörös tintával szedték

Lapozz bele!

Lapozz bele!

• Budapest, ELTE Egyetemi Könyvtár
• Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
• Wien, Österreichische Nationalbibliothek
• Leipzig, Universitätsbibliothek
• Roma, Biblioteca dell'Accademia Nazionale dei Lincei e Corsiniana
• Praha, Univerzita Karlova Ústřední knihovna
• Paris, Bibliothèque Nationale de France
• Kraków, Biblioteka Książąt Czartoryskich
• Szentpétervár, Orosz Nemzeti Könyvtár
• Princeton, Scheide Library

A Chronica Hungarorum ma ismert példányai

Az Egyetemi Könyvtárban őrzött Budai Krónika (jelzete: Inc. 10) az egyetlen példány, amely keletkezése óta nem hagyta el a történelmi Magyarország területét.Jankovich Miklós műgyűjtő (1772–1846) a 19. század elején szerezte meg, később az országgyűlés a Jankovich-könyvtár egészével együtt vásárolta meg, és adta át a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (az Országos Széchényi Könyvtár elődjének).Az OSZK 1875-ben csereként adta át az Egyetemi Könyvtárnak a jelenlegi épülete alapozásakor előkerült római kori sírkövekért. Ekkor kapta mai kötését is.

Lapozz bele a Budai Krónikába!

A kép forrása: Johann Ludwig Gottfried: Historische Chronica, oder Beschreibung der fürnemsten Geschichten, so sich von Anfang der Welt, biss auff unsere Zeiten zugetragen … . Frankfurt am Main : in Wolffgang Hoffmanns Buchdruckerey, 1642. Bar. 6103

A Magyarország és a magyar történelem iránti érdeklődést jól szemlélteti az Egyetemi Könyvtár egyik 17. századi nyomtatványa.Az 1663-ban Nürnbergben nyomtatott, törökökről és magyarokról szóló krónika a lubiążi (Leubus) ciszterci kolostorba is egyből eljutott, ahol Arnold Freiberger apát birtokában volt.

Arnold leubusi apát ex librise 1647-ből

Biztos adataink nincsenek arról, hogy hol dolgozott Hess András abban a néhány évben, amelyet Budán töltött. A kutatók azt feltételezik, hogy Kárai László (az ajánlás címzettje) a mai Hess András tér 4. szám alatt álló budavári házban adott helyet a nyomdának.

Budára való utalás a Schedel-krónika 1497-es augsburgi kiadásában. Lapozz bele!

Az ajánlásban megnevezett László, budai prépostot, apostoli protonotáriust, királyi alkancellárt azonosították Kárai Lászlóval.

Hartmann Schedel (1440–1514) 1493-ban Nürnbergben fejezte be vaskos világkrónikáját, amely ma leggyakrabban Schedel-krónika vagy Nürnbergi Krónika néven ismert. A művet két nürnbergi kereskedő rendelte meg, a munkálatok két évig tartottak, és a kor legnagyobb nyomdásza, Anton Koberger nyomtatta ki első alkalommal.A hét korszakra osztott krónika példátlan számú fametszetes illusztrációt tartalmaz, amelyeket két nürnbergi művész, Michael Wolgemut (1434–1519) és Wilhelm Pleydenwurff (1440–1494) készítette. A Budáról készült metszet a város legrégibb látképe. Ugyan több város képe ismétlődik, csak a neveket cserélték ki, de a Buda-ábrázolás helyszíni felvételek felhasználásával készült hiteles látkép.

1473-ban Németországban már közel 20 éve nyomtattak Gutenberg technikájával. A tapasztalat meg is látszott: a Chronica Hungarorummal azonos évben, 1473-ban jött ki az elzászi Strasbourgban első ízben Vincent de Beauvais (c. 1184/1194–c. 1264) domonkos szerzetes nagyhatású történelmi munkája, a Speculum historiale négy vaskos fóliókötetben.Akármennyire jól nyomtattak Németországban, a könyvek díszítését ebben a korban a nyomtatás után, kézzel végezték (hasonlóan a kódexekhez). A bejegyzések alapján egyértelmű, hogy az Egyetemi Könyvtár példánya III. Frigyes német-római császár (ur. 1452–1493) birtokában volt, ő illumináltatta díszesen a könyvet. Ahogy az megszokott volt, az első levelekre jutott a legtöbb figyelem, itt találhatók az állatábrázolások is.

III. Frigyes A.E.I.O.U. kézjegye és az 1476-os évszám

A kép forrása: Vincent de Beauvais: Speculum historiale. [Strassburg] : impressum per Iohannem Mentellin, [1473]. Inc. 943

A fametszet a Jagelló-ház szövevényes leszármazását mutatja be Justus Ludwik Decjusz (c. 1485–1545) 1521-es történeti munkájában. A képen a magyar és a lengyel uralkodói ház összefonódása is megfigyelhető: Nagy Lajos lánya, Hedvig lengyel királynőként házasodott össze II. (Jagelló) Ulászló korábbi litván nagyfejedelemmel, aki így a lengyel trónt is megszerezte (ur. 1386–1431).Vidd a kurzort az egyes személyek fölé, ha pontosabb információkat szeretnél!

A könyv Nagy Szent Vazul (Basilius Magnus) keleti egyházatya Πρὸς τοὐς νέους (’A fiatalokhoz’) és Xenophón Απολογία Σωκράτους (’Socrates védőbeszéde’) című írásait tartalmazza latin nyelven.Az első mű utáni kolofonban találhatók a kiadási adatok: per A. H. Bude (’A[ndreas] H[ess] által Budán’). Évszámot nem ad meg, valószínűleg 1473-ban készült.

A kép forrása: Pieter Tanjé: Portrait de Xenophon. [s.l.] : [s.n.], 1741. KEP04881

Lapozz bele!