Petőfiék Győrben, 5-8.évf.

Petőfiék Győrben

Petőfi Sándor és szendrey júlia írásai a győri hazánk című lapban

5-8. évfolyam

Tartalom

hazánk

1

dr. kovács pál

2

petőfi és a hazánk

3

szendrey júlia és a hazánk

4

kinek a tollából?

5

tippelő

6

PETŐFIÉK GYŐRBEN1.

A győri Hazánk az első vidéki magyar nyelvű kereskedelmi és szépirodalmi lap volt. 1847. jan. 2. és 1848. aug. 10. között Dr. Kovács Pál szerkesztésében 2-3 naponta összesen 248 szám jelent meg, benne szépirodalmi alkotásokkal, kereskedelmi hírekkel, gazdasági témájú cikkekkel és sokféle hírrovattal. A legjelentősebb országos lapok egyikévé elsősorban Petőfi Sándor elsőként itt megjelent alkotásai tették. Olvashatók voltak még a lapban pl. Arany János, Tompa Mihály, Vajda János versei is. Március 15. után a Hazánk politikai jellegűvé vált: az országos és a helyi eseményeket ismertette. A bukását az az írás okozta, amelyben a szerző a győri nemzetőrséget gyávának bélyegezte. Az ezt követő felháborodás miatt a folyóirat megszűnt.

Hazánk

PETŐFIÉK GYŐRBEN 2.

Dr. Kovács Pál (1808-1886) Győr városi orvosa, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Diákévei alatt versei, elbeszélései, drámái jelentek meg a legfontosabb lapokban: a Pesti Divatlapban, az Athenaeumban és az Életképekben. Jó barátja lett pl. Kazinczy, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály. 1836-ban egyik alapítója volt a Kisfaludy Társaságnak. Győrben létrehozta az Olvasó Társaságot, a Győri Magyar Színházegyletet. Országos hírűvé a Hazánk, az első vidéki magyar nyelvű napilap szerkesztőjeként vált.

Dr. Kovács Pál

Petőfi Sándor (1823-1849)

PETŐFIÉK GYŐRBEN 3.

Dr. Kovács Pál és Petőfi (akkor még: Petrovics) Sándor először 1841-ben találkoztak Győrött, majd a következő években lettek jó barátok. 1847-ben Petőfi a pesti szerkesztőkkel való konfliktusai miatt döntött úgy, hogy a győri Hazánkban fogja közölni a verseit. Dr. Kovács Pál pedig bátran támogatta barátja költői programját, még a cenzúrával szemben is.

Petőfi és a Hazánk

PETŐFIÉK GYŐRBEN 3.

1847-ben 24 alkotása jelent meg Petőfinek. Az első számban a Csalogányok és pacsirták, majd az Egy gondolat bánt engemet, a Világosságot, A XIX. század költői, a Magyar vagyok, stb. Ugyancsak itt tette közzé a 18 darabból álló Úti levelek Kerényi Frigyeshez című írását. Petőfi gyakran beleszólt a szerkesztői munkába. Például amikor mások gyenge versei mellett jelentek meg a költeményei: „Inkább semmit, mint rossz verset” - szólította fel Kovács Pált. Viszont cserébe rávette barátait, hogy ők is a Hazánkban publikáljanak. 1848-ban csak négy Petőfi-vers jelent meg, köztük a Nemzeti dal. Március 15-e után ugyanis a költő tevékenysége ismét Pestre koncentrálódott, versei újra ott jelentek meg.

Szendrey Júlia (1828-1868)

PETŐFIÉK GYŐRBEN 4.

Szendrey Júlia maga is foglalkozott szépirodalommal. Andersen meséit elsőként ő fordította magyarra, írt számos verset és kiváló prózaszerző volt megjelent naplói révén.

Szendrey Júlia és a Hazánk

PETŐFIÉK GYŐRBEN 4.

A napló műfajhoz azért fordult 1846-ban, mert a szülei megtiltották neki, hogy levelezést folytasson Petőfivel. A naplóírást a következő évben is folytatta, sőt még a nászúton, Koltón sem hanyagolta el. Júlia a naplót szépirodalmi alkotásként igényes szövegalkotással és stílusban alkotta írta meg. Bár legszemélyesebb érzéseit fogalmazta meg, hozzájárult a naplórészletek kiadásához. Erre Petőfi kérésére elsőként a Hazánkban került sor, ahogy azt Kovács Pálhoz írt 1847. október 11-ei levélben olvashatjuk: „... A Naplótöredék feleségem által írva és leírva a Hazánk számára küldetik.” Valamint: „A naplót, kérlek, egy számban add, ne szakítsd meg.” A kérésnek Kovács Pál eleget tett, és október 30-án meg is jelent az írás Petőfi Sándorné aláírással. Olvass bele Te is! Kattints a nézőgombra!

Naplótöredék 515-516.oldal

Köszönjük, hogy velünk tartottál!