reformtar_kviz

Reformtár

A Műszaki Tanulmánytár reformkori érdekességeket és kérdéseket tartalmazó játéka

Szeretettel köszöntünk a Refromtár című játékunkban!A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytára a 11. kerületben található, több mint 16.000 tárgyat őriz. Ehhez a gazdag gyűjteményhez, illetve a reformkorhoz kapcsolódóan gyűjtöttük össze 12 érdekességet, kérdést és játékos feladatot. Ha készen állsz, kattints a kék négyzetben található nyílra, majd a következő oldalon válaszd ki, hogy melyik téma érdekel. Természetesen sorban is haladhatsz, de minden helyes válasz után visszatérhetsz a kezdőállomásra.Jó időtöltést kívánunk!

I. Látás a refomkorban

II. Budáról Bécsbe

III. Lánchíd

IV. Én felmentem a Lánchídra félpénzzel

V. Hűsítő

VI. Zsebes kérdés

VII. Fröccs!

VIII. Reformkori divat

IX. 8 év alatt 1000 verset, de mivel?

X. Kiflikóhó

XI. Fénykép a reformkorban

XII. Debrecenbe kéne menni...

A császár új ruhája, A királyleány és a borsószem, A kis gyufaárus leányka …Ma már minden gyermek számára ismerősen csenghetnek a mesecímek, amelyek a dán Hans Christian Andersen meseírónak köszönhetünk. Azt már viszont kevesen tudják, hogy Szendrey Júlia volt, aki ezeket a meséket magyar nyelvre fordította. Nyomtatásban 1858-ban jelentek meg.Ekkor még gyertyafény vagy olajlámpás mellett történt az esti meseolvasás, ami igénybe vette a szemet.Válaszd ki, hogy milyen szemüveget használhattak 19. században?

I.

Napjainkban vasúton közlekedve Budapestről körülbelül 2 óra 41 perc alatt juthatunk el az osztrák fővárosba. Picivel hosszabb idő, ha autóval indulunk útnak. A reformkorban csak a nemesi családok tagjai engedhették meg maguknak a távoli utazást, de nem volt ennyi választásuk a módját tekintve. A zötykölődő hintó a mai lehetőségekhez képest nagyon-nagyon lassú és kényelmetlen volt.Tippeld meg, körülbelül mennyi idő alatt jutottak el nemeseink Budáról Bécsbe a reformkorban?

II.

30 óra alatt

12 óra alatt

5 óra alatt

Már az 1800-as évek elején megfogalmazódott az igény arra vonatkozólag, hogy Buda és Pest között egy állandó híd jöjjön létre. Gróf Széchenyi István Angliában keresett megoldást, ugyanis ekkora híd abban a korban nem készült. William Tierney Clark volt az, aki vállalkozott a híd megtervezésére, ez lett végül a Lánchíd.Mit gondolsz, addig milyen lehetőségek voltak a Dunán vajon átkelésre?

III.

Úszás

Gőzhajtású motorcsónak

Ideiglenes hajóhíd

Ha szeretnél többet megtudni a Lánchídról, kattints ide!

A Lánchíd nem csak közlekedésileg volt fontos beruházás, hanem a társadalmi változásokat is segítette. A reformkorban indultak el kezdeményezések a közteherviselés bevezetésére. Ez abban nyilvánult meg, hogy az előkelőeknek is kellett már olyan költségeket viselniük, amelyek alól korábban mentesültek. A Lánchídon való áthaladáskor már a nemeseknek is kellett fizetniük hídpénzt.Szerinted mennyibe került egy áthaladás egy gyalogos személynek a hídon? (1 forint: 60 krajcár)

IV.

1 krajcár

5 krajcár

60 krajcár

Tárolhatta-e hűtőszekrényben Szendrey Julianna a nem tartós élelmiszereket, hogy azok ne romoljanak meg?

V.

Igen

Nem

Ebben az időben hazánkban még nem voltak hűtőszekrények. A húsok tartósítását sóval vagy füstöléssel oldották meg, vagy zsírban tették el a kisebb darabokat. A romlandó élelmiszereket szalmával bélelt hűs vermekben, esetleg a kútba (vödörben a víz széléig) leengedve tartósították. Az elektromos hűtőszekrények elődei voltak a jégszekrények. A jegesembertől lehetett megvásárolni a jégtömböket, amelyek a háztartásokban lévő jégszekrényekbe kerültek. Egy jégszekrénybe átlagosan három naponként kellett friss jeget tenni. A természetes jégnyerési lehetőségek mellett a 20. század elejétől jelentek csak meg itthon a műjéggyárak. A jég lovas kocsin érkezett, aminek bakján ott ült a jeges és kiabálta, hogy „Itt a jeges!” A háziasszonyok szaladtak kezükben a vödörrel megvenni a jeget. Ezek a hűtőszekrények soha nem romlottak el, még fa részükben sem esett kár.

V.

Kaphatott-e Petőfi Sándor a szüleitől zsebórát, hogy ne késsen el az iskolából?

VI.

Nem

Igen

Ezüst zsebóra 1830-1840 körül

Nem volt rá szükség. A 19. században az emberek 80- 90%-a mezőgazdasági munkákból élt. Petőfi Sándor szülei, - apja mészáros, anyja mosónő- szintén kétkezi munkából élő emberek voltak. A napi feladatokat a megtett munka mennyiségéhez szükséges időhöz kötötték. Az éves ciklust a mezőgazdasági munkák határozták meg és az ünnepek tagolták. A gyerekek is az évszakhoz igazodva jártak iskolába, követve a napszakok rövidségét és hosszát, hiszen ekkor még nem volt közvilágítás. Vidéken a kakassal keltek és a tyúkkal feküdtek az emberek. A hivatalnokoknak, boltosoknak volt szüksége a pontos időre a munkájukhoz. Zsebórát pedig az előkelő urak hordtak, de inkább öltözékkiegészítőként, státuszszimbólumként. A gőzhajózás és a vasút megjelenésével vált fontossá az időmérés, a pontos idő meghatározása.

VI.

A fröccs napjainkban is közkedvelt ital, a bor és a szódavíz keveréke, amelyet 10 évvel ezelőtt a Magyar Értéktárba is felvettek. Vajon Petőfi Sándor ihatott már fröccsöt? Rendelkezésre állt az ő korában a négyfázisú szódavíz-gyártó gép, amely a széndioxid sűrítésére nem a mechanikus légsűrítőt alkalmazta?

VII.

Igen

Nem

Helyes válasz! Már a húszas évektől működött szikvíz üzem, és az anekdoták szerint a negyvenes évek elejétől már szívesen fogyasztották a gyöngyöző keveréket. Tehát ha megkívánta volna Petőfi Sándor, ihatott volna fröccsöt. Ő azonban tisztán itta a bort, vándorszínész éveit követően pedig többnyire mértékkel, bár ebben az időszakban (a kutakból, vagy forrásokból nyerhető víz esetleges szennyeződései, fertőző anyag-tartalma miatt) gyakran víz helyett is bort fogyasztottak.

VII.

Helytelen válasz! Már a húszas évektől működött szikvíz üzem, és az anekdoták szerint a negyvenes évek elejétől már szívesen fogyasztották a gyöngyöző keveréket. Tehát ha megkívánta volna Petőfi Sándor, ihatott volna fröccsöt.

VII.

Próbáld újra!

1827-ben jelent meg hazánkban az első divatlap, amely német nyelvű volt. Ezt hamarosan továbbiak követték ugyancsak német, illetve magyar nyelven. 1843-1848 között a Honderű című magyar szépirodalmi, művészeti és divatlap is megszólította az arisztokráciát, a magyar nyelvet kívánta még inkább népszerűvé tenni a felsőbb körökben. Olyan korabeli közszereplőket is megjelentetett divatrajz-illusztrációin, mint például gróf Széchenyi István, akitől közvetve a lap címe is származott. Először Balthasar Kremsnek sikerült 1810-ben a gyakorlatban is bevált varrógépet készítenie. Gépe láncöltésű varratot készített és felépítését tekintve a ma is használatos láncoló-gépek ősének tekinthető.

VIII.

Reformkori divat

Bár a varrógépek kapcsán sokaknak Isaac Singer jut rögtön az eszébe, egy történet szerint Elias Howe szabadalmaztatta 1845-ben az első varrógépet. Ebből egy modell jutott el Singer-hez, aki kis módosításokkal szabadalmaztatta és gyártani kezdte ezt a modellt. Tény, hogy ő szabadalmaztatta a motoros varrógépet 1855. október 9-én. Magyarországon Csonka János kezdeményezésére 1893-ban alapította meg Lázár Pál az Első Magyar Varrógép- és Kerékpárgyár Rt.-t, amely Adria márkanévvel gyártotta gépeit. A Műszaki Tanulmánytárban többek közt Singer és Csepel varrógépekkel is találkozhattok.

VIII.

Reformkori divat

8 év alatt 1000 verset, de mivel?Petőfi Sándor balkezes volt, de mindkét kezével egyaránt jól írt. Nem csak a tollat, de a kardot is jól forgatta. Rendkívüli tehetségét mutatja, hogy a János vitézt 6 nap és éjszaka alatt vetette papírra. Az íráshoz tintát és tollat használtak még a 19. század elején is, időtállóak a lúd vagy a hattyú legkülső evezőtollai voltak egészen az acélhegyek megjelenéséig. A tollszár végét ferdén levágták és egycenti hosszan bevágták, hogy felszívja a tintát, majd tisztították, élesítették, a kopott tollhegyeket pedig utómetszéssel javították. A tintát és az írás végeztével a papírra hintett port kalamárisban tartották. Petőfi Sándor már így ír: „Tollat ragadtam, vagy tulajdonkép nem is tollat, hanem fából való botot, mellynek vége hasított hegyes acél vagy réz.”

IX.

A költő halála után a német filozófus, Friedrich Nietzsche Petőfi Sándor több versét is megzenésítette. Az alábbi igen közkedvelt lett.Petőfi Sándor: TE VOLTÁL EGYETLEN VIRÁGOM... Te voltál egyetlen virágom;Hervadt vagy: puszta életem.Te voltál fényes napvilágom;Lementél: éj van körülem. Te voltál képzeményim szárnya;Megtörve vagy: nem szállhatok.Te voltál vérem forrósága;Meghűltél: oh, majd megfagyok. Pest, 1845. január

IX.

Ha szeretnéd meghallgatni, kattints ide!

Szendrey Julianna jól forgatta a tollat és a fakanalat is. A gyermekei hozzá írott leveleiből tudjuk, hogy rendkívül kreatív és művelt asszony volt. Ádám fia pedig ki is emeli, hogy mindezek mellett pompás rántottát és kiflikochot tudott készíteni. Ebben a korban az édesség ritkaság számba ment, ünnepek alkalmával, karácsonykor örülhettek némi nyalánkságnak a gyerekek.A józan ész és a praktikus konyha receptje volt – ahogyan Ádám nevezte – a „kiflikóhó”, ami a rizskoch-hoz hasonlítható. A megszáradt kifliket nem dobták ki, hanem vaníliás, cukros tejbe áztatták, tehettek rá gyümölcsöt, majd megszórták dióval, mazsolával. Ezt a masszát sütőben összesütötték, esetleg tojáshabot vagy lekvárt tehettek meg a tetejére.

X.

A konyhai eszközök napjainkra sem változtak sokat a reformkori megjelenésükhöz képest. Milyen eszközökre lehetett szükség ennek a finom édesség elkészítéséhez a 19. században?

X.

Dió- és zsemledaráló

Kézikaros habverőfej

Habszifon

Tésztametélő fa nyéllel

Piaci csapómérleg

Fakeretes szita

Milyen fényképezőgéppel örökíthették volna meg az 1848-as eseményeket?

XI.

Pajtás fényképezőgép

Jedlik Ányos kamerája

Duflex fényképezőgép

Az egyik első képrögzítési technika a dagerrotípia volt, a mai fényképek ősének számított. Egy fényérzékeny, ezüstözött rézlemezt helyeztek a kamerába (egy fából készült dobozba), és ezt követően exponáltak. A kép előhívása higanygőz segítségével történt. Jedlik Ányos fényképezőgépe alkalmas lett volna a 1848–49-es forradalom és szabadságharc megörökítésére, de a hosszú expozíciós idő (10–60 másodperc) még mindig soknak számított egy-egy kép elkészítéséhez, a mozgó téma megörökítéséhez. Petőfi Sándor nem is szerette, ha fotózzák, azt mondta: „Utálom a bálványt, a valónak hazug mását; aki szeret: megőriz lelki szemeivel." Egyetlen egy dagerrotípia készült csak róla. Nem mindenki rendelkezhetett ilyen kamerával. Jedlik Ányos fizikusként lelkes fotóamatőr is volt, aki hazánkban elsőként foglalkozott tudományos szinten a fotográfiával. Daguerre rendszerű kameráját 1842-ben vásárolta Bécsben, 229 forintért, ami egy pesti egyetemi tanár negyedévi fizetésének felelt meg. Jedlik Ányos kamerája az egyetlen ismert, és a fényképezés eme korai korszakából Magyarországon megmaradt fényképezőgép.

XI.

Petőfi Sándor VASUTON(részlet)S még mi egyre röpülünk,Egy sziporkát sem fáradva;Ez a gép tán egyenest aMásvilágba megy velünk! - Száz vasútat, ezeret!Csináljatok, csináljatok!Hadd fussák be a világot,Mint a testet az erek. Pest, 1847. december

XII.

Az első magyar gőzüzemű vasutat 1846. július 15-én nyitották meg Pest és Vác között. Bár az ünnepélyes eseményre mindent ünnepi díszbe öltöztettek, mire a szerelvény befutott Vácra, félreverték a harangot, mert tűzvész pusztított a városban. Hazánk első két mozdonyának neve Pest és Buda volt. Sokan úgy vélik, hogy Petőfi Sándor maga is jelen volt ezen az eseményen, és a Vasuton című költeményét ez az élmény ihlette. Azonban a vers 1847. december 15. és 20. között született, amikor a költő a szüleit, elsősorban betegeskedő édesanyját látogatta meg Vácott.Milyen más úticélt érhetett el vonattal? Hová juthatott el Petőfi ezzel a közlekedési eszközzel?

XII.

Debrecenbe

Szegedre

Szolnokra

Újra játszom!

Sikeresen megfejtetted az összes kérdést. Látogass el hozzánk a Műszaki Tanulmánytárba a 11. kerületbe, hogy felfedezhesd a közel 16.000 darabos gyűjteményünket. Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 10.További tartalmakért, videókért, játékokért kattints a szövegre! Jó böngészést kívánunk!

Gratulálunk!

Ha érdekel az internet rövid története, kattints ide!

Próbáld újra!

Helytelen válasz!