BREAKOUT ADVENTURE

a Sárkány-lik legendája

START

szabadulószoba

Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A válaszaid/küldetések soránjegyezd meg a kapott kódszámokat, hogy ki tudd nyitni a számzárat!

A barátaiddal Magyarország nyugati részén kirándultok, de a Bakony erdejében eltévedtetetek. Találtatok egy szöveget a Sárkány-lik ősi legendájáról, amely segíthet a kijutásban.Az erdőben különös emberek élnek, akik kérdéseket tesznek fel nektek a szövegről. Ha jól válaszoltok ezekre, mindenkitől 1-1 kódszámot kaptok, amely a rejtekajtó zárát nyitja. Ez az ajtó vezet vissza a világotokba.A legenda szövegét minden oldalon megtalálod a jelre kattintva.

A Sárkány-lik legendája A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híre lovag. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

ADVENTURE LOREM IPSUM

MISSION

INTRODUCTION

CHARACTERS

Character 04

Character 03

Character 02

Character 01

BREAKOUT

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet dolore magna aliquam erat volutpat.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet dolore magna aliquam erat volutpat.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet dolore magna aliquam erat volutpat.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet dolore magna aliquam erat volutpat.

Destination 01

CHOOSE YOUR DESTINATION

Destination 02

Destination 04

Destination05

Destination 03

kattints ide!

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

Melyik szó szerepelt az akasztófajátékban? Kattints rá!

hasadék

sárkány

lovag

barlang

lányrablás

jégbarlang

Szent György

Badacsony

Próbáld újra

1. kérdés

Milyen anyagból épül fel a Szent György-hegy?

föld

agyag

bazalt

Hogy kerül ide egy eszkimó? Na, mindegy, mármondja is a kérdéseit. Figyelj!

A Sárkány-lik legendája A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

2. kérdés

Mi köze van a Jégbarlangnak a sárkányhoz?

A legenda szerint ott élt a sárkány.

Semmi, a hideg légáramlathoz van köze.

A sárkány nem tüzet, hanem jeget lövellt.

A Sárkány-lik legendája A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híre lovag. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

Próbáld újra

3. kérdés

Melyik állítás biztosan nem igaz a szöveg alapján?

A Jégbarlangnak a Magas-hegyen van, egy rejtett sziklaüregben van a bejárata.

Neem jó!

A Jégbarlang csak vezetéssel látogatható a rendkívüli hideg miatt.

A Magas-hegyen ölte meg a sárkányt Szent György.

Neeem jó!

A Sárkány-lik legendája A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híre lovag. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

GRATULÁLOK, az első küldetést teljesítetted.

Jegyezd fel az első számot!

2

A Bakony tényleg varázslatos hely.

Most egy indián jön eléd, ő teszi fel a következő kérdéseket. Azt mondja, nekik is van egy sárkányszerű lényük, a Tollas Kígyó.Jól figyelj a szövegre, különben nem szerzed meg a következő számot!

START

1. kérdés

Miért nem biztos, hogy Szent György az ittélő sárkányt ölte meg?

Mert ez a sárkány idős korában múlt ki.

Mert több sárkány islétezett, nem biztos, hogy ezzel találkozott.

Mert ez a sárkány betegségben múlt ki, nem ölték meg.

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

2. kérdés

A szöveg hányas számú bekezdéséhezkapcsolható a kép?

1.

4.

2.

3.

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2. Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3. Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

3. kérdés

A szöveg hányas számú bekezdéséhez kapcsolódik a kép?

2.

3.

1.

4.

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

GRATULÁLOK

Jegyezd fel a második számot!

7

Nahát! Ki mindenki él a Bakonyban!

Szembe jött egy domb mögül ez a fiú, aki egy nagy városból keveredett ide, és már fel is tette aszöveg alapján az első kérdését.

START

1. kérdés

A fiú nem értette, miért van a szövegben néhánymondat dőlt betűvel írva. Válaszd ki a jó megoldást!

Mert elgépelték véletlenül, esetleg beragadt a billenytű.

Mert ezek a mondatok különösenfontosak.

Mert mások szavait idézik ezek a mondatok.

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

2. kérdés

A fiú nem beszél jól magyarul, nem érti a tanakodtak szó jelentését. Válaszd ki a szó jelentését a szöveg alapján!

találgatták

tapasztalták

tanácskoztak

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

3. kérdés

Ez a fiú azt gondolja, hogy az öblöződő szó azt jelenti: szélesedő. A szöveg alapján igaza lehet?

IGAZ

HAMIS

Gyurkovits György biztos volt abban, hogy létezik a barlang.

IGAZ

HAMIS

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong ....

ÍGY IGAZ.

Íme a bizonyíték:

GRATULÁLOK

A harmadik szám:

1

Itt mindenki külföldi? Vagy álarcosbálra készülnek?

Egy arab lovas lépett elétek, kicsit mesélt arról, mennyire hiányzik a hazája, a sivatag. De azt nem árulta el, hogy került a Bakonyba. Viszont rögtön nektek szegezte az első kérdését, és tudott a szövegről és a titkos kódszámról is.

START

Igaz

Hamis

Igaz-e, hogy a sárkány feleségül kérte a falusi lányokat?

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

Íme a bizonyíték:"azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat"...

Hamis

Nem vagyok ismerős ezen a vidéken - mondta az idegen. Mondjátok, melyik város esik legközelebb a Jégbarlanghoz?

Budapest

Balatonfüred

Győr

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

2. kérdés

Miért nevezik titokzatosnak a Jégbarlangot?

Mert nemtalálták mega bejáratát.

Mert a sárkányokmindig titokzatosak.

Mert nem tudjuk pontosan, miért betegedett meg a sárkány.

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

QUESTION 03

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam?

Wronganswer

Rightanswer

Wronganswer

GRATULÁLOK

Megszereztétek a negyedik számot is:

9

Hát ez a szerzet honnan került ide?

Annyit mesélt csak el magáról, hogy kicsi korától illesztik a nyakára ezeket a gyűrűket. Ezektől egyre szebbnek látják a férfiak a lányokat, persze soha nem vehetik le a gyűrűket a nyakukról, különben meghalnak. Az idősebb nők akár 25 gyűrűt is vselhetnek.

START

1. kérdés

Az asszony nagyon szereti a zenét, arra kíváncsi, mi lehet a bazaltorgona.

Ez csak legenda, nincs ilyen hangszer.

Itt, a barlangban bújik meg titkos helyen.

Ez az.

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

2. kérdés

Az asszonyt nem csak a zene érdekli, szeretné megtanulni a nyelvünket is, ezért minden ismeretlen szót megkérdez. Keresd meg a szövegben szereplő hasadék szó megfelelőjét!

szakadás

nyílás

hegyomlás

lyuk

szakadék

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

Már csak erre a kérdésre kell válaszolnotok, hogy az utolsó kódszám is meglegyen.

Melyik vázlat felel meg a szövegnek? A vázlatokat a színes betűk rejtik. Kattints a helyes vázlat számára lent!

4

1.

2.

A

3.

D

B

C

A Sárkány-lik legendája 1. A balatoni táj többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól. 2.Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott. 3.Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.” 4. Mindannyian ismerjük ugyanis Szent György történetét, amelyben ugyancsak egy leányokat elfogyasztó, a környéket rettegésben tartó sárkányt győzött le a híres lovag. 5. A titokzatos barlang bejáratát hosszú évek óta keresik a szakemberek, mert a hegy hasadékaiból kiáramló jeges levegőt jól lehet érzékelni, de a mai napig nem találták meg. A szöveg és a képek forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-szent-gyorgy-hegy-es-a-sarkany-lik-legendaja?fbclid=IwAR0ApZn93Bbte22C3GC9Xig9AQ6Th1UnxJTWffF1hYGwce3XBuEb4b8tmKg

1. vázlat - A sárkány története - A helyszín földrajzi jellemzői - A Sárkánylik a valóságban - Szent György legendája - Egy régi földrajztudós leírása - Ma sem tudunk semmi bizonyosat

4. vázlat - A helyszín földrajzi jellemzői - A sárkány története - A Sárkánylik a valóságban - Egy 18. századi tudós feljegyzései a helyszínről - Hasonlóság Szent György legendájával - Ma sem tudunk semmi bizonyosat

2. vázlat - A sárkány barlangjának leírása - A helyszín földrajzi jellemzői - A Sárkánylik a valóságban - Szent György itt ölte meg a sárkányt - Egy régi földrajztudós leírása - Ma sem tudunk semmi bizonyosat

3. vázlat - A helyszín földrajzi jellemzői - A sárkány legendája - A Sárkánylik bemutatása - Szent György legendája - Egy mai földrajztudós felfedezése - Végre megvan a barlang!

GRATULÁLOK!

Az utolsó szám is megvan:

3

Gépeld be a kódot, majd nyomj OK-t!

OK

0

9

1

3

4

5

6

7

8

2

GRATULÁLOK!