Déri Frigyes a híres magyar

start

utazz Dérivel

Déri Frigyes a világ körül

vissza

Déri Frigyes, a híres magyar

Déri Frigyes és Selyemke

Déri Frigyes szülővárosa gyermekkorában az ország egyik legjelentősebb selyemgubó beváltó hely volt, mivel a környékre, a bácskai kistérségbe már 100 évvel korábban szervezett módon telepítettek eperfákat. A selyemhernyó lepke lárvái ugyanis kizárólag eperfa levelekkel táplálkoznak. A báb gubójából készül a selyemszál. Egy apró gumó 800-1000 méter hosszú selyemszálat ad. Ezt kell legombolyítani, majd több szálvéget egyesíteni és sodorni, hogy selyemfonal készüljön belőle. A selyemholmik készítése óriási munkával jár: egy nyakkendőhöz 140, egy selyemsálhoz pedig több mint 100 selyemgubóra van szükség.

vissza

Déri Frigyes, a híres magyarés a selyem

Déri a divatguru

Déri Frigyes már gyermekkorában kapcsolatba kerülhetett a selyemkészítéssel, majd Bécsben tanult kereskedelmi és textilipari iskolában. Emellett az 1873-as bécsi világkiállítás is hatással lehetett rá. A nagyszabású nemzetközi eseményen számos selyemipari termék szerepelt, például az egyik első fonalcsavaró gép. Déri jó érzékkel ismerte fel a technikai újításokban és a piaci helyzetben rejlő pillanatnyi lehetőséget. Ebben az időben ugyanis a magyar selyemhernyó-tenyésztés éppen leszálló ágban volt az újkeletű, járványszerű hernyóbetegségek miatt. A védekezési módszert francia felfedezők találták meg 1871-ben. Nem sokkal ezután Déri Frigyes beszállt az újra beinduló üzletbe.

info

vissza

Déri Frigyes, a híres magyarés a textilipar új találmányai

info

vissza

Déri Frigyes, a híres magyar világkiállításokon nyert díjai

Időközben Déri Brix Lujzával kötött szerelmi házassága vállalkozói karrierjét is előlendítette. Apósa elismertsége révén a család bejáratos volt a társadalom legfelsőbb köreibe. Így a Déri házaspár hercegek és hercegnők szervezte eseményekre és vadászataira is eljuthatott. Ennek fényében talán már nem tűnik olyan meglepőnek, hogy a gyáraiban előállított selymekből készült az Osztrák-Magyar Monarchia nemesei által viselt nyakkendők és sálak többsége.

info

vissza

Déri Frigyes, a híres magyarés a társasági élet

Annak ellenére, hogy Déri Bécsben lett sikeres üzletember, magyar gyökereit mindig is fontosnak tartotta, szívében Magyarország és a magyar kultúra állt a középpontban. Ezt bizonyítja, hogy amikor a trianoni döntést követően osztrák állampolgárságot kapott (az új határok kialakulásával mindenki automatikusan az akkor aktuális lakhelye szerinti állampolgár lett), ő kérvényezte, hogy osztrák helyett magyar állampolgár lehessen.

info

vissza

Déri Frigyes, a híres magyarés az állampolgárság kérdése

Gyertek el ti is! ;)

Déri Frigyest már korábban is foglalkoztatta a műgyűjtés, ám felesége halála után tudatosabban szerezte be a tárgyakat. Gyűjteményét a világ számos pontjáról nagy gonddal, tudósok és szakértők segítségével állította össze. Trianon után műtárgyait mindenképpen egy magyar városnak szerette volna ajándékozni, annak érdekében, hogy a birtokában lévő tárgyak, kincsek és műalkotások az utána következő nemzedékek művelődését, oktatását szolgálják. A választás végül Debrecenre esett annak egyeteme miatt. Gyűjteményének múzeumot (kultúrpalotát) építtetett, amely mai napig várja a látogatókat.

vissza

Déri Frigyes, a híres magyar, mint műgyűjtő