Tudós nők Erdélyből

,,aki megért s megértet egy népet megéltet” (Kányádi Sándor) Igaz, hogy Kányádi Sándor fenti sorai az anyanyelvről vallanak, amelyekkel a költő belefogódzik a magyar nyelv mentőkötelékébe, de tulajdonképpen a tudományos munkára is teljes mértékben illenek. Hiszen ki másra hivatkozhatnánk hitelesebben a Tudós nők Erdélyből és a Partiumból című munkánkban, mint Kányádi Sándorra, a népe, nemzete iránt halááláig elkötelezett, nemrég elhunyt erdélyi költőóriásra? 5 tudós nőt választottunk. Közös bennük, hogy mindannyian a természettudományok terén tevékenykednek/tevékenykedtek, s munkásságuk ma is példaértékű.

Tudós nők Erdélyből

Alkotók:

• BENCSIK VERONIKA
• CSÁSZÁR ANNA RÓZA
• FERENCZ DOROTTYA
• Füzi Magor
• GAÁL TAMÁS
• KONCZ HANGA MÁRIA
• LÁSZLÓ CSONGOR
• Nagy BALÁZS

• Nagy Bálint
• NYÁGULY BOGLÁRKA
• PÉTER BLANKA XÉNIA
• SIMON VIOLA
• Xántusz előd

irányító Tanárok:

• Bogács nóra
• CSIKAI ILDIKÓ

Bitay Enikő Mottó: „Tudásalapot vetni; hinni, merni, tenni, s megbecsülni minden kis eredményt; kivárni azt is, ami lassan fejlődik; hatékonyságra hajtani, eredményességre törekedni, s az igaz értéket mindig szem előtt tartani; mindezt folyamatosan átadni, s olyan tudós közösséget kialakítani, melyet a tudás, a hit, a tisztelet és a bizalom ereje tart össze.” (elhangzott 2019-ben Pécsen, a Nők a tudományban című rendezvényen tartott plenáris előadásán, ennek záró mondata) Bitay Enikő mérnök-informatikus, és egyetemi oktató, az Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, azErdélyi Múzeum egyesület főtitkára. Fő szakterülete a műszaki anyagtudomány. Kolozsváron született 1960 június 4-én. Középiskolai tanulmányait a Brassai Sámuel Líceumban végezte, 1979-ben érteségizett, és 1984-ben mérnöki diplomát szerzett. Pályáját 1984-ben a kolozsvári Tehnofrig vállalatnál kezdte szerszámtervezőként. 2007-től a Sapientia EMTE docedense lett. 2016-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő szakterületén belül a műszaki anyagtudománnal és technológiával, az alkalmazott informatikával, lézeres felületkezeléssel, mikroszerkezetek vizsgálatával, különleges bioanyagok lézersugaras megmunkálásának, a nemesíthető acélok plazmanitridálásának kutatásával foglalkozik. Munkásságának nem elhanyagolható része az erdélyi műszaki örökségfeltárás, oktatásfejlesztés sem. Saját bevallása szerint az általa kutatott témák hasznossága mindig kötődött egy adott környezethez. A mérnöki pályafutása első éveiben kutatott témák, fejlesztések az üzemi termelékenységet, az alkalmazott informatikai fejlesztések a könnyű és gyors tervezőmunka végzését segítették. Doktorandusz korában az anyagtudomány és anyagtechnológia területére mozdult el, a lézeres felületkezelések kutatása, modellezése az ipari technológiák fejlesztésére irányult. Volt periódus, amikor elméleti kutatással foglalkozott, a celluláris szerkezetű anyagok geometriai felépítésének vizsgálatával, minősítésével, ennek is megvoltak az egyedi eredményei. Egy betegség válsága irányította az orvostudomány felé, interdiszciplináris kutatások irányába: különleges bioanyagok megmunkálására, orvosi eszközök fejlesztésére. Most is ilyen jellegű kutatásokban vesz részt, az anyagtudomány és gyógyszerkutatás kettősségében, az elektro-szálképzés technológiafejlesztésében. Publikációk, közlemények Magyar nyelven szakkönyvsorozatot indított útjára, melyekbe beépültek a kutatási eredmények is. Az egyes kötetek hiánypótló monográfiák a magyar műszaki oktatás mesteri és doktori képzésében (Bevezetés az anyagtechnológiák informatikájába, 2007.; Lézeres felületkezelés és modellezés, 2007.; Felületkezelés, 2009.; Hegesztéstechnika I. Eljárások és gépesítés. és Hegesztéstechnika II. Berendezések és mérések, 2010., Anyagtudományi laboratórium I., 2011.; A hegesztés, a forrasztás és a termikus vágás fémtechnológiai alapismeretei, 2013.). A tudomány- és technikatörténeti sorozat szerkesztője, illetve az eddig megjelent 11 kötet közül négynek társszerzője (Technikatörténeti örökség a kalotaszegi Magyarvalkón, 2009; Technikatörténeti örökségek Magyargyerőmonostoron, 2010; Technikatörténeti örökség Kalotaszegen a gótika árnyékában, 2011; Kide, a kőből épült település, 2015), egynek szerzője (Az „egyetlen” erdélyi bányász. Debreceni Márton műszaki öröksége, 2016). A részletes publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában olvasható: MTMT. Szerkesztője a Műszaki Tudományos Füzetek (MTF) sorozatkötetnek, ISSN 2068 – 3081, http://eda.eme.ro/handle/10598/9742, a Műszaki Tudományos Közlemények (MTK) sorozatkötetének, ISSN 2393-1280, http://eda.eme.ro/handle/10598/28082 és a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek (TTF) sorozatkötetnek, ISSN 2068 – 3103, http://eda.eme.ro/handle/10598/9740. Főszerkesztője az Acta Materialia Transylvanica Anyagtudományi Közlemények folyóiratnak, ISSN 2601 – 1883, http://eda.eme.ro/handle/10598/30356. Az Erdélyi Digitális Adattár alapítója, programfelelőse (http://eda.eme.ro/). Díjak, elismerések:

• In Memoriam Gábor Dénes oklevél, Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért (2014. december 18. Budapest);
• Tiszteletbeli Polgár, Óbudai Egyetem, (2013. július 11. Budapest);
• Anyagtudós főgépész-díj, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (2013. április 27. Arad, OGÉT);
• Arany János-díj a tudományos kutatásért, Magyar Tudományos Akadémia (2012. május 7. Budapest);
• Gépészmérnöki Kar Emlékérme, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar (2010. április 24. Miskolc);
• Mikó Imre-emlékérem, Erdélyi Múzeum-Egyesület (2009. november 20. Kolozsvár);
• Arany János-érem, Magyar Tudományos Akadémia (2004. november 19. Kolozsvár);
• Gábor Dénes-érem, Gábor Dénes Főiskola (2003. május 17. Kolozsvár).

Bitay Enikő székfoglaló beszéde az MTA külső tagjaként

Fülöp Tünde Mottó: Kutatni az igazat és a szépet Fülöp Tünde elméleti plazmafizikával foglalkozik, főként a mágneses fúzióra és a lézervezérelt részecskegyorsításra összpontosítva, megoldásokat keres a világ energiaproblémájának kiküszöbölésére. A fúziós kutatáson belül a stabilitással, turbulenciával és a gyors részecskék dinamikájával foglalkozik. Kutatásainak számos alkalmazási területe van az orvostudományban, az energiakutatásban és az űrfizikában. 1970-ben született Csíkkarcfalván. Gyímesközéplokon nőtt fel (1970 – 1984), aztán 1984 és1988 között a csíkszeredai Matematika-Fizika Líceumban (ma Márton Áron Gimnázium) tanult bentlakó diákként. 1988 júliusától Svédországban él: 1988 és1991 között Ljungbyban, 1991-től Göteborgban. Eleinte sokkal inkább a matematika vonzotta, nem a fizika, ám 20 éves korában ez a tudományág is felkeltette az érdeklődését. olyannyira, hogy 1991-ben a Chalmers Műegyetem mérnök-fizika szakára jelentkezett, amelyet nagyon jó eredménnyel el is végzett.2009-ben saját kutatócsoportot alapított. A Chalmers Műegyetem alkalmazott fizika tanszékén dolgozik, a nukleáris technika részlegen, 2010 óta mint professzor. Saját bevallása szerint ami őt elbűvöli, azok a világegyetemmel kapcsolatos megoldatlan kérdések: Mi lehet a sötét anyag, a sötét energia, vagy honnan származhat az az erős pozitronsugárzás, ami a saját galaxisunk közepéből jön? Szűkebb kutatási területe a magfúzió. A magfúzió során könnyű atommagok nehezebbekké egyesülnek, és ha ezek könnyebbek a vasnál, akkor a folyamat energia-fölszabadulással jár. Ez egy jól ismert folyamat, a Nap és más csillagok által kibocsátott energia a magfúzió eredménye. De a Földön megvalósítani ugyanezt sokkal nehezebb, hiszen a Napban az atommagok magas hőmérsékleten, a gravitáció nyomása alatt egyesülnek, de itt a Földön valamilyenképp össze kell tartani a forró üzemanyagot. Én a mágneses összetartáson alapuló fúzióval foglalkozom. Ez esetben a plazmát erős mágneses térrel tartják távol a faltól. A plazmát alkotó töltött részecskék követik a mágneses erővonalakat egy tórusz alakú tartályban. Így a magfúzió egy olyan energiaforrás lenne, amely biztonságos és környezetbarát, üzemanyaga világszerte nagy mennyiségben megtalálható, könnyen hozzáférhető és olcsón előállítható. De még mindig nehezen tudják a forró plazmát elég sokáig összetartani ahhoz, hogy elég fúziós reakció létre tudjon jönni. Kitüntetések és díjak: -A Svéd Királyi Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, 2009-2014 -A Svéd Fiatal Akadémia tagja, 2011-2016 -A Magyar Nukleáris Társaság díja a fúziós fizikában elért eredményekért, 2011 -Chalmers Pedagógiai Díj, 2008 Link Videó Információ Csíkkarcfalváról Plazmafizika

Mara Gyöngyvér Mottó: „Egy tudós a laboratóriumában nem csak egy technikus, hanem egy gyerek, akit úgy nyűgöznek le a természeti jelenségek, mint a tündérmesék.” (Marie Curie) Dr. Mara Gyöngyvér kutató, szakterületei a biológia, ökológia, fiziológia, a környezetvédelem; a Sapientia EMTE rektorhelyettese, adjunktus, lelkes oktatója, a tudományos kutatások elkötelezettje, kiegyensúlyozott, színes egyéniség. Mara Gyöngyvér 1975. december 19-én született Csíkszeredában. Édesanyja nyugalmazott kémiatanárnő, így ő is érdekesnek találta ezt a tantárgyat. Tulajdonképpen élelmiszermérnöki szakon szeretett volna továbbtanulni, de a ’90-es évek elején Nagyszebenben még nem volt igazán kiépülve/megalapozva ez a szak, Galacra pedig nem kívánkozott. Mivel matematikatanár édesapja sokat vadászott, és a családja rengeteget kirándult, a természetszeretet, a környezet iránti tisztelet, a környezetvédelem iránti elkötelezettség alapvető értékeknek számítottak a családjában, és ezért esett választása erre a szakra. Elsőéves egyetemista korában kezdett el kétéltűekkel foglalkozni. Több folyókutató expedíción is részt vett, majd a Körösökön felmért kétéltű-hüllő faunából tartotta meg II. éves egyetemistaként élete első előadását egy konferencián. Ekkor szerette meg a tudományos kutatást, és sajátította el a lépéseit. III. éves korában megjelent az első tudományos közleménye is. A tanára biztatására választotta a továbbtanulást, és mesteris hallgatóként egy nemzetközi kutatócsoporttal folytatta az unkák hibridizációjára vonatkozó kutatásait a Mezőségen, amely a doktori tanulmányai alapját is képezte. 2000-től beiratkozott a Biológia doktori iskolába, Dr. Popescu Octavian professzorhoz, akinek első doktoranduszi évfolyamán kezdett, látogatás nélküli tagozaton. Emellett elkezdett dolgozni a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségen, majd fizetés nélküli szabadságon tudott doktori terepmunkát végezni. Ugyanebbben az évben került haza Csíkszeredába, egy évet dolgozott a Környezetvédelmi Hivatalban, ahol a közkapcsolatokért felelt. 2002- ben, versenyvizsgázott a Sapientia egyetemre tanársegédnek, de mivel nem volt kellő tapasztalata, gyakornokként kezdett az egyetemen dolgozni. Biológia, ökológia, fiziológia tantárgyakat oktatott és oktat, adjunktusként ma már ökológia és környezetvédelem előadásokat tart a másodéves környezetmérnököknek és biológia -előadásokat az elsőéveseknek. Érdekesség: Mara Gyöngyvér mesélte, hogy volt, amikor lelkesen mentette a békákat, az évek során pedig abban a szerencsében volt része, hogy számos, pályafutását meghatározó értékes emberrel hozta össze a sors. Link Munkahelye Videó Élelmiszerpazarlás

Vendl Mária I Mottó: „Sok szép dolog történik körülöttünk, csak észre kell venni.” Vendl Mária minerológus, egyetemi tanár. Szaktudománya a mineralógia, amelyen belül 21 tanulmányt közölt. Krisztallográfusként elsősorban a különböző ásványok kristálytani vizsgálatával munkálkodott, de meteoritkutatásokat is végzett. 1890-ben született, Gyergyóditróban, ahol édesapja a polgári iskola igazgatója volt. Bizonyára már itt láthatta a Székelyföld egyik legjellegzetesebb ásványát, melytől szülőfaluja is kölcsönözte a nevét, és a világ ásványtani irodalmában is ditroit néven szerepel. Iskoláit Ditróban kezdte, majd miután családja Sopronba költözött, ott folytatta. Diplomáját az Budapesti Tudományegyetemen szerezte, témája a griedeli baritról, mellyel egyetemi pályadíjat nyert. Az egyetem befejezése után tanárként helyezkedett el Lőcsén, majd Szombathelyen. Behatóan foglalkozott a kristályszerkezetek ta­nulmányozásával és a meteoritkutatással. 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtáránál állást ajánlottak fel számára. Mint mineralógus (ásványtankutató) és tanár, alapos, lelkiismeretes munkájáról lett híres. Ő volt az első magyar kutatónő, akinek munkáját a Magyar Tudományos Akadémián bemutatták 1925 decemberében, és az első női természettudós, akit kineveztek egyetemi magántanárrá. Az itteni fő tevékenysége az volt, hogy kartotékozta a múzeum meteoritjait, s ez olyan szintű munka volt, hogy a halála után 1951-ben megjelent „Magyarország meteoritgyűjteményei" című könyvben tiszteletből szerzőként szerepel. 1930-tól a Debreceni Egyetem magántanára, szakja az általános ásványtan volt. Első tudományos dolgozata már 23 éves korában megjelent. Élete folyamán huszonegy nagyobb tudományos munkája jelent meg. Kedvenc témája, mellyel nyolc publikációja is foglalkozik, a magyarországi kalcitokról szól. 1935-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Rauer-díját nyerte el a drágakövekről Koch Sándorral közösen írt könyvével. 1941-ben rk. tanári címet kapott a debreceni egyetemen. Családjában ezzel ő lett a negyedik egyetemi tanár, férje (Dudich Endre), bátyja (Vendl Aladár) és öccse (Vendl Miklós) után, valamint az első magyar női egyetemi tanár. Fontosabb művei: A vaskői aragonit kristályalakja (1926), Kristálytani vizsgálatok a magyarországi kalcitokon (1927), Adatok a hazai kalcitok kristálytani ismeretéhez (1932), Magyarország meteoritgyűjteményei (1951) A második világháború viszontagságai közepette 1945. augusztus 17-én Sopronban hunyt el. Érdekesség: Munkásságának elismeréseként a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben k Vendl Mária-emlékdíjat létesített, amelyet a névadó által megkezdett úton legtovább jutó fiatal magyar geológusoknak ítélnek oda háromévenként.A kerámiaszobrász művébe sok kalcitféleséget épített be. Ezt a technikát, művészi és hiteles ábrázolásra törekedve, a világon először Józsa Judit alkalmazta. A kutatónő az antikvitásban kedvelt Tudomány allegóriájaként elevenedik meg. Sze­retett kalcitjai emelkednek Par­nasszus hegyeként a magasba, ő pedig mezí­telen jobb lábával földgolyót formázó ásványra támaszkodik. Bal karjával hátulról átöleli a kompozíció leghangsúlyosabb, kü­lönle­ges kristályszerkezetű kalcitját, a jobb kezében könyvet tart. Kisfilm Vendl Mária a Csodák Palotájában: Link

Bajkó Márta Mottó: „Csak azt tudod megcsinálni, amit jól tudsz mérni." Bajkó Márta mérnök a CERN – ben, azaz az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában dolgozik a svájci-francia határon, Genftől kissé északra (Home | CERN) Fő kutatási- és munkaterülete a szupravezető mágnesek tanulmányozása. Tervezéssel, kivitelezéssel kezdte, aztán a mágnesek kutatására, jellemzésére állt át; ehhez kellett berendezéseket tervezni es megépíteni, valamint mérőműszereket kifejleszteni. Így hát nem véletlen a választott mottó a mérésrő. Bajkó Márta 1970. május 1-jén született Gyergyószentmiklóson. Élete első 20 évét Erdélyben töltötte, ahol ma is sok rokona él. Nem sokkal később költözött ki külföldre. Gyergyószentmiklóson végezte az általános iskoláit, 1984 és1988 között a csíkszeredai Matematika-Fizika Líceumban (ma Márton Áron Gimnázium) tanult. Budapesten gépészmérnöki szakon tanult a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Amiután befejezte a tanulmányait, Franciaország és Svájc határán a CERN-ben kezdett dolgozni szekcióvezetőként. Ezen a helyen dolgozik ma már 24 éve, és fejleszti szakmai karrierjét. A világ legnagyobb mágnesével dolgozik a nagyjából 30 fős csapatával. Szupravezetőként mágnesek tervezéséért, gyártásért és az LHC dipólusok szerződéses nyomon követéséért felelős. Munkája most a technológia és a sci-fi határán van. Lehetősége nyílt Madridba menni továbbképzésre és gyakorlatra. Ez egy laboratóriumban való munkálkodást jelent, ahol továbbra is egy nagyon specifikus területen, a szupravezetésben tudott ismereteket szerezni. Elmondása szerint azért ment oda, mert külföldiként egy állami laboratóriumban gyakorlatot szerezni majd határozatlan idejű szerződést kötni majdnem lehetetlennek számított. Nagyon elszánt személyiség, szereti és élvezi a kihívásokat, az új dolgokat, amiket nem tanult azelőtt az iskolában - például a legmodernebb mérnöki technikát. Büszke arra, hogy azon a területen dolgozhat, amiről a szakképesítése is szól. Ez magyarázhatja azt is, hogy szépséget talál még egy vasdarabban is. Érdekesség: Az asztalán egy vázában egy pattogó csokrot tart NbTi vezetékekből, kábelekből, fém spirálszalagokból, valamint zöld optikai szálakból. Link Munkásságának megértéséhez hasznos lehet a következő videó: Link