Want to make creations as awesome as this one?

More creations to inspire you

STEVE JOBS

Horizontal infographics

ONE MINUTE ON THE INTERNET

Horizontal infographics

SITTING BULL

Horizontal infographics

BEYONCÉ

Horizontal infographics

ALEX MORGAN

Horizontal infographics

Transcript

ROBOTOK AZ IRODALOMBAN

Olvass, játssz, felelj, nyerj!

START

A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE

A ROBOT szó elterjedése az irodalomban Karel Čapek cseh író nevéhez fűződik, aki 1921-ben írta meg a R.U.R. (Rossum's Universal Robots) című színdarabot.




A robotnik szó, a cseh nyelvben „kényszermunkás”-t jelent.




A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE

A cseh író színdarabjában a robotok egy évtized alatt átvették a gazdaság irányítását, majd hamarosan fellázadtak
és megölték az összes embert, egyet kivéve. A színjáték egy váratlan fordulattal fejeződik be, nem úgy, mint amire számítanánk, és az emberiség elpusztul. Végül két robot egymásba szeret, akik újra benépesítik a Földet.




A RUR-ban a robotok élő szövetből
és emberi testből készültek. Ebben
a tekintetben ezek a robotok inkább
a klónokra hasonlítottak,
mint az androidokra.

Az USA-ban 1868-ban Edward S. Ellis által írt The Steam Man of the Prairies című művében mutatott be először, írott formában, egy gőzzel működtetett androidot az olvasók számára, melynek alkotója a regényben egy tizenéves fiú volt.

Frank L. Baum Tik-Tok-ja egy beszélő robot volt, egy érzelemmentes, rézből készült, fejjel, karokkal, lábakkal és gömb alakú törzzsel felszerelt, szélsebesen mozogni képes eszköz, amely Oz világában 1914-ben jelent meg először.

A Lester del Rey által írt Helen O’Loy című 1938-ban kiadott, sci-fi műfajban megírt novellában egy „háztartási robotot” jelenített meg, amely egyfajta ellensúlyt jelentett a színházi világban Karel Čapek gyilkos robotjaival szemben. A történetben két ember kifejleszti a Helen nevű robotot házimunkák elvégzésére, ám nem sokkal később mindketten beleszeretnek az általuk létrehozott robotba. Ez a történet ettől a pillanattól kezdve a megszokott, egyértelmű szerelmi vonalat követi.

A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE

A robot személyiségét a legtöbb regényben vagy filmben általában operációs rendszerének képességével ábrázolják. Így például egy robot képes lehet az ember számára nem lehetséges fizikai mozgásokra (bezárt ajtókon átmegy, tárgyakat a tekintetével felemel, stb.).

Nem vitás, hogy a téma legismertebb tudományos fantasztikus írója Isaac Asimov lett, aki három törvényt javasolt bevezetni a robotokkal kapcsolatos regények írására vonatkozóan. Ezt a szabályt először 1942-ben alkalmazták a Runaround című novellában.

A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE

A ROBOTIKA
3 TÖRVÉNYE

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba.

A Sci-fi irodalom másik nagy klasszikusának számít Philip K. Dick “Különvélemény”című novellája, amelyből ugyanezzel a címmel sikerfilm is készült.

Az 50-es évek után előtérbe kerültek a humoros robotok. A legismertebb példák Robert Sheckley sötét komédiái, mint a “Űrmadár” (1953), “The Battle” (1954) vagy a “Tranai” (1955). Természetesen a humoros robotok sorából nem hagyhatjuk ki Douglas Adams a Galaxis útikalauz stopposoknak (1979) ikonikussá vált paranoid androidját, Marvint. Az 1970-es években kezdték használni a mesterséges intelligencia kifejezést (MI), amely rögtön megjelent a “science fiction" művekben is. A sci-fiben rengeteg MI-t különböztethetünk meg, a lázadótól egészen az egész társadalmat igazgató gigaelmékig. Végül, hogy mi a különbség ember és MI között és, hogy hol húzódik meg a határ? Ezek a kérdések Philip K. Dick, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?című klasszikusában is megjelennek.


A ROBOT IRODALOM TÖRTÉNETE

ROBOTOK A GYERMEKIRODALOMBAN

DAVID EDMONDS, BERTIE FRASER: BEÉPÍTETT ROBOT (9 éves kortól)

Dotty igazából nem kislány. Dotty robot, és az a feladata, hogy úgy járjon egy évig iskolába 12 éves gyerekek közé, hogy nem bukik le. A robotlány iskolai beilleszkedését kísérő fergetegesen vicces és kalandos (hátsó szándékoktól sem mentes!) ifjúsági regény.



DÁVID ÁDÁM: ARTI BEGURUL (5 éves kortól)

Igazi “chapter book”, azaz rövid fejezetes meseregény Dávid Ádám új könyve. Markó szuper ajándékot kap az ötödik szülinapjára: egy igazi, ráadásul full extrás androidot! Közös kalandjaikat négy vidám fejezetben követhetjük. Arti és Markó elválaszthatatlan jó barátokká válnak, miközben a kütyümániás gyerekek minden igényét kielégíti a történet.


TOMOGA JÁNOS: A HÉT KISROBOT ÉS A ROBONTÓ

(6 éves kortól)

Ez a könyv robotoknak szól! Közismert népmesék átiratai robot-gyerekeknek: van benne Grimm-mese, magyar népmese, Aiszóposz… Hogy ők is ismerjék a meséinket. Természetesen át kellett kicsit dolgozni őket, hiszen nem tudják olyan jól átélni a szoftverfejlesztő katarzist, ha nem érzik át, miért veszélyes egy farkas egy kecskegidára. Ezért ebben a könyvben robontók, TT asztalkák és wifi-jelszavak szerepelnek.


KERTÉSZ ERZSI: A CSÚFOLÓROBOT (7 éves kortól)

A Most én olvasok! sorozat egyik markáns mini-sorozata

a Feltaláló, a kezdő olvasók egyik nagy kedvence. Ebben

a részben lány a feltaláló: az előző részekben megismert feltaláló az apukája. Hősnőnk egy iskolai konfliktust próbál egy robot építésével megoldani. A tanulságos történetet Bernát Barbara orbitálisan vagány rajzokkal illusztrálta.


STANISLAW LEM: KIBERIÁDA (14 éves kortól)

Gyakran látunk majd népmesei és mitológiai helyzetekben robotokat: géplovagok és robotkirálylányok, sárkányok, boszorkányok… Kevesen tudják, hogy Lem robotos-androidos ciklusa milyen könnyed és vicces. Ezek a novellák rövidek, ütősek, néha kalandosak, de legtöbbször humorosak.

MOLNÁR JACQUELINE: ROBOTOK (4 éves kortól)

Látványos képeskönyv egy nagyon érdekes katalógus az érzelmeinkről. A csodás illusztrációiról ismert képzőművész ezúttal maga is írta a könyvet: kevés, de jól átgondolt szöveg. Sok helyet ad a beszélgetésnek a képek részleteit nézegetve.

ROBOTOK A FELNŐTT IRODALOMBAN

PHILIP K. DICK - ÁLMODNAK-E AZ ANDROIDOK ELEKTRONIKUS BÁRÁNYOKKAL?


Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (Do Androids Dream of Electric Sheep?) 1968-ban megjelent science fiction regény Philip K. Dick tollából. A mű cselekménye két szálon fut. Az egyik Rick Deckardról, az androidokat üldöző fejvadászról szól, a másik pedig John Isidore-ról, az android szimpatizáns, alacsonyabb intelligenciájú férfiról.


A regény története egy poszt-apokaliptikus, elképzelt közeljövőben játszódik. A harmadik világháború után járunk, ahol a Föld népessége drasztikus csökkenésen esett át a nukleáris bombák miatt, melyeket a háborúban használtak fel. A legtöbb állatfaj kihalt a radioaktivitás következtében, így az élő házi kedvencek státusszimbólummá váltak. Az állatoknál csak az emberek empátiája vált értékesebbé.

SIMON STALENHAG - ELEKTRONIKUS ÁLLAM


1997-ben egy elszökött tinédzser a sárga játékrobotjával nyugat felé tart egy különös Amerikában. A vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. Ahogy az autójukkal a kontinens szélére érnek, egy olyan világ tárul eléjük, amiben mintha a civilizáció hosszú küzdelem után megadta volna magát. Miben reménykedhetnek?

A svéd Simon Stålenhag az utóbbi évek egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb digitális művésze. Eredeti és különleges látásmódja, a sci-fi eszköztárával tervezett képei meghódították az egész világot. Az Elektronikus államban Amerikát mutatja be úgy, ahogy még nem láttuk. Hollywood jelenleg több történetének a megfilmesítésén is dolgozik.

ARTHUR C. CLARKE - A VÁROS ÉS A CSILLAGOK


A történelem tele van nagyszerű városokkal, de Diasparhoz egy sem fogható. Évmilliók óta zárkózik védelmező kupolája mögé, hogy elszigetelje magát a széthulló külvilág veszélyeitől. Valamikor olyan hatalommal rendelkezett, ami előtt még a csillagok is meghódoltak, de aztán − a legendák szerint − a bolygón kívülről érkező támadók visszaűzték az emberiség utolsó maradékát a város biztonságot nyújtó falai közé.
Diaspar lakói örök életűek, de a halhatatlanságért nagy árat fizettek: sosem hagyhatják el tökéletesen szervezett, minden kényelemmel ellátott otthonukat.
Ebbe a változatlanságba dermedt világba születik bele Alvin, a Kiválasztott, aki merőben más vágyakkal rendelkezik, mint a többi ember. Ő meg akarja tudni, mi van a város falain kívül.

IAN TREGILLIS - GÉPLÉLEK


A korai huszadik század Európájában a kálvinista Hollandia az uralkodó hatalom, köszönhetően egy németalföldi matematikusnak, aki a tizenhetedik században forradalmi (és mágikus) ötletével felborította a kontinens hatalmi egyensúlyát. Mechanikus katonákat alkotott, amelyek mindenben engedelmeskednek mestereiknek. E fáradhatatlan harcosoknak köszönhetően az 1900-as évek elején már nincs olyan hatalom, ami ellen tudott volna állni a holland csapatoknak, kivéve egy apró, ma is harcoló frakciót, a francia katolikusokét, akik az újvilágba kellett, hogy áttegyék a székhelyüket.

KURT VONNEGUT - GÉPZONGORA


Az Egyesült Államok népének életét immár gépek irányítják, minden műveletet tökéletesen gépesítettek. Áttételek, fogaskerekek, robotok; emberi kéz munkájára már alig van szükség. A történet főhőse Paul Proteus mérnök. Paul azon kevés kivételezettek egyike, akiknek még van munkájuk, irodájuk, felelős beosztásuk, sőt: hatalmuk.
És mire használja mindezt a jámbor Proteus doktor? Hogy fellázadjon saját osztálya ellen és helyreállítsa a humanista értékrend lassan feledésbe merülő örök normáit. Vonnegut üzenete ma talán még időszerűbb, mint műve születésekor.

R

O

B

O

T

A zseblámpa segítségével keresd meg a betűket, rakj ki belőle egy szót és jegyezd meg!

I

K

A

JÁTÉK

A kérdéseket ide kattintva találod meg!