Kicsem: a magyar csoda

2

3

1

Pár szó az angol telivérek Magyarországra hozataláról Az angol telivér lófajta múltja a 17. századig nyúlik vissza, mikor is egy szép küllemű, erős szervezetű és rendkívül lendületes fajta alakult ki. A fajta 3 ősménre vezethető vissza: Byerley Türk az első ősmén volt a telivértenyésztésben. Érdekessége, hogy őt Byerly kapitány 1686-ban Buda visszafoglalásakor hadizsákmányként hozta el a törököktől! Byerly Türk törzséből származik a híres Buccaneer nevű ló, valamint az eredményes Kisbér is. Darley Arabian volt a legmarkánsabb, Godolphin Arabian pedig a harmadik, egy igazán szövevényes életű mén. 1750-ben létrejött az angliai Jockey Club (ejtsd: zsoké), melynek tagjai megalkották a lóversenyek szabályrendszerét, s így a versenyek is szervezettebbé váltak. A modern lóversenyzés Anglia után világhódító útjára indult. Hazánkban az 1800-as évektől rendeztek lóversenyeket. Az első pesti lóversenyt 1827-ben tartották meg. Széchenyi István gróf barátjával, báró Wesselényi Miklóssal több alkalommal járt Angliában tanulmányúton. „Lovakrúl” című munkájában olvashatóak meglátásai kora lóállományáról, lótenyésztéséről és a szükséges változtatásokról. Angliában a lovakon túl a versenyeket is megfigyelte, s ezek után Magyarországon nemcsak az angol telivér tenyésztést, hanem a lóversenyzést is meghonosította. Blaskovich Ernő és a Tápiószentmártoni ménes Széchenyinek szüksége volt olyan tehetős támogatókra, akik hozzájárultak a honi lóversenyzés megteremtéséhez. Ilyen jómódú család volt a Blaskovich família: Blaskovich József, és fia, Bertalan is aláírta a Pesti Gyep megalakulásáról szóló iratot. A Blaskovich család nevéhez kötődik Magyarország egyik legnagyobb múltra visszatekintő magánménese. Tápiószentmártonban 1864-től 80 éven keresztül eredményes telivér tenyésztés folyt, melynek legkiemelkedőbb alakja Kincsem volt. Kincsem apja: Cambuscan Waternymph és Cambuscan Kincsem születését illetően felmerül Tápiószentmárton és Kisbér neve is, azonban a legtöbb vélekedés és újságcikk alapján Tápiószentmártonban született 1874-ben, egy véletlen találkozásból. Anyja, Waternymph egy másik ménnek lett szánva, azonban Cambuscannal történt találkozása nyomán vemhesült, s ebből az együttlétből született Kincsem. Nevét gazdájától, Blaskovich Ernőtől kapta.

Kincsem legjelentősebb futamai Hesp Róbert gödi tréningterepén Kincsem kiváló nevelést kapott. Hesp – kora módszereivel ellentétben – minden általa idomított lónak saját edzéstervet alakított ki. (Figyelte, tudta a lovakat, még szobájának ablaka is az istállóajtókra nyílt.) Kincsem első futama 1876. június 21-én zajlott Berlinben, melyen a fiatal kanca 4 hosszal hagyta le ellenfeleit. Ezt követően több versenyen (Hannover, Hamburg, Doberan, Frankfurt) utasította maga mögé versenytársait. Hatodik németországi versenyén, Baden-Badenben a Zukunft Preis versenyen kenterbe verte a mezőnyt. Kétéves korában 10 versenyen indult és győzedelmeskedett. A következő években sorra nyerte a versenyeket, már csak úgy akadtak ellenfelei, hogy a díj egy részét odaígérték a második helyezettnek. Három éves korában 17 versenye volt, legkiemelkedőbbek a bécsi Jockey Club, valamint a Baden-Baden-i Nagydíj, de a budapesti Nemzeti Díj, a bécsi Császári Díj, valamint a hannoveri Nagydíj alkalmával is sikert aratott. Négyéves korában 15 versenyen győzött, köztük a 4 km-es távot jelentő Goodwood Kupán, melynek díja Tápiószelén található. Ugyanebben az évben, azaz 1878.-ben, szeptember 9.-én volt az egyetlen példa arra, hogy valaki megközelítse Kincsem teljesítményét. Baden-Badenben Kincsem és Prince Giles the First, Hugo Henckel, osztrák gróf lova döntetlent futott. Henckel elégedetten konstatálta a döntetlen eredményt, azonban Blaskovich nem egyezett bele, és a kor szabályainak megfelelően megismételték a 3200 méter távú futamot. A nagytestű csődör és a filigrán kanca újra starthoz állt, s a verseny alatt még egy pályára rohanó kutya is fokozta a feszültséget. A célhoz közeledvén Kincsem jelentős előnyt szerzett, s a célba ellenfele előtt hat hosszal ért be. Ötévesen 12 alkalommal állt starthoz, többek között Bécsben, Baden-Badenben, valamint Budapesten. Itt volt utolsó futása 1879-ben, mikor is 10 hosszal megnyerte a Kanczadíjat, hátán 72 és fél kiló teherrel! Kincsem élete során 54 versenyen indult, és mind az 54-en győzedelmeskedett. Ez egy olyan világrekord, melyet soha egyetlen versenyló sem fog túlszárnyalni, tekintve, hogy manapság a sikeres versenylovakat 20-25 verseny után kiveszik a versenyzésből. A Goodwood-i verseny tiszteletdíja, 1878. A Tápiószelei Blaskovich Múzeum gyűjteménye. Fotó Papp Tibor

Milyen volt Kincsem a hétköznapokban? Elmesélünk két történetet (kattints a képekre)

4

6

5

Miért kellett abbahagynia a versenyzést? Fehér Dezső állatorvos szakvéleménye szerint Kincsem „letörésének”, azaz karrierje végének oka egy csontelváltozás volt. Ez egy apró elváltozás a szárcsonton. Azonban hozzá kell tenni, hogy ekkorra Kincsem ízületei jelentősen elhasználódtak, s ez már nem tette lehetővé a további versenyzést. Leszármazottai Kincsem hatévesen visszatért a tápiószentmártoni ménesbe és anyakancaként 5 csikót hozott a világra. Három csikó a kor egyik legnagyratartottabb ménjétől, Buccaneertől származott (a tervek szerint Kincsem anyját, Waternymphet is vele akarták fedeztetni), a másik két csikó pedig Doncastertől. Buccaneer méntől született 1882-ben Budagyöngye nevű első csikója. S hogy honnan a név? Blashkovich a hűvösvölgyi Budagyöngyében búcsúztatta az óévet és köszöntötte az újat barátai társaságában, mikor is hírt kapott róla, hogy e szilveszter éjszakán Kincsem megellett egy vagonban, Kelenföldön. Így a csikó a Budagyöngye nevet kapta. Blaskovich adott arra, hogy lovainak egyedi szép neve legyen. A Kincsem csikók ezeket a nem mindennapi neveket kapták: Ollyan Nincs, Talpra Magyar, Kincsőr, Kincs. Közülük sokan igazi tehetségek voltak, de nem tudták utolérni anyjukat eredményesség terén. Mégis elmondható: a Kincsem leszármazottak között 46 klasszikus és 75 nagydíjas lovat találunk, akik hosszú időn át hirdették Kincsem dicsőségét a külföldi versenypályákon.

Sajnos Kincsem utolsó ellése végzetesnek bizonyult. 1887. március 17-én, ellése után kólikában elpusztult. Krúdy Gyula írása Kincsemről a Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny című írásában „Igaz, hogy Kincsem patáját aranyba foglalta gazdája, de tán még többet is megérdemelt volna ez a Kisbér-kanca, mert hiszen voltaképpen ő volt az, aki a pestieknek, majd későbben a minden rangú magyaroknak az utat a Városliget felé megmutatta. A Kincsem népszerűsége, talán éppen győzhetetlensége miatt, éveken át virágzott, kimúlása után pedig legendák hőse lett. Ő volt az, akinek futásaiért a jogász a maga ezüstforintosára a hajdani Szerecsen utcai fogadóirodában száz pengő forintot kapott; ő volt az, akinek gazdáját tízezerfontos meccsekre hívják meg vala az angol lordok a szigetországba, hogy lovaikat Kincsemmel kipróbálják; ő volt az, akinek győzelme után Blaskovich Ernőt Newmarketben a flegmatikus angolok a levegőbe emelték; ő volt az, akinek a legbecsületesebb idomítója volt, mióta versenylovakat idomítanak a világon: Robert Hespnek hívták ezt a férfiút, és a szegényházban halt meg, mint valami dickensi figura.” Az Állatorvosi Tanintézetben került sor Kincsem boncolására. A vizsgálatot, valamint a csontváz preparálását Nádaskay Béla professzor végezte. A preparátum a bonctani gyűjteménytárból 1954-ben került a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, ahol ma is látható. Kincsem csontváza a Mezőgazdasági Múzeum Kincsem – Imperiál: híres magyar versenylovak című kiállításábanKincsem szobra 1942-ben készült el ifj. Vastagh György Kincsem-szobra, melyet ifj. Blaskovich Ernő rendelt meg tőle. A valósághoz való hűség jegyében – amely egyébként is jellemző volt ifj.Vastag Györgyre – képek tanulmányozása, valamint a ló csontváza alapján alkotta meg a csodakanca 1:5 arányú szobrát. A szobor egyik példánya a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a másik a tápiószelei Blaskovich Múzeumban található. ifj. Vastagh György: Kincsem szobra

Tudod-e mit is jelentenek pontosan ezek a szavak? Abrakmester: biztosítja az istálló nyugodt működését. Ő szervezi meg a versenylovak etetését, itatását, ápolását, patkolását, valamint egészségügyi vizsgálatukat is. Bukméker: Az a magánszemély, vagy fogadóiroda, akinek engedélye van fogadásokat kötni. Minden bukméker előre megmondja, hogy az egyes lovak győzelme vagy helyezése esetén hányszoros nyereményt, osztalékot fizet. A megkötött fogadásokat könyvben jegyzi (ebből származik a bookmaker név), és a fogadónak elismervényt ír. Canter: (ejtsd: kenter) könnyű vágta (megkülönböztetjük a versenyvágtától). Célfotó: szoros befutó estén a célbaérés pillanatában készült felvétel alapján megvizsgálják a sorrendet, s ez alapján hirdetik ki a győztest. Kenterbe ver: a ló könnyedén nagy fölénnyel maga mögött hagyja a mezőnyt és elsőként ér a célba. Favorit: A legesélyesebbnek tartott ló. Finish: A versenypálya utolsó 400-500 métere. Hármasbefutó: Az első három lovat kell beérkezési sorrendben eltalálni. Hendikep: Esély-kiegyenlítéses verseny, ahol a jobb képességű lovak előnyt adnak a gyengébb teljesítményűeknek azáltal, hogy nagyobb súly visznek. Minél jobb egy ló, annál több súlyt kell vinnie. Ennek az a célja, hogy a fogadók a kevésbé esélyes lovakra is tudjanak fogadni. A plusz súlyokat a ló életkora és képességszáma alapján döntik el. Jártató: A futamok elött a lovakat egy zárt, kör vagy ellipszis alakú pályaszakaszon felvezetik. A lovakon már fönn van a nyereg, a rajtszám, esetleg a fejvédő, vagy a szemellenző is. Lovaglópálca: (Más néven: ostor.) Használatának célja, hogy a ló egyre nagyobb tempót vegyen föl. Általános eljárás, hogy a zsoké oldalra viszi a kezét, és a levegőbe suhint (sokszor a ló már erre gyorsít), s csak ez után üt a lóra. Mázsaház: Az a helység, ahol a lovasok súlyát lemérik a verseny előtt és után. A mérés felszereléssel és plusz súlyokkal együtt történik. Mez: A versenyeken a lovasok a ló istállójának/tulajdonosának versenyszíneit viselik. A mez színe, mintája kiválasztásakor törekedtek az egyediségre. Odds/esélyszám: Megmutatja, hogy hányszoros nyereményt, osztalékot kaphatunk az adott tétre. Orrhossz: A célba érés pillanatában a lovak közötti különbségeket egész, fél és negyed lóhosszban, fej-, nyak- és orrhosszban állapítják meg. A hosszakat tört számmal jelölik (pl.: 3 3/4 hossz.). Ólomvistuk: ólomsúly. Könnyű testsúlyú zsoké esetén az ő, valamint a nyereg súlyán túl plusz terhet tesznek a lóra, a nyereg alá kerülő takaróval, melynek zsebeibe ólomlapokat helyeznek. Ez az ólomtakaró, régies nevén ólomvistuk. Pigli: A kengyel elnevezése a galoppon. Totalizőr: A saját nyereség és az adó levonása után a totalizőrök, akiknél meg lehet tenni a fogadásokat, a befolyt összeget szétosztják a szerencsésen fogadók között. A kasszák a start pillanatában zárnak. Magyarországon 1871 óta ez a fogadástípus működik. Tréner: a versenylovak edzője (idomár), edzésmunka megtervezője és megtartója, aki előkészíti a lovakat a következő versenyre. Turf: A lóverseny maga, mint sport és mint a versenyek helyszíne. Valamint: egy adott versenypálya adott versenynapjának programfüzete, melyben az aznapi versenyekről, induló lovakról szóló legfontosabb tudnivalók olvashatóak. A Magyar Turf a világ egyik legrészletesebb füzete. Versenypatkó: könnyű alumíniumból készült, sekély vájatú patkó. Kíméli a ló lábát, könnyebb benne vágtázni. Zsoké: versenylovas. A versenyistálló lovait lovagolja, munkában (edzés) és a versenyeken.

;

Készült a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a Digitális Edukációs Múzeumi Órák programsorozat keretében. 2022. Készítették: Németh AnnaSárik ZsanettÁrva Anita