Want to make creations as awesome as this one?

Transcript

Tudós nők -interjú

Készítette a Nagyok csapata

Kezdőlap

Dr.Fülöp Tünde

Lásd az interjút a következő oldalakon

A portrét Bilibók Péter készítette

1. Ki Dr.Fülöp Tünde?

Kérjük röviden meséljen életútjáról!

1970

1970-ben születettem, Gyimesközéplokon nőttem fel.

Sötétpatak

Az első otthon

1984-1988

A csíkszeredai Matematika-Fizika Líceumban tanultam 1984 és 1988 között.


1988

1988 júliusától Svédországban élek, 1988 és 1991 között Ljungbyban, 1991-től pedig

Göteborgban.

Ljungby


Göteborg


2010

A Chalmers Műegyetem fizika tanszékén dolgozom, ott is tanultam, aztán ott doktoráltam és azóta is ott vagyok, 2010 -tól mint professzor. Több nagyobb projektet is vezettem, például egy 5-éves projektet az Európai Tudományos Tanácstól (2 millió euró).


Chalmers Műegyetem

2011

2011-2016 között a svéd ifjú akadémia tagja voltam, ez egy fiatal kutatók egyesülete, amit eredetileg a királyi akadémia kezdeményezett, de most már önálló.

2019

2019 óta a svéd királyi akadémia tagja vagyok.

Itt megtekinthető egy részlet az interjúból

2. Mikor kezdődött a fizika tudomány iránti érdeklődése?

Ide kattintva megtekinthető a válasz

,,Az én esetemben későn kezdődött. Matematika-fizika szakon jártam a gimnáziumban, tehát elég jó alapokat kaptam, de a gimnázium idején a fizika nem vonzott.


Az igazi érdeklődés csak itt Svédországban, 20-éves koromban kezdődött, még a napot is meg tudom nevezni amikor elhatároztam, hogy fizika-versenyeken fogok részt venni. Az versenyre való készülődés alatt annyira belemélyedtem, hogy egyszer csak kezdett egyre jobban érdekelni.


Egy nagyon ambíciós fizikatanárom volt, és mindig úgy mentem fizikaórára, hogy valamit kérdezhessek. A tanár mindig időt szentelt rám, beengedett a laborba esténként (egy csomó mindent elrontottam) sőt néha, ha valami unalmas rendezvény volt az iskolában, például politikai jellegű információ, akkor bátorított, hogy lógjak el és menjek a laborba kísérletezni. Aztán ahogy többet tanultam egyre mélyült az érdeklődés."

Azonban még a mai napig is

elméleti fizikusként leginkább matematikai problémák megoldásával

foglalkozok.

Dr.Fülöp Tünde- Matematika versenyen 1990. Svédország

3. Mi tetszett meg önnek a fizikában?

A fizika alapvető egyenletei matematikai szempontból gyönyörűek, és az, hogy ezek olyan jelenségeket írnak le, ami a valóságban megfigyelhetőek szinte hihetetlen. Engem a fizikának először mindig a matematikai oldala fogott meg. De az is teljesen biztos, hogy nem tudnám motiválni magam arra, hogy sok időt töltsek vele, ha semmi köze nem volna a valósághoz.

4. El tudná magyarázni a tudományos kutatásait egy hetedikes diák számára is

érthetően?

Ide kattintva megtekinthető a válasz

– Én plazmafizikus vagyok, ez az ionizált gázok fizikája. A plazma a negyedik

halmazállapot a szilárd, folyékony és gáz mellett. Az atomokról leszakadnak az elektronok,

és a plazma szabad ionok és elektronok keveréke lesz. A látható univerzum nagyrésze

(99%) plazma formában van, minden csillag, a gáz a csillagközi térben például mind

plazma. Itt a földön általában csak magas hőmérsékleten alakul ki. Talán a legismertebb

plazma az a villámlás alatt keletkezik.


A plazma viselkedése nagyon komplikált, mert az elektronok és ionok szabadon

mozognak, befolyásolják egymást és elektromágneses mezőkkel kölcsönhatásba lépnek.

A plazmafizikán belül a gyorsuló részecskék érdekelnek. Mivel a plazmák teljesen másak

mint a semleges gázak, néha extrém gyorsulást lehet megfigyelni, a részecskék

felgyorsulhatnak szinte addig amíg a sebességük a fénysebességet eléri. A gyorsulás, és

főleg annak a kontrollálhatósága fontos akkor is ha elektron vagy ionsugarakat akarunk

létrehozni.

Egy terület amikor a gyorsuló részecskék fizikája fontos az a magfúzió. A magfúzió során

könnyű atommagok nehezebbekké egyesülnek, és a folyamat energia-fölszabadulással

jár. Ez egy jól ismert folyamat, a csillagok által kibocsátott energia a magfúzió eredménye.

De a Földön megvalósítani ugyanezt sokkal nehezebb, hiszen a Napban az atommagok

magas hőmérsékleten, a gravitáció nyomása alatt egyesülnek, de itt a Földön

valamilyenképp össze kell tartani a forró üzemanyagot.

Én a mágneses összetartáson alapuló fúzióval foglalkozom. Ez esetben a plazmát erős

mágneses térrel tartják távol a faltól. A plazmát alkotó töltött részecskék követik a

mágneses erővonalakat egy tórusz alakú tartályban.

A magfúzió egy olyan energiaforrás lenne, ami biztonságos és környezetbarát,

üzemanyaga világszerte nagy mennyiségben megtalálható, könnyen hozzáférhető és

olcsón előállítható. De sajnos még mindig nehezen tudják a a forró plazmát elég sokáig

összetartani ahhoz, hogy elég fúziós reakció létre tudjon jönni, és néha az is megtörténik,

hogy elektronsugarak keletkezhetnek amik lyukak tudnak fúrni ha nem vigyázunk. Ezt

akarjuk elkerülni.

Egy másik terület amivel foglalkozom az a lézer-plazma részecskegyorsítás.

Nagyteljesítményű lézerek segítségével nagyon magas térerősségek érhetők el, és ez egy

első lépés kompakt részecskegyorsítók irányában. Ez fantasztikus lehetőségeket nyújtana

például protonterápiás alkalmazásokra.

5. Mit szeretne elérni a kutatásaival? Hisz-e abban, hogy tudásával és csapatával
valami korszakalkotót tud létrehozni?

Ide kattintva megtekinthető a válasz

Szeretném megérteni, hogy mi okozza az extrém gyorsulást plazmákban. Ezenkívül,

érdekel az is, hogy hogy lehet kontrollálni a gyorsuló részecskéket.

Az biztos, hogy most már évtizedek kutatása után nagyon sok jelenséget leírtunk, de hogy

mi lesz fontos hosszú távon az nem egyértelmű. Azt sem tudjuk, hogy majd ezután mit

tudunk még létrehozni. A kutatás jellege az, hogy előre nem tudjuk a választ, én esetleg

az irányt tudom meghatározni. Plazmahullámokkal és nagy teljesítményű lézerek segítségével nagyon magas térerősségek érhetők el, és ez nagy lépés kompakt

részecskegyorsítók irányában. Ez fantasztikus lehetőségeket nyújtana

például protonterápiás alkalmazásokra. Ezen belül szeretnék a töltött

részecskesugár stabilitásával foglalkozni (ez az egyik fontos

megoldatlan probléma, ami megakadályozza a rákterápiás

alkalmazásokat).

6.Mi motiválja önt és mi ad erőt a mindennapokban?


"A diákokkal és kollegákkal való együttműködés. Ők mindig erőt adnak nekem és minden nehéz helyzetben motiválni tudnak."

A diákokkal és kollegákkal való együttműködés. Ők mindig erőt adnak nekem és minden nehéz helyzetben motiválni tudnak.


7. Hogyan telik egy átlagos napja?

,,A legtöbb időmet tudományos cikkek, kérvények, kiértékelések, előadások írása veszi fel,
és sok gyűlés, legtöbb esetben most már zoom-on.
Általában most már én csak megfogalmazom a problémát, és utánanézek, hogy hogy kell
elindulni, a doktoranduszaim végzik a programozást és számításokat, én pedig
rendszeresen megnézem az eredményeket, és a végén segítek leírni. Tehát a nyelvtudás
és kommunikáció sokkal fontosabb, mint ahogy azt fiatalkoromban hittem."

,,A legtöbb időmet tudományos cikkek, kérvények, kiértékelések, előadások írása veszi fel,

és sok gyűlés, legtöbb esetben most már zoom-on.


Általában most már én csak megfogalmazom a problémát, és utánanézek, hogy hogy kell

elindulni, a doktoranduszaim végzik a programozást és számításokat, én pedig

rendszeresen megnézem az eredményeket, és a végén segítek leírni. Tehát a nyelvtudás

és kommunikáció sokkal fontosabb, mint ahogy azt fiatalkoromban hittem."

8. Milyen szabadidős tevékenységei vannak?

"Szeretek utazni, a természetet járni, érdekel a tudománytörténet és a család."

Szeretek utazni, a természetet járni, érdekel a tudománytörténet és a család.

9. Egy tudós nő is élhet mindennapi életet? Hogyan telnek az ünnepek? Hát a karácsony?

Minden teljesen normálisan zajlik, nem különbözik a mindennapi élet a másétól. Valamivel többet dolgozom mint a nominális 40 óra, de részben teljesen a saját érdeklődésem irányítja amit csinálok, részben ezek az órák bármikor lehetnek, nem kell bent legyek a munkahelyen, a gyűléseket is majdnem mindig akkorra teszem amikor kedvem tartja, és ezért nem teljesen úgy élem meg mintha sokat kellene dolgoznom. A járvány előtt elég sokat utaztam, konferenciákra és megbeszélésekre az országon belül és kívül, gyakorlatilag hetente. Vagy vendégeket fogadtam külföldről. De ez most már nem így van, sokkal kevesebbet kell utazni, kevesebb látogatóm van, a legtöbb megbeszélés most már zoom-on van. A karácsonyt mindig a családdal töltöm. Ajándékkiosztás, kirándulás, közös vacsora, mint bárki más.

10. Nehéz nőnek lenni a tudósok világában?

Biztos vagyok benne, hogy van akinek nehéz, mert kevés nő van, legalábbis a fizikának azokon a területein ahol én dolgozom. De nekem nem volt az. Ez azt hiszem a gyerekkorom tapasztalatai miatt van. A matematika-fizika osztályban, ahova jártam fele lány volt fele fiú, és a versenyeken is a lányok voltak a legkeményebb versenytársaim. Sosem jutott eszembe, hogy a lányok nem tudnának pont olyan jól teljesíteni, mint a fiúk. Amikor kikerültem Svédországba, meglepett, hogy mennyire kevés lány volt a versenyeken és a matek-fizika szakon. De én nem csak hittem, hanem egészen biztosra tudtam, hogy ez nem azért van mert nem tudnak, hanem mert ezt így akarják. Ez az önbizalom, ami a gyerekkori tapasztalataimból származott szerintem nagyon fontos volt abban, hogy ne érezzem magam kívülállónak. Az igazság az, hogy sokszor még úgy is érzem, hogy könnyebb nőnek lenni, mert sokkal láthatóbb vagyok. Nagyon korán beválasztottak különböző bizottságokba, és sokat tanultam, és befolyást szereztem, ami minden lépésemet megkönnyítette. De persze azért sokkal jobban szeretném, ha sokan lennénk. Az én területemen csak 10% nő van, és sokszor megtörténik, hogy teljesen egyedül vagyok a gyűléseken.

11. Mit üzenne az erdélyi mai fiatal generációnak?

“Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes!” -József Attila

Nem kell félni semmitől!

Köszönőbeszéd

Antal Antónia írása

Először is el szeretném mondani az egész csapat nevében, hogy nagyon tetszett ez a kis beszélgetés,
sok új dolgot tanulhattunk és láthattunk egy élő példát arra, hogy kemény munkával és tanulással
elérhetjük a céljainkat.
Számunkra megtiszteltetés volt, hogy időt szakított a projektünkre és kicsit bevezetett minket a fizika
eddig számunkra ismeretlen világába. Tudjuk, hogy most is keményen dolgozik a csapatával azon, hogy
együtt valami újat és hasznosat fedezzenek fel. Ezért is hálásak vagyunk Önnek, hogy részt vett ebben a
beszélgetésben. Nagyon tetszik nekünk az, hogy ennyi tehetséges és okos ember valami új és az
emberiség számára akár életmentő dolgot próbál létrehozni. Csodáljuk, hogy a nehéz időszakokban is
képes motivált maradni, ezzel összetartva sokszínű csapatát, ráadásul nőként, helytállva a tudományok
világában. Olykor nekünk is van olyan, hogy valamit nem értünk, nem tudunk megoldani például a fizika
terén, vagy akár a mindennapi életben. Ekkor meghátrálunk és próbáljuk kihúzni magunkat belőle, csak
ne kelljen azt folytatni. Kedves Fülöp Tünde, Ön megmutatta és bizonyította nekünk, hogy mindig van
folytatás, és hogy addig kell próbálkozni, amíg sikerül, sosem szabad feladni, hiszen előbb vagy utóbb
úgyis rátalálunk arra, amit igazán szeretünk, amiben jók vagyunk. Emellett megtanulhattuk Öntől, hogy
merjünk új dolgokat kipróbálni, még akkor is, ha meredeknek és nehéznek tűnik az előttünk lévő út, sok
munkával és kitartással a legvadabb álmainkat is képesek vagyunk megvalósítani.
Hálásan köszönjük a ránk szentelt időt és türelmet, és azt a sok életben használatos tanácsot, amit a
beszélgetés során megtanulhattunk Öntől!

KÖszÖnjük a figyelmet!