ROBOT HORIZONTAL INFO
b.klara
Created on March 11, 2022
More creations to inspire you
ALEX MORGAN
Horizontal infographics
ZODIAC SUN SIGNS AND WHAT THEY MEAN
Horizontal infographics
GOOGLE - SEARCH TIPS
Horizontal infographics
OSCAR WILDE
Horizontal infographics
NORMANDY 1944
Horizontal infographics
VIOLA DAVIS
Horizontal infographics
LOGOS
Horizontal infographics
Transcript
ROBOTOK AZ IRODALOMBAN
Olvass, játssz, felelj, nyerj!
START
A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE
A ROBOT szó elterjedése az irodalomban Karel Čapek cseh író nevéhez fűződik, aki 1921-ben írta meg a R.U.R. (Rossum's Universal Robots) című színdarabot.
A robotnik szó, a cseh nyelvben „kényszermunkás”-t jelent.
A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE
A cseh író színdarabjában a robotok egy évtized alatt átvették a gazdaság irányítását, majd hamarosan fellázadtakés megölték az összes embert, egyet kivéve. A színjáték egy váratlan fordulattal fejeződik be, nem úgy, mint amire számítanánk, és az emberiség elpusztul. Végül két robot egymásba szeret, akik újra benépesítik a Földet.
A RUR-ban a robotok élő szövetbőlés emberi testből készültek. Ebbena tekintetben ezek a robotok inkábba klónokra hasonlítottak,mint az androidokra.
Az USA-ban 1868-ban Edward S. Ellis által írt The Steam Man of the Prairies című művében mutatott be először, írott formában, egy gőzzel működtetett androidot az olvasók számára, melynek alkotója a regényben egy tizenéves fiú volt.Frank L. Baum Tik-Tok-ja egy beszélő robot volt, egy érzelemmentes, rézből készült, fejjel, karokkal, lábakkal és gömb alakú törzzsel felszerelt, szélsebesen mozogni képes eszköz, amely Oz világában 1914-ben jelent meg először.A Lester del Rey által írt Helen O’Loy című 1938-ban kiadott, sci-fi műfajban megírt novellában egy „háztartási robotot” jelenített meg, amely egyfajta ellensúlyt jelentett a színházi világban Karel Čapek gyilkos robotjaival szemben. A történetben két ember kifejleszti a Helen nevű robotot házimunkák elvégzésére, ám nem sokkal később mindketten beleszeretnek az általuk létrehozott robotba. Ez a történet ettől a pillanattól kezdve a megszokott, egyértelmű szerelmi vonalat követi.
A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE
A robot személyiségét a legtöbb regényben vagy filmben általában operációs rendszerének képességével ábrázolják. Így például egy robot képes lehet az ember számára nem lehetséges fizikai mozgásokra (bezárt ajtókon átmegy, tárgyakat a tekintetével felemel, stb.).Nem vitás, hogy a téma legismertebb tudományos fantasztikus írója Isaac Asimov lett, aki három törvényt javasolt bevezetni a robotokkal kapcsolatos regények írására vonatkozóan. Ezt a szabályt először 1942-ben alkalmazták a Runaround című novellában.
A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE
A ROBOTIKA3 TÖRVÉNYE
1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba.
A Sci-fi irodalom másik nagy klasszikusának számít Philip K. Dick “Különvélemény”című novellája, amelyből ugyanezzel a címmel sikerfilm is készült.Az 50-es évek után előtérbe kerültek a humoros robotok. A legismertebb példák Robert Sheckley sötét komédiái, mint a “Űrmadár” (1953), “The Battle” (1954) vagy a “Tranai” (1955). Természetesen a humoros robotok sorából nem hagyhatjuk ki Douglas Adams a Galaxis útikalauz stopposoknak (1979) ikonikussá vált paranoid androidját, Marvint. Az 1970-es években kezdték használni a mesterséges intelligencia kifejezést (MI), amely rögtön megjelent a “science fiction" művekben is. A sci-fiben rengeteg MI-t különböztethetünk meg, a lázadótól egészen az egész társadalmat igazgató gigaelmékig. Végül, hogy mi a különbség ember és MI között és, hogy hol húzódik meg a határ? Ezek a kérdések Philip K. Dick, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?című klasszikusában is megjelennek.
A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE
ROBOTOK A GYERMEKIRODALOMBAN
DAVID EDMONDS, BERTIE FRASER: BEÉPÍTETT ROBOT (9 éves kortól) Dotty igazából nem kislány. Dotty robot, és az a feladata, hogy úgy járjon egy évig iskolába 12 éves gyerekek közé, hogy nem bukik le. A robotlány iskolai beilleszkedését kísérő fergetegesen vicces és kalandos (hátsó szándékoktól sem mentes!) ifjúsági regény.
DÁVID ÁDÁM: ARTI BEGURUL (5 éves kortól) Igazi “chapter book”, azaz rövid fejezetes meseregény Dávid Ádám új könyve. Markó szuper ajándékot kap az ötödik szülinapjára: egy igazi, ráadásul full extrás androidot! Közös kalandjaikat négy vidám fejezetben követhetjük. Arti és Markó elválaszthatatlan jó barátokká válnak, miközben a kütyümániás gyerekek minden igényét kielégíti a történet.
TOMOGA JÁNOS: A HÉT KISROBOT ÉS A ROBONTÓ (6 éves kortól) Ez a könyv robotoknak szól! Közismert népmesék átiratai robot-gyerekeknek: van benne Grimm-mese, magyar népmese, Aiszóposz… Hogy ők is ismerjék a meséinket. Természetesen át kellett kicsit dolgozni őket, hiszen nem tudják olyan jól átélni a szoftverfejlesztő katarzist, ha nem érzik át, miért veszélyes egy farkas egy kecskegidára. Ezért ebben a könyvben robontók, TT asztalkák és wifi-jelszavak szerepelnek.
KERTÉSZ ERZSI: A CSÚFOLÓROBOT (7 éves kortól) A Most én olvasok! sorozat egyik markáns mini-sorozata a Feltaláló, a kezdő olvasók egyik nagy kedvence. Ebben a részben lány a feltaláló: az előző részekben megismert feltaláló az apukája. Hősnőnk egy iskolai konfliktust próbál egy robot építésével megoldani. A tanulságos történetet Bernát Barbara orbitálisan vagány rajzokkal illusztrálta.
STANISLAW LEM: KIBERIÁDA (14 éves kortól) Gyakran látunk majd népmesei és mitológiai helyzetekben robotokat: géplovagok és robotkirálylányok, sárkányok, boszorkányok… Kevesen tudják, hogy Lem robotos-androidos ciklusa milyen könnyed és vicces. Ezek a novellák rövidek, ütősek, néha kalandosak, de legtöbbször humorosak.
MOLNÁR JACQUELINE: ROBOTOK (4 éves kortól) Látványos képeskönyv egy nagyon érdekes katalógus az érzelmeinkről. A csodás illusztrációiról ismert képzőművész ezúttal maga is írta a könyvet: kevés, de jól átgondolt szöveg. Sok helyet ad a beszélgetésnek a képek részleteit nézegetve.
ROBOTOK A FELNŐTT IRODALOMBAN
PHILIP K. DICK - ÁLMODNAK-E AZ ANDROIDOK ELEKTRONIKUS BÁRÁNYOKKAL? Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (Do Androids Dream of Electric Sheep?) 1968-ban megjelent science fiction regény Philip K. Dick tollából. A mű cselekménye két szálon fut. Az egyik Rick Deckardról, az androidokat üldöző fejvadászról szól, a másik pedig John Isidore-ról, az android szimpatizáns, alacsonyabb intelligenciájú férfiról. A regény története egy poszt-apokaliptikus, elképzelt közeljövőben játszódik. A harmadik világháború után járunk, ahol a Föld népessége drasztikus csökkenésen esett át a nukleáris bombák miatt, melyeket a háborúban használtak fel. A legtöbb állatfaj kihalt a radioaktivitás következtében, így az élő házi kedvencek státusszimbólummá váltak. Az állatoknál csak az emberek empátiája vált értékesebbé.
SIMON STALENHAG - ELEKTRONIKUS ÁLLAM 1997-ben egy elszökött tinédzser a sárga játékrobotjával nyugat felé tart egy különös Amerikában. A vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. Ahogy az autójukkal a kontinens szélére érnek, egy olyan világ tárul eléjük, amiben mintha a civilizáció hosszú küzdelem után megadta volna magát. Miben reménykedhetnek? A svéd Simon Stålenhag az utóbbi évek egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb digitális művésze. Eredeti és különleges látásmódja, a sci-fi eszköztárával tervezett képei meghódították az egész világot. Az Elektronikus államban Amerikát mutatja be úgy, ahogy még nem láttuk. Hollywood jelenleg több történetének a megfilmesítésén is dolgozik.
ARTHUR C. CLARKE - A VÁROS ÉS A CSILLAGOK A történelem tele van nagyszerű városokkal, de Diasparhoz egy sem fogható. Évmilliók óta zárkózik védelmező kupolája mögé, hogy elszigetelje magát a széthulló külvilág veszélyeitől. Valamikor olyan hatalommal rendelkezett, ami előtt még a csillagok is meghódoltak, de aztán − a legendák szerint − a bolygón kívülről érkező támadók visszaűzték az emberiség utolsó maradékát a város biztonságot nyújtó falai közé.Diaspar lakói örök életűek, de a halhatatlanságért nagy árat fizettek: sosem hagyhatják el tökéletesen szervezett, minden kényelemmel ellátott otthonukat. Ebbe a változatlanságba dermedt világba születik bele Alvin, a Kiválasztott, aki merőben más vágyakkal rendelkezik, mint a többi ember. Ő meg akarja tudni, mi van a város falain kívül.
IAN TREGILLIS - GÉPLÉLEK A korai huszadik század Európájában a kálvinista Hollandia az uralkodó hatalom, köszönhetően egy németalföldi matematikusnak, aki a tizenhetedik században forradalmi (és mágikus) ötletével felborította a kontinens hatalmi egyensúlyát. Mechanikus katonákat alkotott, amelyek mindenben engedelmeskednek mestereiknek. E fáradhatatlan harcosoknak köszönhetően az 1900-as évek elején már nincs olyan hatalom, ami ellen tudott volna állni a holland csapatoknak, kivéve egy apró, ma is harcoló frakciót, a francia katolikusokét, akik az újvilágba kellett, hogy áttegyék a székhelyüket.
KURT VONNEGUT - GÉPZONGORA Az Egyesült Államok népének életét immár gépek irányítják, minden műveletet tökéletesen gépesítettek. Áttételek, fogaskerekek, robotok; emberi kéz munkájára már alig van szükség. A történet főhőse Paul Proteus mérnök. Paul azon kevés kivételezettek egyike, akiknek még van munkájuk, irodájuk, felelős beosztásuk, sőt: hatalmuk.És mire használja mindezt a jámbor Proteus doktor? Hogy fellázadjon saját osztálya ellen és helyreállítsa a humanista értékrend lassan feledésbe merülő örök normáit. Vonnegut üzenete ma talán még időszerűbb, mint műve születésekor.
R
O
B
O
T
A zseblámpa segítségével keresd meg a betűket, rakj ki belőle egy szót és jegyezd meg!
I
K
A
JÁTÉK
A kérdéseket ide kattintva találod meg!