Want to make creations as awesome as this one?

Transcript

Az egyetemi jelképek nemcsak díszletek az ünnepségeken, megkülönböztető eszközök, hanem hozzájárulnak, részét képezik az intézményi identitásnak. Virtuális tereinkben bemutatjuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem legfontosabb egyetemi jelképeit. Szöveg: Schlay Georgina, Tóth Krisztina Grafika: Sinkó Bettina A Rektori Kabinetben őrzött tárgyakról készült fényképeket és az adatközlést köszönjük Kovács-Molnár Biankának. A rektori dolgozószoba berendezése a két világháború között (Egyetemtörténeti Gyűjtemény)

Rektorválasztás anno… Az egyetem élén álló rektort az egyetem alapításától kezdve Mária Terézia 1769. évi egyetemi reformjáig a jezsuita rend generálisa nevezte ki, és egészen addig maradt hivatalban, amíg ugyanő le nem váltotta. 1769 után Mária Terézia a bécsi egyetem mintájára a nagyszombati egyetemen is a rektor szabad választását rendelte el, így az 1770/1771. tanévtől kezdve az egyes karok elöljárói saját jelöltjeik közül választhatták meg az egyetem első emberét. A választást eleinte minden évben november 30-án tartották, majd 1810-től az iskolai év utolsó napjára helyezték át, a hivatali beiktatás pedig a nyári szünet utolsó napján, szeptember 30-án zajlott le. A rektor hivatali ideje ekkor még egy év volt, s a karok közötti egyenlőség jegyében minden évben, meghatározott sorrendben, máshonnan került ki: az első évben a Hittudományi Karról, a második évben az Állam- és Jogtudományi Karról, utána az Orvostudományi Karról, végül a negyedik évben a Bölcsészettudományi Karról. Ez a rendszer egészen 1949-ig fennállt. Az 1950 és 1990 közötti időszakban a megválasztott rektor hivatali idejét nem szabályozták, majd 1990 után négy évben határozták meg.

Rektori és dékáni portrék A rendelkezésünkre álló források, fényképek és festmények tanúsága alapján az egyetem számos vezetőjéről, rektorokról és dékánokról készült portré az elmúlt évszázadokban. Az 1930-as években a rektori szobában még látható rektori portrégaléria nem maradt fenn, de a képekből vörös bőrrel bevont fényképalbum-sorozatot készítettek. A kötetek 1861-től tartalmazzák az évente megválasztott rektorok fényképeit. Érdekességük, hogy az aranyozott feliratok egységesek (Pázmány Péter Tudomány Egyetem Rektorai), noha az egyetem más névváltozatokat is használt. Az egyetem alapításának 375. évfordulójára hasonló kivitelben készültek kiegészítések. Egy kötet Királyi Magyar Tudományegyetem Rektorai címmel 1830 és 1861 között, míg három kötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektorai címmel 1941 és 2010 között tartalmazza az egyetem rektorainak képeit. A Rektori Kabinet 2007 óta készíttet hivatalos festményeket az irodák falára. A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2008-ban öt portrét készített, melyekhez az egykori rektorok ültek modellt. 2010-re, az egyetem fennállásának 375. évfordulójára készült el visszamenőleg, fényképek alapján az 1950 óta megválasztott összes rektor festménye is. Azóta a leköszönő rektor portréjának megrendelése mindig utódjának a feladata. A rektori portrék mellett az Állam- és Jogtudományi Kar dékánjairól maradtak még fenn jelentősebb számban festmények, melyek ma a kar Dékáni Hivatalában láthatók az Egyetem téri főépületben.

Egyetemi ornátusok Az egyetem alapításától a jezsuita rend feloszlatásáig (1635–1773) az egyes karok vezetőinek ünnepi öltözete a jezsuiták öltözetéhez hasonló hosszú talárból és a felsőtestet fedő köpenyből állt. A rend megszüntetése után, 1785-ben betiltották az egyházi mintára készített díszruhákat, helyükre nem vezettek be egységes öltözetet, s a tanárok között fokozatosan a díszmagyar és a polgári ünnepi viselet terjedt el. 1960-ban László Gyula tervei alapján új ornátusok készültek az egyetemi vezetők számára. Ezek egységesen fekete színű köpenyből álltak, amelyeknek bélésszíne különbözött: a rektoré piros, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánjáé sárga, a Bölcsészetttudományi Kar dékánjáé barna, a Természettudományi Kar dékánjáé pedig kék színű selyemből készült. A köpenyekhez nercprémes bocskai sapka is járt, karonként eltérő színezetű béléssel, a rektori palástot pedig további nercprém díszítette. Az 1960-ban elkészített talárok ma már nincsenek használatban, hasonló kivitelű, ám újabb darabok váltották fel őket. Az egyetemi karok számának növekedése pedig az egyetemi színpaletta bővülését és további ornátusok készítését is jelentette. A jelenleg ismert összes – használt vagy használaton kívüli – egyetemi ornátust a Rektori Kabinetben őrzik.

Ádám György rektor az 1960-ban készült teljes ornátusban tanévnyitó beszédet tart, 1973

Orvostudományi Kar dékánja

Jog- és Államtudományi Kar dékánja

Hittudományi Kar dékánja

Bölcsészettudományi Kar dékánja

1960-ban készített talárok.

Hivatalos kari színek a 2021-es arculatváltás alapján. Melyik kar rejtőzik a színek mögött? Szombathelyen az adott kar képviselője a saját ornátusában jelenik meg, a kari szintű Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnak nincs saját öltözete.

Természettudományi Kar

A Tanító- és Óvóképző Kar talárja 2021 óta drapp helyett korall színű.

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

A 2021-ben alakult Gazdaságtudományi Kar színe a sötétlila lett.

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Társadalomtudományi Kar talárja 2021 óta sötétzöld helyett világos lila színű.

Informatikai Kar

Bölcsészettudományi Kar

Állam- és Jogtudományi Kar

Tanévnyitó ünnepség, 2022ELTE/Rusznák Gábor

Rektori öltözet

Egyetemi kiadványok Egyetemi élethez kapcsolódó kiadványokat a 18. század végétől adott ki az egyetem. 1860-tól minden évben nyomtatásban jelent meg az egyetemi órákat tartalmazó tanrend, az egyetem személyzetének és hallgatóságának névtára, valamint a rektor különböző alkalmakon elhangzott beszédeit tartalmazó sorozat. Az egységes kötésű kiadványok egy sorozata a rektori irodában kapott helyet.

Egyetemi almanachok, értesítők Az egyetemi almanachok a dolgozók, oktatók és hallgatók nevét és adatait tartalmazzák. 1830-tól az 1992/1993. tanévig – néhány háborús tanévet kivéve – minden évben megjelentek, címük és tartalmuk azonban többször változott. A Magyar Királyi Tudományegyetem személyzete címmel 1830 és 1870 között német és latin nyelven adták ki. 1871-től A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-egyetem almanachja címmel magyar nyelven jelent meg, majd 1921 után A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja címet viselte. Az 1954/1955. tanévtől Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője címmel jelent meg. Ettől kezdve nem tartalmazta az egyetemen tanuló összes diák nevét, csupán az adott évben diplomát szerzett hallgatók névsorát.

Egyetemi tanrendek Az állami irányítás alá került egyetem hallgatói számára a tanórák rendjét és idejét tartalmazó útmutatókat adtak ki minden félévben. Az első, 1787-ben megjelent latin nyelvű tanrend még csak az órák idejét és a tanárok nevét tartalmazta, 1788-tól viszont már táblázatos formában tájékoztatott a kurzusok időpontjáról, témájáról, előadóiról és a tankönyvekről. A magyar nyelvű oktatás bevezetése után, az 1845/1846. tanévtől a tanrendek is magyar nyelven jelentek meg.

Egyetemi beszédek Az állami irányítás alá került egyetem ünnepélyes megnyitására 1780. június 25-én került sor. Winterl József Jakab rektor ez alkalommal mondott beszéde hagyománnyá vált: 1848-ig az egyetem június 25-i ünnepét minden évben a rektor beszéddel nyitotta meg. Ekkor vált szokássá a tanév kezdetét, elhunyt tagtársak emlékét, érdemeit gyász- és emlékbeszédekkel is megtisztelni. Az 1848 és 1860 közti időszakban az egyetem önállóságát felfüggesztették, így a különböző alkalmakon elhangzó beszédek is elmaradtak. Az 1860/1861. tanévben újra szabadon választhatott magának rektort az egyetem, de a politikai bizonytalanság még nem tette lehetővé a régi szokások felelevenítését. Az egyetemi tanács azonban elhatározta, hogy felújítja a korábbi hagyományt, és az évente megválasztott rektoroknak székfoglaló, ünnepi és leköszönő beszédet is kellett tartaniuk, melyet nyomtatásban is megjelentettek. A rektor leköszönő beszédében ismertette hivatali éve legfontosabb eredményeit, illetve a 20. század elejétől részletes statisztikai összesítéseket és jelentést is közölt az egyetem állapotáról.

Egyetemi címerek és pecsétek Az egyetem már alapításától kezdve használta az autonómiáját és önállóságát jelképező címert és címeres pecsétet. A karok Mária Terézia 1771-ben kiadott rendelete óta használják az egyetem címerét és köriratban tüntetik fel latin vagy magyar nyelvű megnevezésüket.

1771–1777 Az egyetem pecséthasználatát elsőként Mária Terézia szabályozta az 1771-ben kiadott egyetemi szabályzatában. Előírta, hogy az egyetem és annak négy kara pecsétjein ugyanazt az ábrázolást alkalmazza, továbbá a négy karnak az egyeteminél kisebb méretű pecsétje csak a köriratban térjen el. Az egységes pecsétkép a királynőt az egyetem épületét párnán tartva, Szűz Máriának felajánlva ábrázolja. Kép forrása: Semmelweis Egyetem Egyetemi Levéltár/Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

1778–1948 Az egyetem állami felügyelet alá kerülése lehetőséget adott Mária Terézia számára, hogy az egyetem pecsétjein használt ábrázolások kérdését felülvizsgálja és a magyar állami címer motívumainak felhasználásával újratervezze azokat. 1778-ban ezért az egyetem minden szervezeti egysége számára új pecsétek használatát rendelte el. Ezeket a pecsétképeket, amelyeket címerként is használtak, az 1780-ban kiadott Diploma Inaugurale-ban is megerősítette, és egészen 1948-ig voltak érvényben.

1993 után A rendszerváltást követően lehetőség nyílt az egyetem Mária Terézia által adományozott címerében lévő szimbólumok, így a kettős kereszt használatára is. 1992-ben az Egyetemi Tanács Bertényi Iván heraldikust kérte fel egy új címertervezet elkészítésre, amelyet 1993. július 21-én fogadott el a Szenátus. A mai napig használatban lévő címer heraldikai leírása a jegyzőkönyvből: „egy vágott pajzs, amelynek felső, vörös mezejében zöld hármashalom középsőjére helyezett háromlombú arany koronából növekvő kettőskereszt, annak két oldalán lebegő 1635 évszám. Az alsó kék mező hátsó oldalából benyúló, fehéringes, természetes színű kézben végződő kar könyvet tart. A pajzstalpban víz hullámzik. A pajzs felső szélén felül gyöngyöt viselő, hosszúkás, keskeny, kilenc zománclapocskás, alul kettő gyöngysoros, keresztpántos (arany) korona, csúcsán gömbön ülő, gömbös szárvégződésű kereszttel. A címernek megengedett olyan használata is, ahol a pajzsot alul cserfaág – olajág cartouche övezi.”

1977–1992 A köztársasági államforma bevezetése után, 1948-ban az állami címer használatát írták elő az intézmények jelképein, így az egyetemen is megszűnt a saját címer használata. Egy új, saját címer készítésének gondolata 1960-ban, az egyetem alapításának 325. évfordulóján merült fel újra, de megvalósítására csak több mint másfél évtized múlva került sor Bertényi Iván heraldikus és Ádám András grafikus közreműködésével. Az Egyetemi Tanács 1977. március 4-i ülésén fogadta el az új címert az alábbi heraldikai leírással: „Arany szegélyű reneszánsz pajzs. Pajzsfője vörössel, ezüsttel és zölddel vágott, a pajzs kék mezőjében aranyba öltöztetett, ezüst sújtásos, lebegő levágott kar arany lapszélű, vörös könyvet tart. A kar felett arany ELTE betűk, a kar végénél vörös 1635 évszám lebegnek. A pajzstalpban hullámos ezüst ikerpólya látható.”

1635–1771 Pázmány Péter az általa alapított egyetem számára pecsétképet is készített, mely a lángsugarakkal övezett, jobbjában könyvet tartó, baljával az ülő gyermek Jézust tartó Szűz Máriát ábrázolta. A fényképen a pecsét átrajzolt változata látható. Kép forrása: Majláth Béla: A nagyszombati egyetemen kiadott doktori oklevél 1642-ből. (Két szövegrajzzal.). Turul, 1899. 3. sz. 140.

„Jelenleg csak a Mária Terézia korabeli nagy pecsétnyomó van használatban. […] A nem használt pecsétnyomókat mint történeti ereklyéket a központi levéltár vasszekrényében őrizzük.” Ponori Thewrewk Aurél rektor leköszönő beszéde, 1900

Az 1667-ben alapított Állam- és Jogtudományi Kar pedumának tetején a kar védőszentjének, Szent Ivónak az alakja látható. A részben aranyozott jogar ezüstből készült 1667-ben.

A Bölcsésztudományi Kar egykori jogarán drágakövekkel díszített abroncsban Xavéri Szent Ferenc, a kar védőszentje látható. A drágakövekkel ellátott ezüst jogart 1635-ben Pázmány Péter adományozta az egyetemnek.

A rektori pedum tetején az egyetem védőszentje, Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Az ezüstből készült, részben aranyozott és drágakövekkel ellátott jogart 1635-ben Pázmány Péter adományozta az egyetemnek.

A Hittudományi Kar díszbotjának gömbjét 1785-ig a kar védőszentjének, Szent Ignácnak a szobra díszítette. A megrongálódott jelvényre később került rá Jézus alakja. Az ezüst jogar pontos készítési ideje ismeretlen.

A negyedik kar, az Orvostudományi Kar alapítására 1769-ben került sor. Dékánja a következő évben megkapta saját hivatali jelvényét, melyen Szent Lukács látható az ökör attribútumával.

Egyetemi jelvények A második világháborút követő politikai és társadalmi változások az egyetemet is érintették. A vallás- és közoktatási miniszter 1949. május 10-ével megtiltotta az egyetemi jogarok és tisztségláncok használatát, melyeket még abban a hónapban átadtak a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az egykori orvosi kari pedumot a Semmelweis Egyetem mint jogutód intézmény 1959-ben visszakapta. A rektor, az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint a Bölcsészettudományi Kar peduma 2016 óta a Rektori Kabinetben látható, de továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van. Mikor 1950-ben az egyetem autonómiáját, s vele együtt a doktori címek adományozásának jogát felfüggesztették, lényegében nem volt szükség a jogarok használatára. 1957-től az egyetem újra tarthatott doktoravatásokat, ezért 1960-ban, az alapítás 325. jubileuma alkalmából Ortutay Gyula (néprajzkutató, politikus, 1957 és 1963 között az ELTE rektora) kezdeményezte új egyetemi jogarok és tisztségláncok készítését. Az új jelvényeket László Gyula régész tervezte meg a rektor, az Állam- és Jogtudományi Kar, a Természettudományi Kar, valamint a Bölcsészettudományi Kar dékánja számára. Ma egyfelől ezek az 1960-ban készült pedumok vannak használatban, másfelől az elmúlt évtizedekben létrejövő új karok számára eltérő stílusú, új jogarokat is készítettek.

Az 1960-ban és azt követően készült pedumok a Rektori Kabinetben várják, hogy az egyetemi ünnepségeken használatba vegyék őket, 2022

A Bölcsészettudományi Kar peduma négy, barna zománccal díszített mezőre osztott: kettőn nyitott könyvön álló bagoly látható, kettőn pedig nyitott könyvön elhelyezett világító mécses. A gömb tetején álló nőalak mindkét kezével egy nyitott könyvön ülő baglyot tart. A pedum kissé különbözik a többitől, mert a mezők között kék zománcú gombokat helyeztek el.

Az Állam- és Jogtudományi Kar peduma négy, sárga zománccal díszített mezőre osztott: kettőn a hegyével felfelé álló palloson elhelyezett mérleg, kettőn nyitott könyvön elhelyezett paragrafusjel látható. A gömb tetején kezében mérleget és pallost tartó nőalak áll.

Az új pedumok szárát díszítő gyöngyöket a 2006-ban kiadott rektori utasítás alapján színezték. A Gazdaságtudományi Kar számára még nem készült el a pedum.

A rektori jogar gömbje öt mezőre osztott: az állami címer az intézmény állami jellegét, a nyitott könyvön világító fáklya a tudomány szolgálatát jeleníti meg, a további mezők pedig az egyes karokra utalnak. A gömb tetején álló nőalak fáklyát és könyvet tart a kezében.

A Természettudományi Kar peduma négy, kék zománccal díszített mezőre osztott: kettőn egy csukott könyvön álló földgömb és egy lombik három csillaggal, kettőn pedig a csukott könyvön egy szigma látható. A gömb tetején álló nőalak földgömböt és a szigma jellel ellátott csukott könyvet tartja a kezében.

„Az aula nemes barokk tagolása szinte megköveteli, hogy a jelvények alkalmazkodjanak a gazdagon díszített építészeti térhez. Ezt felbontottabb, lendületesebb körvonallal igyekeztem sugallni. Ám nem csupán az építészeti környezet követel meg bizonyos fajta hagyományos stílust, hanem háromszáz esztendőnél is hosszabb múltunk. Mindez lehetetlenné tette a szinte kubisztikus tisztaságú nagy, egyszerű felületek használatát s gazdagabb tagozást követelt. Azért választottam örömmel ezt a fajta megoldást, mert népünk művészetében is igen erőteljes a díszítőkedv s gyakran éppen a barokk késői hajtásait figyelhetjük meg játékos vonalvezetésében. A pedumoknál a gránátalma, illetőleg törökkori buzogányaink alapszerkezetét vittem tovább.” László Gyula (50.e. 11/1981. sz.)

Ortutay Gyula rektor ünnepi beszéde, 1961

375. tanév ünnepélyes megnyitója, 2010

Az Állam- és Jogtudományi Kar 1960-ban készült tisztségláncának emblémáján hegyével felfelé állított palloson egy mérleg váltakozik a lánc szemein a paragrafusjellel ellátott nyitott könyvvel.

A Bölcsészettudományi Kar 1960-ban készült tisztségláncának emblémáján nyitott könyvön kitárt szárnyú bagoly látható. A láncszemeken felváltva a bagoly, valamint egy nyitott könyvre helyezett mécses figyelhető meg.

A Természettudományi Kar számára saját tisztséglánc 1960-ban készült először, melyen a szigma jelével díszített könyvön elhelyezett földgömb és lombik látható. A láncszemeken a különböző tudományágak szimbólumai váltják egymást.

Bölcsészettudományi Kar dékáni láncának hátoldala

Az 1820-tól használt rektori lánc.

A rektori, a bölcsész- és jogi kari tisztségláncok a pedumokhoz hasonlóan 2016 óta a Rektori Kabinetben láthatók, és a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képezik. Készültek azonban ezüst másolatok, amelyek az egyetem tulajdonában maradhattak 1949 után is. 1977-ben aranyozták őket, és azóta ezeket használják az egyetemi ünnepségeken. Mivel egyforma tisztségláncokról van szó, az azóta csatlakozott vagy létrehozott karok dékánjai is ilyen típusú láncokat viselnek. 1960-ban a rektor, a Bölcsészettudományi Kar, az Állam- és Jogtudományi Kar és a Természettudományi Kar számára a talárok mellett készítettek új tisztségláncokat is. Ezeket azonban csak 1977-ig használták, s azóta a Rektori Kabinetben őrzik.

Az eredetileg másolatként, ezüstből készült, majd 1977-ben aranyozott rektori tisztséglánc. A mai napig ez van használatban.

dupla