Czóbel utazásai

Czóbel Béla: Párizsi utca, 1926, FMCCzóbel 1903-ban utazott először Párizsba. München és Nagybánya után a Julian Akadémián folytatta festészeti tanulmányait, ahol a következő évben elnyerte az iskola aktpályázatának díját. Rövid idő alatt a párizsi progresszív festők köréhez tartozott, egy ideig ugyanabban az épületben bérelt műtermet, ahol Modigliani dolgozott. 1905-től rendszeresen kiállított a Salon d'Automne és Salon des Indépendants tárlatain. A legemlékezetesebb alkalom az 1907-es tárlat lehetett, amikor Henri Matisse Kék aktjával szemben szerepelt Czóbel Fekvő női aktja a Függetlenek Szalonjában, amiről Gertrude Stein naplójában is megemlékezett. Az 1906 és 1908 között készült fauve képeinek többsége azonban az idők során eltűnt. Az első világháború kitörése miatt Párizst el kellett hagynia, csak 1925-ben tért ismét vissza. Ettől kezdve 1973-ig hol éveket, hol csak heteket töltött Franciaországban, ahol mindig otthon érezte magát. Az 1926-ban készült Párizsi utca című képe a nagyváros forgatagát és az izgalmas épületek színekben gazdag látványát rögzíti. A vastag kontúrokkal megfestett épületek Czóbel Berlinről, a korszak másik jelentős európai metropoliszáról készült festményein is hasonló módon jelennek meg (pl. Berlini utca, 1920).

Czóbel Béla: Városrészlet (Brügge), 1905, FMCCzóbel Béla 1905 tavaszán és nyarán tartózkodott a középkori óvárosáról és csatornáiról híres kikötővárosban. A Városrészlet (Brügge) című festményt erőteljes, napfényben izzó színek és az egymástól határozottan elkülönülő színfoltok jellemzik. Az árnyékos és a világos részek között nagy a kontraszt. Czóbel városképét a 20. század elején elindult modern művészeti irányzathoz, az ún. fauvizmushoz soroljuk. A 'fauve' francia szó, jelentése 'vad'. Képviselői, mint pl. Henri Matisse és André Derain tudományos szinten foglalkoztak színelméleti kérdésekkel, hogy a festményeiken alkalmazott tiszta színek kifejező erejét fokozzák.

Czóbel Béla: Önarckép palettával, 1902, FMCCzóbel 1902 és 1903 között két szemesztert a müncheni akadémián tanult, tanárai Wilhelm von Diez és Johann Caspar Herterich festőművészek voltak. Ebben az időszakban, 1903-ban készült Önarckép című festménye, amelyen a festők védjegyével, palettával ábrázolta magát. A szakirodalomban nem eldöntött, hogy Münchenben vagy Nagybányán festette-e a képet, hiszen a müncheni időszak előtt és után is Nagybányán tanult a művésztelepen. A festmény sötét tónusai Rembrandt önarcképeinek hatását mutatja, de az arcon látható zöld és rózsaszín festékfoltok és a fények is már a Nagybányán szerzett ismeretek hasznosítását jelzik.

Czóbel Béla: Bergeni szélmalom, 1917, FMCCzóbel 1914-ben az első világháború kitörése miatt Franciaországból először Belgiumba, majd Hollandiába utazott, ahol 1917-ben Bergenben telepedett le. Csatlakozott a francia Henri Le Fauconnier vezette bergeni festőcsoporthoz. A Bergeni Iskola expresszionista stílusát nyers, leegyszerűsített formák, sötét színek és a kubizmus hatása jellemzi. A Bergeni szélmalom című festménye ebből az időszakból való. A kép külön érdekessége, hogy hátoldalán Barki Gergely művészettörténész egy másik festményt fedezett fel. 2019-ben az Újragondolt Czóbel 4.0 elnevezésű tárlaton mutatta be a nagy valószínűséggel Huszár Vilmos festette absztrakt kompozíciót. Huszár alkotásának további különlegessége, hogy ezt tekinthetjük Magyarországon a legkorábbi nonfiguratív festménynek, amit közgyűjteményben őriznek.

Czóbel Béla: A Ruisdael-kópia, 1916, FMCCzóbel 1915. április 16-án költözött Amszterdamba, Hollandia modern művészeti életének központjába, ahol két évet töltött. A világháború ideje alatt régi mesterek munkáihoz fordult művészi ihletforrásért. Az amszterdami Rijks Múzeum gyűjteményében számos remekművet tanulmányozhatott, többek között Jacob van Ruisdael munkáit, aki a holland arany évszázad (17. század) kiemelkedő tájkép és tengerkép festőjeként ismert. Ruisdael Téli tájkép című festménye alapján dolgozott. Czóbel 'kópiának' (= másolat, utánzat) nevezte festményét, valójában egy művészi parafrázis, Ruisdael remekművének egy újraértelmezett átdolgozása született. Czóbel művei hollandiai tartózkodása idején több kiállításon szerepeltek.

Czóbel Béla: Leány virágos ablak előtt, 1904, FMCNagybánya Czóbel Béla pályakezdésének München és Párizs mellett egyik legfontosabb állomása. Először 1902 nyarán, érettségi bizonyítványával kezében utazott a mai Románia területén található városba. A plein air naturalizmus magyarországi centruma, a nagybányai művésztelep 1896-tól a második világháborúig működött. Czóbel Iványi-Grünwald Béla irányítása alatt kezdett itt dolgozni, és nagy hatással volt rá Ferenczy Károly, a kolónia vezető tanára is. 1902 és 1906 között Párizs és Nagybánya között ingázott. A Leány virágos ablak előtt című olajfestménye 1904-ben keletkezett, nem sokkal azután, hogy Párizsban elnyerte a Julian Akadémia aktpályázatának első díját. Nagybányán ekkoriban valószínűleg nem festett aktot. A festményen látható nőalak szemérmesén hátat fordít a nézőnek. Czóbel ugyanezen év nyarán egy másik háttal fordított alakról is képet festett, az akkor Nagybányára látogató Lehel Ferencről, aki évtizedekkel később fontos szerepet játszott abban, hogy Czóbel Szentendrére költözzön.

Czóbel Béla: Szentendrei templom, 1963, FMC1940-ben Czóbel Párizsból hazaköltözött Magyarországra, és Szentendrén a Török-hegyen telepedett le feleségével, a szintén festő Modok Máriával, akit december 31-én vett feleségül. A házaspár kétlaki életet élt: a teleket többnyire Párizsban töltötték, az év többi részét Szentendrén. Mindkét városban volt műtermük. A Szentendrén festett képeket Czóbel párizsi galériákban értékesítette. Az 1963-ban festett Szentendrei templom című festménye a Preobrazsenszka templomot és környékét ábrázolja. A Szamár-hegy tetejéről lefelé nézve, a kép középpontjában elhelyezett toronytól jobbra és balra a Duna világos csíkja látható. Habár egy konkrét szentendrei látképet ábrázol, mégsem a térbeliség játssza a főszerepet. A vastagon felvitt festékfoltok, a gazdag színhasználat és a komplementer színek (piros és zöld, sárga és lila, kék és narancssárga) üde játékossága teremti meg a jellegzetes festői világot.

Czóbel Béla: Műterem lépcsővel, 1975-1976, FMCCzóbel Béla életében Párizs és Szentendre volt a két állandó pont 1945 és 1976 között, és kivételes módon teljesen szabadon közlekedhetett nyugatra a kommunista időkben is, ahol valutáért adta el Szentendrén festett képeit. A szocialista kultúrpolitika hagyta ezt, Czóbel a magyar festészet nemzetközileg elismert nagyköveteként utazhatott külföldre. 1947-től életjáradékot kapott, munkásságát Kossuth-díjjal, rangos címekkel, a Munka Érdemrend aranyfokozatával ismerték el. 1966-ban műteremlakást kapott a Kelenhegyi úton, a Gellért-hegy déli lejtőjén, Budapest első műteremházában. Itt készült a Műterem lépcsővel (Műterem belső) című festménye is, ahol az alkotás helyszínére a földön elhelyezett festmények utalnak. A műterembe lépcsők vezetnek, a korláthoz támasztott képen egy női portré látható. A vörös színű padlón fekete foltokkal tarkított zöld szőnyeg hever. A sárga és a komplementer vörös és zöld színek élénk hangulatot teremtenek.

Czóbel Béla: Meyer úr arcképe 1921, FMCCzóbel 1919 októberében Berlinbe költözött, de továbbra is kapcsolatban maradt hollandiai barátaival és gyűjtőivel. "Hollandiából Berlinbe mentem, feleségem ott volt és volt már egy műterem" - emlékezett vissza Czóbel. A nyüzsgő nagyvárosban hamarosan barátok és kollégák körében találta magát. Az 1920-as években Berlin a modernizmus új európai fővárosának számított Párizzsal versenyezve. Czóbel a francia vadak, fauve-ok német megfelelőjének tekinthető expresszionista csoport, a Die Brücke tagjaival alakított ki szorosabb kapcsolatot. Az 1921-ben készült Meyer úr arcképe című festmény modellje nagy valószínűséggel a Magyarországon született, német művészettörténészként világhírűvé vált Julius Meier-Graefe lehetett, akivel még Gertrude Stein szombat esti szalonjában, Párizsban ismerkedhetett meg.

Czóbel Béla: Nyergesi fiú, 1907, magántulajdonKernstok Károly 1907-ben meghívta Czóbelt nyergesújfalui birtokára. Czóbel itt festette a korábban Kernstoknak tulajdonított Nyergesi fiú című festményét, ami Czóbel egyik legfontosabb alkotói korszakához tartozik. Az alkotás jelentőségét emeli, hogy ebből a fauve korszakból csak kevés maradt fenn. A festő a Párizsban megrendezett egyéni tárlatára Berthe Weill montmartre-i galériájában főleg 1907 nyarán Nyergesújfalun festett képeket küldött. A kiállítás páratlan sikert aratott. Czóbel ebben az időben a modernizmus élmezőnyéhez tartozott: Matisse-szal és fauve társaival állított ki a Salon d'Automne-on és a Salon des Indépendents-on. Modiglianival egy épületben béreltek műtermet. A művészetpártoló Gertrude Stein legendás szalonjában pedig Picasso-val, Matisse-szal, Braque-kal és sok más híres alkotóval együtt vendégeskedett.

Czóbel Béla: Falusi boltos, 1922Czóbel mindig is szívesebben töltötte a nyarakat vidéken, távol a nagyváros nyüzsgő forgatagától. Nem volt ez másképp németországi tartózkodása idején sem. A festőnő Gertraud Rostosky, Czóbel feleségének, Isolde Daignak egyik barátnője 1920-tól nyaranta rendszeresen vendégül látta a házaspárt Würzburgban, ahol ezekben az években egy valóságos művészkolónia alakult ki. Czóbel berlini időszakának legszebb tájképeit festette a Würzburg környéki falvakat járva, mint például a magántulajdonban lévő Falu templommal címűt 1922-ből. Emellett a Kertész címen ismert portréja is minden bizonnyal a Würzburg környékén töltött 1922-es nyár során készült. A párizsi Centre Pompidou gyűjteményében őrzött festmény eredeti címe Falusi boltos volt. (Kép forrása: Hungart)

Czóbel Béla: Hatvani kastély enterieur, 1937, FMCRégi kollégája, a festő Hatvany Ferenc meghívására 1931-től a második világháború kitöréséig a nyarakat a Hatvany család kastélyában töltötte. A kastélyban megfordult az akkori társadalmi élet elitje: József Attila, Bródy Sándor, Bajor Gizi, a családtag Hatvany Lajos, de még Thomas Mann is, aki a Doktor Faustusban Mme de Tolna alakját Hatvany Irénről, a kastély úrnőjéről mintázta. A kastélyban és annak parkjában festett tájképek, enteriőrök és portrék (mint pl. Mária a kandalló mellett) Czóbel felszabadult alkotókedvéről árulkodnak a Hatvanban töltött gondtalan tartózkodások emlékeként. A Hatvani kastély enterieur című festménye 1937-ben készült.

Indulj európai körútra Czóbel Bélával! A térképen kiemelt városok Czóbel életének fontosabb állomásait jelölik. Csatlakozz a festőhöz, és ismerd meg az adott városhoz köthető egyik festményét!