Időképek

Időképek

A Grassalkovich-kastély a reformkorban és szabadságharc idején

Tedd helyes időrendi sorrendbe a képeket az idővonalon!

Tipp: A jelre kattintva további ismeretekkel gazdagodhatsz, amik segítenek a megoldásban!

1800-1850

1849.április 7.

1849. Húsvét előtti Nagyszombat

1849. április 6.

1820. július 19.

1805.december 1.

Képrongálók

Egy menekítés története...

Egy katonai siker megünneplése...

megoldás

Időképek

A legnagyobb magyar a kastélyban...

Főparancsnok úr és a kastély...

Kik találtak még menedéket a kastélyban? Grassalkovich III. Antal udvari mellőzése ellenére a dinasztia iránti hűsége töretlen maradt és nehéz pillanatokban számíthattak a lojalitására. Ilyen helyzet először 1805-ben, a vesztes wagrami (Ausztria) ütközet után Napóleon Bécsbe nyomulásakor, majd 1809-ben, a császárváros ismételt francia elfoglalásakor adódott. Az udvar mindkétszer menekülésre kényszerült és tagjai közül többen Gödöllőn találtak menedéket: „Midőn Napoleon 1805-ben Bécs felé közelgett, a királyi udvar Budára menekült, majd a királyné [Bourbon Mária] és Ferdinánd trónörökös Kassára költöztek. Ekkor, okt. 30-án, Ferdinánd trónörökös és Ludovika főherczegasszony, átutazóban, egy éjjelt Gödöllőn töltöttek.” 1809-ben: „Bécs ismét Napoleon kezébe kerülvén, a királyi család ismét Budára menekült. Ekkor a királyné [Mária Ludovika] anyja, Mária Beatrix Főherczegnő, Miksa főherczeggel együtt, május 20-ától június 17-ig Gödöllőn lakott, mely alkalommal Károly Ambrus főherczeg, Magyarország herczegprímása és Kármányházy László váczi püspök a pünkösdi ünnepekre Gödöllőre jöttek. Győr bevétele után a királyné is elhagyta Budát és Egerbe utaztában, június 18-án, egy napig anyjával együtt Gödöllőn tartózkodott.” Forrás: Varga Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai, 2021

,,A Szentmártonkátáról érkező Kossuth (Lajos) és Görgey (Artúr), valamint a tábornoki kar – köztük Klapka György (1820–1892) és Damjanich János (1804–1849) – szintén a (Grassalkovich-) kastélyban alakították ki ideiglenes főhadiszállásukat. Görgey sajtóban is leközölt jelentésében ekképp fogalmazott: >>Windischgraetz vazalljai [alárendeltjei] ma reggel még ugyane salonban voltak, mellyben jelen soraimat írom, még helyök sem hült meg jóformán. A herczegi palota előtt őrtüzek égnek, s mellettök vidám huszároknak bokrétát osztogat a helység fehérnépe.<< " Forrás: Varga Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai, 2021

Készíts egy képernyőfotót a megoldásról!

1849. április 6-án a Gödöllő melletti Isaszegen lezajlott csatában a honvédseregek győzelmet arattak az osztrák csapatok felett, a Pest irányába visszavonuló császári hadsereg dühében szuronyokkal összehasogatta a gödöllői királypavilon képeit, bennük alkalmasint a magyar államiság jelképeit látva. 1857-ben aztán a kastély akkori ura, a görög származású Sina Simon báró Ferenc József gödöllői látogatását remélve nemcsak a kastélyt rendezte be, hanem megmentette a pusztulástól a magyar nemesi hagyomány emlékét is. Helyreállította a pavilon épületét, kicserélte a megrongálódott portrékat, illetve az építtető halála után uralkodó királyok (II. József, 1780–1790; II. Lipót, 1790–1792; I. Ferenc, 1792–1835; V. Ferdinánd, 1835–1848) alakjával ki is egészítette a képmások sorát. A különbségek a régi és az új királyportrék között a festés stílusában és a feliratok írásképében pontosan érzékelhetők.