3D érmék

Az érmékre kattintvaa 3D technológia segítségével a pénzek minden oldalról megtekinthetők. Az éremképeken lévő állatokról további információkat az egyes darabokhoz kapcsolódó leírások elolvasása ad.

Érmék 3D-ben

vissza a főmenübe

információk

Legtöbbünk képzeletében a középkori lovagok hű társukon, csatalovukon, nemes méneken jelennek meg, ahogy az ütközetbe vágtatnak, megvédve minden nemes erényt, s hazát. Nem hiába tűnik fel a legnagyobb magyar lovag, Szent László király is II. Ulászló aranyveretű guldinerjén egy pompás paripán. Bár ez az 1506-os pénzérme nagyon ritka, és csak királyi ajándéknak készült, bizony az ábrázolt csataló is kész vagyont ért.

vissza a főmenübe

vissza az érméhez

vissza a főmenübe

információk

Az akár fél méter hosszúra is megnövő nyest került fel a 13. század közepétől a zágrábi központú szlavón bánság által vert jó minőségű ezüstpénzekre. A menyétfélék közé sorolható ragadozó állatot prémjéért vadászták, a szlavón és horvát bánság területén élők ebben rótták le a magyar királyoknak az éves adót. A prémeket később felváltotta a nyestbőradó (latinul: marturina), viszont az ott vert ezüstpénzekre a nyest ugró alakja került fel a jogfolytonosság érdekében. Ezeket báni denárnak vagy szlavón denárnak (latinul: denarius banalisa) nevezzük. IV. Béla uralkodásától kezdve verték őket (ezek közül mutatunk itt egy példányt), s csak I. Lajos magyar király szüntette meg 1364-ben. 2023. január 1-től a horvát 1 eurósról köszön vissza „kuna”, vagyis a nyest.

vissza a főmenübe

vissza az érméhez

vissza a főmenübe

információk

Az oroszlán a sas mellett Európa legkedveltebb címerállata volt. Nem meglepő, hogy az egyetlen székely származású választott erdélyi fejedelem, Székely Mózes ilyen címert választott magának. Később a fejedelem Báthori Andrásnak, majd Mihály havasalföldi vajdának volt a fővezére, rövid fejedelemsége egy csatamezőn ért végett 1603. július 17-én. Az érme előlapján két ágaskodó oroszlán fog közre egy koronázott kardot. Az ezüstérem különlegessége, hogy egy úgynevezett Becker-féle jó minőségű hamisítvány, a fejedelem hasonló kinézetű aranypénze alapján készült.

vissza a főmenübe

vissza az érméhez

vissza a főmenübe

információk

A legenda szerint a törökverő Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond római császár törvénytelen gyermeke. Csecsemőkorában az anyja kapott a császártól egy gyűrűt, amivel az apaságot bizonyíthatta. A gyűrűt azonban egy ízben elragadta egy holló, amik közismerten szeretik a csillogó tárgyakat. Ezt a legendát költötték a havasalföldi származású Hunyadi család címerének eredetéhez. Nem csoda hát, hogy amikor 1446-ban elsőként kormányzóvá választották Jánost, ez a címer helyt kapott az általa veretett aranyforintokon. Az eredeti megtekinthető az állandó kiállításban is.

vissza a főmenübe

vissza az érméhez

vissza a főmenübe

információk

A farkas Európa-szerte megtalálható csúcsragadózó volt a középkorban. Falkában vadászik, a pásztor ember igazi ellensége. Félelmetes üvöltése megtöri az éjszaka csendjét. Nem csoda, hogy többen a farkast választották maguknak címerállatnak. A Mátyás-korban felemelkedő Szapolyai család Mohács után királyt adott az országnak János személyében. Erdély első fejedelme pedig fia, János Zsigmond lett. Az ő egyoldalú aranyveretéről is a farkas köszön vissza, mint családjának egyik címerállata.

vissza a főmenübe

vissza az érméhez

vissza a főmenübe

információk

A legenda szerint az ecsedi lápban tanyázó sárkánnyal küzdött meg Szent István király idején a Bátoriak őse, Vid vitéz. Ennek állít emléket a család címerében a három sárkányfog. Valójában a nyugati eredetű Gutkeled nemzetség három éket ábrázoló címere torzult a legendának köszönhetően három sárkányfoggá, amit megerősített a család tagjainak fölvétele Zsigmond király Sárkány Rendjébe. Ezzel a három sárkányfoggal találkozhatunk Báthory István lengyel király Erdélyben vert tallérján is.

vissza a főmenübe

vissza az érméhez