Eötvös Loránd

Eötvös Loránd pályafutásaHorváth Boldizsár Verseny természettudományi szekció 2022

Életpályája

1848. július 27-én született báró Eötvös Loránd magyar fizikus, a torziós inga egyik feltalálója és tökéletesítője, aki tehetségét vallás- és közoktatásügyi miniszterként is kamatoztatta. No meg a hegycsúcsokon. Magánélete azonban nem alakult szerencsésen, kihalt vele a bárói család (1919-ben).

A prezentációt Dobos Ákos és Péntek GergŐ a Szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola 8 B osztályos tanulói készítették.

A húszas évei közepén egy Horvát Gizella nevű szombathelyi, rendkívül művelt polgárlányba lett szerelmes. Ámornak is hálával tartozhatott emiatt, de leginkább a politikának, Gizella apja, Horváth Boldizsár ugyanis az Andrássy-kormány igazságügy minisztere volt, politikai társaságban találkoztak. Hogy mennyire volt romantikus vagy szenvedélyes a kapcsolatuk, nem tudni, csak azt, hogy 1875. július 28-án, egy nappal a 27. születésnapja után vette feleségül Gizellát a mai Csehországban, a híres fürdővárosban, Marienbadban. Két évvel később jött világra első gyermekük, Jolán, rá egy évre, 1878-ban Rolanda.

Eötvös Lorándot a legnagyobb magyar hegymászók között tartjuk számon. Rolanda és Ilona 1895-től kísérte el mászásaira édesapját. Ettől kezdve a nemcsak a férjéért, hanem 16 és 18 éves lányaiért is aggódó Eötvös Lorándné, Horváth Gizella csak ritkán tartott velük Schluderbachba, többnyire otthonról izgult a hegyekben csavargó családja miatt. Megesett, hogy otthonról sétára indultak és titokban vitték utánuk a mászófelszerelést. Vagy éppen a mamától elbúcsúztak a déli pályaudvaron, de a vonatról Székesfehérváron már le is szálltak, hogy kerékpárral folytassák útjukat egészen a Dolomitokig. Az anyai aggodalmak érthetők voltak, hiszen a századforduló Magyarországán nem sok nő vetemedett sziklamászásra. Tegyük hozzá, csodaszámba mehetett maga a hegymászó fizikaprofesszor báró is. A lányok az 1890-es évek végétől egyedül, apjuk nélkül is másztak bevált és megkedvelt vezetőikkel. Eötvös lentebbről távcsövön figyelte és természetesen nemcsak figyelte, hanem fényképezte is őket.

Tudományos munkássága

Eötvös tudományos munkássága két fő korszakra osztható. Elsőként a kapilláris jelenségekkel, a folyadékok felületi feszültségével foglalkozott, majd érdeklődése szinte teljes mértékben a gravitáció, a Föld mágneses terének vizsgálata, tágabban értelmezve a geofizika felé fordult.

Az 1880-as években Eötvös egy sorozat mérőműszert fejlesztett ki a gravitáció vizsgálatára. A később róla elnevezett inga – amelyet a tudós egyébként sohasem nevezett ingának, hanem mérlegnek vagy egyszerűen „az eszköz”-nek – a Coulomb-féle mérleg tökéletesítése volt. Az eszközzel mérhetővé váltak a gravitációs erőtér helyi jellegű, igen kis mértékű változásai.

Az Eötvös-inga

Az Eötvös inga használata

Eötvös kimutatta, hogy a műszerrel egy adott helyen öt mérést végezve meghatározható a gravitációs erőtér iránya és nagysága, pontosabban szintfelületének a görbülete és a g horizontális gradiense. Az öt mérés úgy végzendő el, hogy az inga rúdját rendre 72°-os szöggel elforgatjuk. Minden elforgatás után a készülék torziós szála beáll egy új egyensúlyi helyzetbe, melyre nézve a szál torziós nyomatéka kiegyenlíti a rúdra ható gravitációs erő forgatónyomatékát. Az eszközzel 10–9 nagyságrendű (1 Eötvös-egység) gradiensváltozás is kimutatható.

Eötvös és munkatársai az első terepi méréseket az 1890-es évek elején Budapesten, a Gellért-hegy tövében végezték, majd a Ság-hegy peremén, továbbá a tudós szentlőrinci házának udvarában. Méréseket folytattak a Fruska Gora-középhegységben és a Titeli-fennsíkon (Szerbia), továbbá Újvidék, Verbász, Palánka, Szabadka, Versec, Zombor és Arad környékén, továbbá számos erdélyi helységben. Télen a befagyott Balaton bizonyult ideális helyszínnek, mert el lehetett tekinteni a terepfelszín egyenetlenségeiből adódó zavaró hatásoktól. Az Eötvös-ingának hívott készülékeket kezdetben különböző típusú nyersanyagkészletek feltárására használták, az 1930-as és 1940-es években pedig főleg a kőolajkutatásban alkalmazták.

Azért ott, mert „a Vas megyei Sághegy szabályos csonka kúpalakjánál, teljesen izolált fekvésénél, ugyancsak eruptív kőzetű összetételénél fogva különösen alkalmas a mondott megfigyelések foganatosítására”.

Nevezetesek a 1889 - ben végzett mérések a Ság - hegyen. Erre a kísérleti mérésre a vulkanikus eredetű, még érintetlen, kúp alakú hegy hívta fel Eötvös figyelmét.

Vizsgálatait a földmágnesességre is kiterjesztette és a mérésekhez műszert is fejlesztett ki, a mágneses transzlatométert.

Összefoglalás

17 évesen érettségizik a pesti piarista gimnáziumban. 18 évesen a pesti egyetem hallgatója (jogi és természettudományi tanulmányok). 19 évesen a heidelbergi, illetve a königsbergi egyetem hallgatója. 22 évesen „summa cum laude” címmel doktorál Heidelbergben. 23 évesen egyetemi magántanár a pesti egyetemen. 24 évesen egyetemi rendes tanár. 25 évesen akadémiai levelező tag. 30 évesen a kísérleti fizikai tanszék vezetője (Jedlik Ányos utóda). 35 évesen akadémiai rendes tag. 41 évesen az Akadémia elnöke. 43 évesen az egyetem rektora. 46 évesen vallás- és közoktatásügyi miniszter. 47 évesen újra tanít az egyetemen. 57 évesen 16 év után lemond az Akadémia elnökségéről, visszavonul a közélettől, hogy kizárólag a kutatással foglalkozhasson.

• Hegymászás_ http://virtualiskiallitas.kozlekedesimuzeum.hu/s/eotvos/page/nyito

• Arcanum

Művei:

A rezgések intenzitása, tekintettel a rezgési forrásnak és az észlelőnek mozgására. Bp. 1874. A folyadékok felületi feszültségeinek összefüggése a kritikus hőmérséklettel. In: Mat. és Term.tud. Ért. 1884. Vizsgálatok a gravitatio és a mágnesesség köréből. Bp. 1888. A nehézség és a mágneses erő nívófelületeinek és változásainak meghatározása. In: Math és Phys. L. 1900. A Balaton nívófelülete s azon nehézség változásai. Bp. 1908.

• Az Eötvös inga feltalálója

• "TUDÓSNAK A TUDOMÁNY KUTATÓJÁT NEVEZEM"

• 170 éve született Eötvös Loránd, akinek csak két szerelme volt

• A pontosság bűvöletében

• Sírkő

Források: