Want to make creations as awesome as this one?

Transcript

A SZEGED KÖRNYÉKI Ö-ZŐ NYELVJÁRÁS

2021-BEN

THE BASE

ISMERD MEG A NYELVJÁRÁSOKAT, CSÖPPENJ BELE A SZÖGEDIEK ÉLETÉBE! A SZEGEDI VÁROSHÁZA 5 ABLAKOT REJT. EZEKRE KELL RÁKATTINTANOD, ELOLVASNI A TUDNIVALÓKAT, MAJD MEGVÁLASZOLNI A KÉRDÉSEKET! HA A KÉRDÉSEKET JÓL VÁLASZOLOD MEG, MINDEN SZOBA VÉGÉN EGY SZÓT KAPSZ, AMELYBŐL MEGTUDHATJUK, HOGY MELYIK AZ EGYIK ÜNNEPNAPUNK.

2

5

4

1

3

A nyelvváltozat egy meghatározott nyelvi közösség nyelvhasználati módja.

A MAGYAR NYELVKöznyelvi változatokTársadalmi tagolódás szerinti változatokTerületi tagolódás szerinti változatok: NYELVJÁRÁSOK+írott köznyelv+beszélt köznyelv+regionális köznyelv+szleng+szaknyelvek és hobbinyelvek+korosztályi nyelvek+tolvajnyelv+nyugat-dunántúli +közép-dunántúli +dél-dunántúli +dél-alföldi +kisalföldi +palóc +Tisza-Körös-vidéki +északkeleti+mezőségi +székely +moldvai

A MAGYAR NYELVKöznyelvi változatokTársadalmi (függőleges) tagolódás szerinti nyelvváltozatok: A csoport- és rétegnyelvekTerületi (vízszintes) tagolódás szerinti nyelváltozatok: a nyelvjárásokírott köznyelvbeszélt köznyelvregionális köznyelvszlengszaknyelvek és hobbinyelvekkorosztályi nyelvektolvajnyelvnyugat-dunántúliközép-dunántúlidél-dunántúlidél-alfölfikisalföldipalócTisza-Körös-vidékiészakkeletimezőségiszékelymoldvai

táblázat

NYELVI STANDARD

A társadalom által elfogadott nyelvhasználati szabályok összessége. Az az ideálisnak tekintett nyelvváltozat, amelyhez lehetőség szerint a nyelv minden használójának igazodnia kellene.

NYELVI NORMA

Az a szabályegyüttes, amelynek mentén a nyelvhasználat szabályosnak, helyesnek, elvártnak tűnik. Egyesek csak a köznyelv és az irodalmi nyelv kapcsán szólnak normáról, mások szerint minden nyelvváltozatnak van normája. A köznyelvi normát közvetíti az akadémia, a szótárak, a tudatos nyelvművelés, az iskola, ill. gyakran a beszélők is egymás között.

REGIONÁLIS KÖZNYELV

A köznyelvnek a nyelvjárási viszonyok hatására kialakult nyelvi változata. A normához való viszonyát tekintve a nyelvjárások és a köznyelv között helyezkedik el. Használói írásban irodalmi nyelvváltozattal élnek, míg megnyilatkozásaikban a köznyelvi normák uralkodnak, de eltérő mértékben helytől és időtől függően a környező nyelvjárások vonásai észlelhetők náluk. A regionális köznyelv a nyelvjárásból elsősorban hangképzési, kiejtési jellegzetességeket őriz (Szöged, 'Szeged'; szíp, szeip, 'szép'), kisebb mértékű az eltérés a szókészletben (nálam nagyobb, máshol tőlem nagyobb).

KATTINTS A FOGALMAKRA, ÉS MEGTUDHATOD, HOGY MELYIK MIT JELENT!

KATTINTS A JELRE, ÉS METUDHATOD, HOGY MI JELLEMZI AZ EGYES MAGYAR NYELVjÁRÁSOKAT!

Az archaikus csángó nyelvjárás a moldvai csángók kisebb csoportjának nyelvváltozata. Ez a magyar nyelv egyetlen teljesen önállóan fejlődött dialektusa, amely már akár önálló regionális nyelvnek is tekinthető.Az archaikus csángó dialektust kb. 10-15 000 személy használja, a székelyes csángó nyelvjárással keverten pedig további 10-13 000 fő.Szókincs: A középkori nyelvi formákat máig őrzi. Ugyanakkor a román nyelvből is számos jövevényszót vett át. Beszédük azért érthető nehezen még a románul tudó magyarok számára is, mert nagyszámban használnak archaizmusokat vagy sajátos csángó szavakat, például filjesz (nyúl), hét (mikor), ahét (amikor, régen).Kiejtés: Jellemző rá az „s” hangnak a sajátos realizációja („sziszegő beszéd”). Mindemellett a sziszegő „s” és az „sz” külön hangértékkel bír. Másik jellegzetesség a „dzs” fonéma gyakorisága (dzsermek – gyermek, dzsió – dió, medzs – megy).

Különösen színes a székely nyelvjárás, amelyet nem is annyira az ejtésmódja, mint inkább a szófűzése, a nemzedékről nemzedékre öröklődő, fordulatokban gazdag beszédmódja tesz jellegzetessé.Ez jól látható a székely népköltészet, a népdalok, népmesék, stílusából, és olyan írók regényeiből, elbeszéléseiből.Akik a székely nyelvjárás színeivel gazdagították stílusukat.A székely nyelvjárásban az „és” szót nem használják, helyette mindig „s”-t mondanak.

Románia magyarlakta területének nem székely részére jellemző. Az o hang helyett a hangot ejtenek (bagár, malam).Az a hang helyett gyakran annak magas variánsát, á-t ejtenek.Sok helyen a hosszú magánhangzó helyett annak rövid változata él (Pl: házbol, mellöl).Az elbeszélő múlt idő használata (Pl: mene, jövék)

Az északkeleti nyelvjárásban az í-zés előfordul: kík (kék), szíp (szép), píz (pénz)A tiszai í-ző pl.: kík (kék), píz (pénz) stb. Szabolcsban Bököny, Újfehértó környékén figyelhető meg, míg a Szabolcsi nyelvjárás kettőshangzós (pl.: lou (lu) - ló, köü (kü) - kő, kéik - kék stb.)

A tiszai nyelvjárásban jellegzetes az í-zés: a köznyelvi „é” hangot az „í”-hez hasonlóan ejtik – pl.: níz (néz), píz (pénz), fílsz (félsz). Debrecentől keletebbre számos esetben „e”-nek ejtik a köznyelvi „ö” hangot: ser (sör).Nagy területen érvényesül a szótagzáró l, r, j nyújtó hatása, a zárt és a nyílt e között nem tesznek különbséget.Szókincs: A nyelvjárási terület északkeleti része szorosan kapcsolódik Erdély mezőségi nyelvjárásához, ami a szókincsben is jól lemérhető.

A palóc nyelvjárásban a köznyelvi „a” hangot rövid „á”-nak ejtik („â”). Pl.: szâmār (szamár), âlmâ (alma), nâgy (nagy). Ugyanakkor a köznyelvi „á” hang a palóc nyelvjárásban hosszan ejtik és az „ó”-hoz közelít („ā”) (például az említett szâmār szóban).Ez a nyelvjárás az, amely megkülönbözteti a „ly” hangot a „j”-től: l(j)āny, fol(j)ó.Jellemzőek a záródó típusú diftongusok „férjhez” >> „fiërhö”Szókincs: Tájszavai között – különösen újabban – szlovák eredetű szavak is jelentkeznek.

A dél-alföldi nyelvjárás fő jellemzője az ö-zés (átmenet az „e” és az „ö” között), amely a nyelvterület egy jelentős részén végigvonul: embör (ember), mögitta (megitta), mögötte (megette).Szókincs: E téren ez a terület mutatja a legkevesebb önállóságot, egyszer a dunántúli, máskor a palóc, helyenként a tiszai nyelvjárásterület jellegzetes tájszavait találjuk meg. Ennek településtörténeti okai vannak. Ez a terület szenvedett legtöbbet a török világban, majd utána jelentős részben a magyar nyelvterület különböző tájairól települt be.

A közép-dunántúli–kisalföldi és dél-dunántúli nyelvjárások megkülönböztetik a nyílt „e” hangot és a zárt „ë”-t, de nem a zárt, hanem a nyílt változat tér el a köznyelvi kiejtéstől: a nyílt „e”-t a röviden ejtett „á”-hoz közelítik. Pl.: âmber (ember), âlmegy (elmegy).Szókincs: Az egyik legszínesebb nyelvjárási terület, a belső fejlődésen kívül délszláv és német eredetű szavak is jelentkeznek. (Igen helyett például gyakran a németből eredő ja szót használják.)

A közép-dunántúli–kisalföldi és dél-dunántúli nyelvjárások megkülönböztetik a nyílt „e” hangot és a zárt „ë”-t, de nem a zárt, hanem a nyílt változat tér el a köznyelvi kiejtéstől: a nyílt „e”-t a röviden ejtett „á”-hoz közelítik. Pl.: âmber (ember), âlmegy (elmegy).Szókincs: Az egyik legszínesebb nyelvjárási terület, a belső fejlődésen kívül délszláv és német eredetű szavak is jelentkeznek. (Igen helyett például gyakran a németből eredő ja szót használják.)

Erős fokú az l-ezés, amikor „ly” helyett „l”-et ejtenek (milyen>millän). A köznyelvi (írott) „l” szó végén, hosszú magánhangzó utáni gyakran kiesik (körülbelül >> körü(l)bälü, szállni>szányi). A köznyelvi „ú”, „ű”, „í” helyett rövid „u”, „ü”, „i” hangzik, (pl.: tűz>tüz, víz>viz).Magánhangzók között gyakran kettős mássalhangzó áll: tanittani, esső.A mássalhangzó a szó végén is megkettőződhet, ha a szóvégi szótag köznyelvi hosszú magánhangzót tartalmaz: tanít>tanittPalatalizáció (írni>irnyi, kalapja>kalaptya, jön>gyün, ahol a „gy” kissé „dzs”-be hajló, Burgenlandban a „gy” egészen „dzs”-vé válik (például gyerek>dzsärëk).Nagyon jellemző rá a zárt ë hang.Szókincs: Igen helyett gyakran a németből eredő ja szót használják. Jellemző a "semmittelen" értéktelen, sivár értelemben, a "faragó" a (ceruza )hegyező helyett. "Cellux" helyett a "tixó", "elszakít" helyett az "elszab" szavakat használják.

HÁNY NYELVJÁRÁSA VAN A MAGYAR NYELVNEK?

HÁNY NYELVJÁRÁSA VAN A MAGYAR NYELVNEK?

10

5

3

KATTINTS A HELYES MEGOLDÁSRA!

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSHEZ!

MI A REGIONÁLIS KÖZNYELV?

Az a szabályegyüttes, amelynek mentén a nyelvhasználat szabályosnak, helyesnek, elvártnak tűnik. Egyesek csak a köznyelv és az irodalmi nyelvhez kapcsolják, mások szerint minden nyelvváltozatnak van.

A köznyelvnek a nyelvjárási viszonyok hatására kialakult nyelvi változata. A normához való viszonyát tekintve a nyelvjárások és a köznyelv között helyezkedik el. Használói írásban irodalmi nyelvváltozattal élnek, míg megnyilatkozásaikban a köznyelvi normák uralkodnak, de eltérő mértékben helytől és időtől függően a környező nyelvjárások vonásai észlelhetők náluk. A nyelvjárásból elsősorban hangképzési, kiejtési jellegzetességeket őriz (Szöged 'Szeged', szíp, szeip 'szép'), kisebb mértékű az eltérés a szókészletben (nálam nagyobb, máshol tőlem nagyobb).

A társadalom által elfogadott nyelvhasználati szabályok összessége. Az az ideálisnak tekintett nyelvváltozat, amelyhez lehetőség szerint a nyelv minden használójának igazodnia kellene.

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSHEZ!

MIT JELENT A NYELV HORIZONTÁLIS, ÉS MIT A VERTIKÁLIS TAGOLÁSA?

horizontális=vízszintes: Területi alapon hoz létre változatokat, vagyis nyelvjárásokat.+vertikális=függőleges: A társadalom rétegekre és csoportokra tagolódását tükröző réteg- és csoportnyelvek jönnek létre.

horizontális: távoli+vertikális: közeli

vertikális=vízszintes: Területi alapon hoz létre változatokat, vagyis nyelvjárásokat. +horizontális=függőleges: A társadalom rétegekre és csoportokra tagolódását tükröző réteg- és csoportnyelvek jönnek létre.

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ SZOBÁHOZ!

ÜGYES VOLTÁL!JUTALMAD A MEGFEJTÉS EGYIK SZAVA: MAGYAR

Az ö-ző nyelvjárás eredete

A szegedi és Szeged környéki ö-ző nyelvjárás története (kattints a címre)Bárczi Géza és Benkő Loránd szerint az ö-zés kiindulópontja a Délkelet-Dunántúl lehetett, és innen terjeszkedett a Duna mentén Budáig. A 16. századra már a Dél-Dunántúlon, Szeged-Makó vidékén és a Duna-Tisza közén is elterjedt sajátság volt.A mai magyar sztenderd különféle történelmi, művelődéstörténeti okokból (nyelvújítás, Kazinczy Ferenc) nem a déli, hanem az északkeleti e-ző nyelvjáráson alapszik. Dugonics András munkáiban azonban az ö-zés erősödik. Az irodalomban a szegedi Dugonics próbálja megpróbálja meghonosítani az ö-ző nyelvjárást. Bár munkásságának első szakaszában, ahogyan mindjobban alkalmazkodik az irodalmi nyelvi normához, műveiben az ö-ző alakok száma csökken, az 1790-es évek második felétől kiadott munkáiban azonban egyre nagyobb arányban fordulnak elő az ö-ző alakok. Az Etelka harmadik kiadását is átírja ö-ző nyelvváltozatra (Dugonics 1805), törekvése azonban követők nélkül marad. A 20. század első évtizedeiben a szegedi írók közül többeknél, így például Tömörkény Istvánnál vagy Cserzy Mihálynál föltűnnek olyan szereplők, akik ö-zve beszélnek. Móricz Zsigmond pedig a Rózsa Sándor című regényében Szeged környéki nyelvjárásban írta meg a dialógusokat. Erről Bálint Sándor a következőképpen emlékezik meg: „Megegyeztünk tehát abban, hogy a Rózsa Sándor a lovát ugratja kéziratát én és feleségem ebből a szempontból átvizsgáljuk. Sajnos azonban [Móricz) egyre nehezedő élete és elfoglaltsága, részben pedig nyomdai huzavonák miatt a regény írásával annyira megkésett – az 1941. évi könyvnapra kellett megjelennie -, hogy csak a kefelenyomatot tudta elküldeni hozzánk. Jól emlékezem rá, hogy a korrektúrát 1941 nagyhetében a Jugoszláviával kitört háború első napjaiban légiriadók zenéje mellett elvégeztük ugyan, de a nyomda a javításokat csak imitt-amott, egyes íveken hajtotta végre. Innen van, hogy a könyv a szegedi népnyelv szempontjából csakugyan egyenetlen” (Bálint 1979: 160). A belőle készült filmsorozatban (Rózsa Sándor 1-12., 1971, rendezte: Szinetár Miklós) is ö-znek a szereplők, de sokszor rosszul, olyan szavakat is ö-vel mondva, amelyeket Szeged környékén nem szokás. Rózsa Sándor paródiájában többek között ezt is kifigurázta Hofi Géza a televízió 1971-es szilveszteri műsorában (Hofi 1971). (Kattints hofi nevére)

A Szeged környéki ö-ző nyelvjárás jellemzéseSzeged lakosságának nyelvhasználatát bemutató munkánk nélkülözhetetlen része egy olyan áttekintés, amely a Szeged környéki nyelvjárás jellemzőit foglalja össze. Ugyanígy tisztázandó, mi a viszony a Szeged környéki nyelvjárás és Szeged nyelve között. A török kiűzése után Szeged város lakossága kirajzott a környező és távolabbi településekre, és népesítette be azokat: a 18. századtól kezdve Szegedről népesült be a Duna-Tisza közi, tiszántúli, temesközi tanyavilág jelentős része, e területeken a város lakosai számos telepes községet létesítettek, amelyeknek kultúrája, nyelve így eredetileg azonos a városéval, Szegedével. Ez az úgynevezett szegedi nagytáj. Ennek nyelvjárása a szegedi ö-ző nyelvjárás. Jellemzői:A Szeged környéki nyelvjárásban a -hoz/-hez/-höz helyett a -hon/-hön változat használatos. Emellett az igeragozásban az a különbség, hogy egyes szám harmadik személyben a vári, láti, illetve többes számban a nekik megfelelő akarik, használik formák élnek.Ahol más nyelvjárásokban zárt ë van, ott Szegeden ö-t mondanak: embör, gyerök, mögy, öszöm. A kivételek három csoportba sorolhatók: 1) néhány egytagú szó van zárt ë-vel, mert vagy nyílt szótag, vagy nyílt e-s alakra támaszkodik: në, të, nëm, hanëm, së, sëhogy, ëgy, ëgyütt; 2) vegyes hangrendű szókban: tëgnap, dëszka, gërënda, susztër, 3) ahol i, é vagy e az előzménye az ë-nek: ës, vëled, lëlke.Az ó, ő helyén jelentkező ú, ű (rúzsa, úta, kü, bür), a -hon/-hön névszórag, a -szor/-szer/-ször rag -szó/-sző változata.A sztenderd vagy más nyelvjárások zárt ë-je helyén a Szeged környéki nyelvjárásbanö-t ejtenek.Az ö-zés az alábbi helyzetekben fordul elő a Szeged környéki nyelvjárásban:a) tő hangsúlyos szótagjában: például szöm, mögy, szögény;b) tő hangsúlytalan szótagjában: gyerök, embör, mindön;c) tővéghangzóban, a toldalék előtt: legényök, idegös, nézök;d) toldalékban: télön, férjhön ('férjhez'), ereszködik.Az egyes szám harmadik személyű birtokos személyjel jellemzően i alakban él: kezibe, fülit, eszibe stb. A Szeged környéki nyelvjárásban továbbá néhány lexémában e-vel szemben i-t ejtettek régen: kinyér.Szintén kismértékben gyakoribb az ü a Szeged környéki nyelvjárásban a sztenderdhez viszonyítva: gyün (jön), sütét, lükdös, (valamint: üng, üdő, üsmer - ezek a jelenségek azonban néhány lexémára korlátozódnak).Igen korlátozott környezetben bukkanhatnak föl: ēmönt, foglākozik.Az ú és ű gyakoriságát kismértékben növelik a hosszú magánhangzóra végződő határozóragok (-búl-bű, -túl-tű, -rúl-rű). Az ú gyakoriságát növeli még a néhány szóban jól kimutatható, ó-val szembeni zárt ú-zás: rúzsa, úta, fúrú ('fúró' vagy 'paprikaültető szerszám), túrú ('túró'). Ugyanígy kicsit megterheltebb az ő a sztenderdhez viszonyítva, de ez főként az öl > ő változás nyomán fordul elő gyakrabban: föl > fő, nézöl > néző. A -ször rag ör hangkapcsolata is alapvetően ő-ként jelenik meg a nyelvjárásban: elősző, eccő ('egyszer'), kéccő (’kétszer'). Az ó gyakorisága (a magyar nyelvjárások többségéhez hasonlóan) kismértékben nagyobb, mint a sztenderdben, az ol és or hangkapcsolat ó ejtése miatt: ódal, bót, vót, valamint a -szor rag -szó és a –kor rag -kó változata következtében. Egy-két szóban találunk é-vel szembeni i-zést: kenyir, penisz – de a nyelvjárás alapjában nem í-ző.A nyelvjárás főbb mássalhangzó-sajátosságai:Szórványos (néhány tucat szóra korlátozódó) n-nel szembeni palatális ny-ezés: nyől, nyőstény, kenyőcs, ganyé, de a főnévi igenév képzője mindig -ni.Az előbbi tendencia ellentéte a ritka depalatalizáció: asszon, bárson, szögén.A teljes hasonulás a sztenderdnél nagyobb mértékű: a gy-re végződő igék formája emiatt módosul: hanni, hattam (hagyni, hagytam).A Szeged környéki nyelvjárás mondattani jelenségei meglehetősen jelentéktelen szerepet kapnak a szakirodalmi munkákban. A mondatrészek és tagmondatok közötti kapcsolódást a sztenderdnél ritkábban biztosítja az és mellérendelő kötőszó, helyette a mög használatos, és az oszt kötőszó. Továbbá: és akkó mikó; és aztán; és akkó asztán.

MELYIK TÁJEGYSÉG AZ Ö-ZŐ NYELVJÁRÁS FORRÁSA?

Északkelet

Dél-dunántúl

Kisalföld

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSHEZ!

MIT HASZNÁLNAK A SZEGED KÖRNYÉKI NYELVJÁRÁSBAN A -HOZ/-HEZ/-HÖZ HELYETT?

-ho/-hö

nem változik

-hon/-hön

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSHEZ!

MELY HELYZETEKBEN FORDUL ELŐ AZ Ö-ZÉS A SZEGED KÖRNYÉKI NYELVJÁRÁSBAN?

többek között a toldalékban: télön, férjhön 'férjhez', ereszködik.

keresztneveknél

minden -e helyén

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ SZOBÁHOZ!

ÜGYES VOLTÁL! JUTALMAD A MEGFEJTÉS EGYIK SZAVA: NYELV

Dugonics András Szeged, 1740 - Szeged, 1818Piarista szerzetes, író, egyetemi tanárElmagyarosodott dalmát családból származott. Édesapja, a polgári származású Dugonits András, aki élete folyamán jómódú kereskedővé vált. Édesanyja korán meghalt. Testvére Szeged polgármestere volt. Szülei akarata ellenére a piarista rendbe lépett, 1765-ben szentelték pappá, első miséjét Szegeden mutatta be. Tanár lesz, s az ország különböző pontjaira helyezik. 1773-ban Magyarországon eltörölték a jezsuita rendet, így az addig jezsuita kézben lévő nagyszombati egyetemen is kezdetét veszi a tanári kar újjászerve­zése, és Dugonicsot a nagyszombati egyetemre helyezték át matematikatanárnak. Később kiadta az első magyar nyelvű matematikai kézikönyvet. Dugonics legnagyobb érdeme a matematikai műnyelv magyarosítása. Tőle ered pl. a csúcs, egyenlet, hasáb, köb, tétel, tudomány kifejezés. A szünidőket mindig Szegeden töltötte, gyűjtötte a helyi hagyományokat, közmondásokat. Működését 1774-ben kezdte meg, és akkor is folytatta, amikor 1777-ben az egyetemet Budára áthelyezték. 1788-ban az egyetem rektora lett. 1808-ban öreg kora és testi gyengesége miatt nyugalomba vonult és öccse családjához ment Szegedre, ahol az egész város szerette és tisztelte őt. Koporsóját egész Szeged elkísérte sírjáig.Karácsony Chrysostom Incze rendtársa eképp jellemzi Dugonicsot: „Termetére nézve magas, tömött, egyenes szálú ember volt. Szép s eleven képének különös díszére szolgált gyönyörű fodros haja. Édesen, de egyszersmind férfiasan hangzó szava, gyors lépése, könnyü mozdulása belső tűzre s nemes indulatra mutattak… Hizelkedésre, alacsonyságra soha nem hajlott. A sok beszédet kerülte, elmésen mulatni szeretett.”Dugonics nyelvújítási törekvése, hogy szegedi szavakat használt. Emiatt Kazinczy Ferenccel nem mindig volt tökéletes a kapcsolata.Hagyatékának túlnyomó részét regények, színművek alkotják.

Dugonics András szobra, kezében fő művével, az Etelkával.

Dugonics András Szeged, 1740 - Szeged, 1818Piarista szerzetes, író, egyetemi tanárElmagyarosodott dalmát családból származott. Édesapja, a polgári származású Dugonits András, aki élete folyamán jómódú kereskedővé vált. Édesanyja korán meghalt. Testvére Szeged polgármestere volt. Szülei akarata ellenére a piarista rendbe lépett, 1765-ben szentelték pappá, első miséjét Szegeden mutatta be. Tanár lesz, s az ország különböző pontjaira helyezik. 1773-ban Magyarországon eltörölték a jezsuita rendet, így az addig jezsuita kézben lévő nagyszombati egyetemen is kezdetét veszi a tanári kar újjászerve­zése, és Dugonicsot a nagyszombati egyetemre helyezték át matematikatanárnak. Később kiadta az első magyar nyelvű matematikai kézikönyvet. Dugonics legnagyobb érdeme a matematikai műnyelv magyarosítása. Tőle ered pl. a csúcs, egyenlet, hasáb, köb, tétel, tudomány kifejezés. A szünidőket mindig Szegeden töltötte, gyűjtötte a helyi hagyományokat, közmondásokat. Működését 1774-ben kezdte meg, és akkor is folytatta, amikor 1777-ben az egyetemet Budára áthelyezték. 1788-ban az egyetem rektora lett. 1808-ban öreg kora és testi gyengesége miatt nyugalomba vonult és öccse családjához ment Szegedre, ahol az egész város szerette és tisztelte őt. Koporsóját egész Szeged elkísérte sírjáig.Karácsony Chrysostom Incze rendtársa eképp jellemzi Dugonicsot: „Termetére nézve magas, tömött, egyenes szálú ember volt. Szép s eleven képének különös díszére szolgált gyönyörű fodros haja. Édesen, de egyszersmind férfiasan hangzó szava, gyors lépése, könnyü mozdulása belső tűzre s nemes indulatra mutattak… Hizelkedésre, alacsonyságra soha nem hajlott. A sok beszédet kerülte, elmésen mulatni szeretett.”Dugonics nyelvújítási törekvése, hogy szegedi szavakat használt. Emiatt Kazinczy Ferenccel nem mindig volt tökéletes a kapcsolata.Hagyatékának túlnyomó részét regények, színművek alkotják.

Az Etelka Első szakaszában, az 1-5. oldalon a következő szavakat, kifejezéseket találjuk ö-zve: röndölte, széllyesztötte el, emléközni, másik feleközetöt, vihettyük, ki vöhettyük, Komáromnak nevezött, löhet, röndölte-é el?, követközött, visszatötte

Fő művének a kortársak által nagyra értékelt, ám az utókor által elfeledett Etelka tekinthető.1786-ban írta, de a cenzúra akadékoskodása miatt csak 1788-ban jelentethette meg könyvét,amely egy csapásra a legnagyobb népszerűséget szerezte meg neki, és amely a mai napig alegsikeresebb alkotásának tekinthető. 1791-ben második, 1805-ben harmadik kiadására kerültsor. A regény Árpád korát idézte fel. A regény szereplői és az egyes cselekményelemek mindmegfeleltethetők II. József uralkodásának. Dugonics történeti forrásaiként Anonymusgesztáját és Bölcs Leó Taktikáját jelölte meg forrásként, és utalt arra, hogy az első, eredetimagyar nemzeti regény az Etelka. A két első kiadásban az író a köznyelvet használta, aharmadikat azonban már szögedies dialektusban írta át. Szegedet minden lehetségesalkalommal bevonja a regény cselekményeinek színhelyei közé. Naiv okoskodássalmagyarázza pl. Kistelek nevét. A regényt hatalmas jegyzetanyag kíséri, amely értéke aregényével megegyezik.

Fő művének a kortársak által nagyra értékelt, ám az utókor által elfeledett Etelka tekinthető.1786-ban írta, de a cenzúra akadékoskodása miatt csak 1788-ban jelentethette meg könyvét,amely egy csapásra a legnagyobb népszerűséget szerezte meg neki, és amely a mai napig alegsikeresebb alkotásának tekinthető. 1791-ben második, 1805-ben harmadik kiadására kerültsor. A regény Árpád korát idézte fel. A regény szereplői és az egyes cselekményelemek mindmegfeleltethetők II. József uralkodásának. Dugonics történeti forrásaiként Anonymusgesztáját és Bölcs Leó Taktikáját jelölte meg forrásként, és utalt arra, hogy az első, eredetimagyar nemzeti regény az Etelka. A két első kiadásban az író a köznyelvet használta, aharmadikat azonban már szögedies dialektusban írta át. Szegedet minden lehetségesalkalommal bevonja a regény cselekményeinek színhelyei közé. Naiv okoskodássalmagyarázza pl. Kistelek nevét. A regényt hatalmas jegyzetanyag kíséri, amely értéke aregényével megegyezik.

Az Etelka Első szakaszában, az 1-5. oldalon a következő szavakat, kifejezéseket találjuk ö-zve: röndölte, széllyesztötte el, emléközni, másik feleközetöt, vihettyük, ki vöhettyük, Komáromnak nevezött, löhet, röndölte-é el?, követközött, visszatötte

MIT TUDUNK DUGONICS ANDRÁS SZÁRMAZÁSÁRÓL?

Bécsből származik

tősgyökeres budapesti

elmagyarosodott dalmát családból származik

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSHEZ!

HOL SZÜLETETT ÉS HOL HALT MEG DUGONICS ANDRÁS?

Bécsben született és itt is halt meg

Szegeden született és itt is halt meg

Nem maradt fent írásos emlék

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSHEZ!

AZ ETELKA HÁNYADIK KIADÁSÁBAN TALÁLJUK Ö-ZŐ NYELVJÁRÁSSAL A SZÖVEGET?

harmadik kiadás

első kiadás

második kötet

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ SZOBÁHOZ!

ÜGYES VOLTÁL! JUTALMAD A MEGFEJTÉS EGYIK SZAVA: NOVEMBER

Az ö-ző nyelvjárás 2021-ben Szegeden és környékén

Szeged város és népessége 1945 után (kattints a címre)Ha a 21. század elején vizsgáljuk a szegediek beszédét, az alábbi információkkal kell tisztában lennünk.Szeged más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan viszonylag nagy területen fekszik, területe 281négyzetkilométer. Lakossága 2015 januárjában pedig 162 593 fő volt.Hogyan alakult ki a mai településszerkezet? A mai településszerkezet egyik fontos jellemzője, hogy avárosias részeket egészében falusi jellegű övezetek veszik körül: Tápé, Szőreg, Szentmihály, Gyálarét,Kiskundorozsma mind önálló falvak voltak korábban. Ezek arculatukban, az ott élők gazdálkodásában,életmódjában, szociális kapcsolatrendszerében máig erősen őrzik kistelepülési jellegüket. Közülükelsőként Szentmihály (1992-ig Szentmihálytelek), a várostól délnyugatra fekvő falu lett Szeged része a18. században. Lakossága hagyományosan mezőgazdaságból él. A 20. században további jelentősváltozást hozott a város szerkezetében és lélekszámában az, hogy 1973-tól öt Szegeddel határos községet,Algyőt, Gyálarétet, Kiskundorozsmát, Szőreget és Tápét egyesítették Szegeddel. (Algyő 1997-ben újrakülönvált Szegedtől.)A Szegedhez csatolt, korábban önálló települések lakói sokkal inkább dorozsmainak vagy éppen tápainakvallják magukat. Kiskundorozsma és Szeged ellentéte a 18. századi határvitákig vezethető vissza: 1723-ban indultak a perek a két település között a kun puszták hovatartozása miatt. A perek nyomán atelepülések közötti határokat 1737-ben szentesítették. Kiskundorozsma lakosságának eredetét tekintve iselkülönül Szegedtől. Észak-Magyarországról lettek betelepítve emberek. Ezzel a betelepítéssel egy, akörnyezetével éles kontrasztban álló nyelvjárássziget jött létre az ö-ző szegedi vidéken. A Szegedhezcsatolt települések közül Szőregen a magyarok mellett szerbek is élnek: a belterületi utcanevek is utalnakaz őshonos lakosság vegyes etnikai összetételére: Magyar utca, Szerb utca.A város belső részei is meglehetősen tagoltak voltak lakosságuk gazdálkodását, életmódját tekintve. Az1950-es években, Bálint Sándor Szegedi szótárának gyűjtőmunkálatai idején még részben fönnálltak atörténeti városrészek hagyományos gazdasági és népességi viszonyai: Alsóvároson (Paprikaváros-nak isnevezték a helyiek) elsődleges volt a paraszti gazdálkodás, elsősorban a paprika- és dohánytermesztés,Rókuson (Kukoricaváros) az állattartás és a kukoricatermesztés, Fölsővároson a halászat, a Palánkban aközépkortól fogva a kézművesmesterségek folytatói vagy azok örökösei éltek, míg a Belvárosban akereskedők.A mai lakónegyedek között is jelentős különbségek vannak: a Belváros a hagyományos városi polgárirétegek otthona, Rókus és Tarján jelentős része pedig lakótelep, Újszeged sajátosan kétarcú: egyik részeSzeged elegáns villanegyede a város legértékesebb ingatlanaival, másik fele viszont lakótelep: elsősorbanpanel szalagházakkal és kisebb részben téglablokkos épületekkel, ezért megkülönböztettünk egy Újszegedcsaládi házas és egy Újszeged panelházas övezetet. Fölsőváros arculatát és lakosságának összetételéttekintve is meglehetősen heterogén: víz előtti házakkal ugyanúgy találkozhatunk, mint modernsorházakkal és panelépületekkel. Alsóváros és Móraváros történetileg két különböző városrész. Alsóvárosmára szinte teljesen elveszítette mezőgazdasági jellegét, lakosságát az odatelepülő középosztálybeliek ésértelmiségiek gyarapítják, míg Móraváros területén sok felújításra szoruló ház található, lakóinaktöbbsége pedig nem sorolható a középosztályhoz.Hogyan alakult ki a mai város- és népességszerkezet? Szeged mai szerkezetére és lélekszámánakgyarapodására rendkívül erősen hatott az 1960-as és 1980-as évek közötti szocialista tervgazdálkodás éstársadalompolitika. Az első szegedi lakótelepet 1962-ben kezdték el építeni Újszegeden, Odessza névenaz egykori Ládagyár helyén: ezek még téglablokkos épületek voltak. De a következő nagyberuházás mára panelkorszakot hozta magával: 1965-től indul a Tarján-lakótelep építése, melynek során összesen 7321lakás épült. Lakásonként átlagosan 3 fővel számolt az akkori hatalom. Tovább folytatódott a lakásépítésiprogram Tabánban, a kialakuló harmadik körút két oldalán a József Attila sugárúttól a Kossuth Lajossugárútig. Makkosházán 3363 lakás épült fel, míg Újrókuson 4774. Az összesen 8137 lakásban több mint30 ezer ember fért el, tehát Tarjánnal együtt az új városrészek átlagokkal számolva 60 ezer embernekadtak új otthont.1973-tól a fent említett öt község Szeged részévé vált. Ezeknek a településeknek az arculata mindmáiginkább a falvakra, mintsem egy vidéki nagyvárosra jellemző tulajdonságokat mutat.Hogy honnan települtek Szegedre azok az új városi polgárok, akik az 1960 és 1980 közötti 50 ezreslakosságtöbblet tekintélyes hányadát alkotják? Erre nézve sajnos nincsenek statisztikáink a múltból, bár anövekedéshez 25 ezer fővel a Szegedhez csatolt települések is hozzájárultak. Azt jelenleg sem tudjuk,hogy a szegedi népességnek mekkora hányada tősgyökeres szegedi, és mennyien származnak az országmás részeiből.Valószínűsíthető, hogy a Szegedre jövő lakosság nagyobb része Csongrád megye településeiről érkezett.A jobbára fiatal bevándorlók Szegeden alapítottak családot, és lettek gyermekes szülők. Sajátos vonása akorabeli népességnövekedésnek, hogy a munkás és alkalmazotti rétegek mellett évente mintegy 800frissen végzett diplomás főiskolás és egyetemista is a városban maradt. Ők az ország minden részébőlérkeztek. A betelepülők jelentős része nem ö-ző nyelvjárást hozott magával szülőföldjéről. De ugyanígynagy volt a vonzása a szegedi iparnak: rengetegen dolgoztak az új betelepülők közül a város gyáraiban,hiszen több ezer ipari munkást foglalkoztatott a konzervgyár, kábelgyár, kendergyár, gumigyár,gyufagyár.Már ez a vázlatos áttekintés is jól megmutatja, hogyan változott meg településszerkezetét és népességéttekintve az a Szeged, amelynek nyelvét Bálint Sándor az ötvenes években gyűjtötte, és amelyneknyelvjárása a Szegedi szótárnak köszönhetően közkinccsé vált, és a nyelvtudósoknak mindmáig állandóviszonyítási pontja maradt. Bálint Sándor gyűjtése idején még nem indultak meg azok a népesedési ésközigazgatási folyamatok, amelyek alapjaiban változtatták meg a város népességének számát ésösszetételét. Szeged megnövekedett népessége az ötvenes évektől tapasztalható nagyarányú betelepedésmiatt bizonyosan nem tudta egészében biztosítani az ö-ző dialektus kontinuitását a településen. Ebből aszempontból sokkal alkalmasabbaknak bizonyultak azok a Szegedhez közeli városok, amelyeket kevésbéérintettek a fönti folyamatok: Makó és Hódmezővásárhely.A Szeged környéki ö-ző nyelvjárás változása (kattints a címre)50-70 évvel ezelőtt még lehetett hallani ö-ző nyelvjárású beszédet a Szeged környékéről betelepültek, és az alsóvárosiak körében is. A szegedi belvárosiak akkor már csak a sztenderd nyelvet beszélték. Ez mára változott. Ma, 2021-ben már a Szeged környékiek is beszélik a sztenderdet, ha ö-zve beszélnek, akkor leginkább a zárt e helyetti ö-t ejtik, de a toldalékokat már a sztenderd szerint. Ez pl. televízió hatása is.A Szeged tágabb nyelvföldrajzi környezetében beszélt nyelvváltozatok megnevezésére használt kifejezésekben tehát nem azért használják Szeged város nevét, mert ebben a városban beszélnék a nyelvjárás legeredetibb formáját. Sokkal inkább azért, mert ennek a településnek a nevét mindenki ismeri. A föntiekből viszont az következik, hogy a város (sztenderd) nyelve ma már egyre kisebb mértékben azonosítható a Szeged környéki (még) ö-ző nyelvjárással.

Szeged város és népessége 1945 után (kattints a címre)Ha a 21. század elején vizsgáljuk a szegediek beszédét, az alábbi információkkal kell tisztában lennünk.Szeged más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan viszonylag nagy területen fekszik, területe 281négyzetkilométer. Lakossága 2015 januárjában pedig 162 593 fő volt.Hogyan alakult ki a mai településszerkezet? A mai településszerkezet egyik fontos jellemzője, hogy avárosias részeket egészében falusi jellegű övezetek veszik körül: Tápé, Szőreg, Szentmihály, Gyálarét,Kiskundorozsma mind önálló falvak voltak korábban. Ezek arculatukban, az ott élők gazdálkodásában,életmódjában, szociális kapcsolatrendszerében máig erősen őrzik kistelepülési jellegüket. Közülükelsőként Szentmihály (1992-ig Szentmihálytelek), a várostól délnyugatra fekvő falu lett Szeged része a18. században. Lakossága hagyományosan mezőgazdaságból él. A 20. században további jelentősváltozást hozott a város szerkezetében és lélekszámában az, hogy 1973-tól öt Szegeddel határos községet,Algyőt, Gyálarétet, Kiskundorozsmát, Szőreget és Tápét egyesítették Szegeddel. (Algyő 1997-ben újrakülönvált Szegedtől.)A Szegedhez csatolt, korábban önálló települések lakói sokkal inkább dorozsmainak vagy éppen tápainakvallják magukat. Kiskundorozsma és Szeged ellentéte a 18. századi határvitákig vezethető vissza: 1723-ban indultak a perek a két település között a kun puszták hovatartozása miatt. A perek nyomán atelepülések közötti határokat 1737-ben szentesítették. Kiskundorozsma lakosságának eredetét tekintve iselkülönül Szegedtől. Észak-Magyarországról lettek betelepítve emberek. Ezzel a betelepítéssel egy, akörnyezetével éles kontrasztban álló nyelvjárássziget jött létre az ö-ző szegedi vidéken. A Szegedhezcsatolt települések közül Szőregen a magyarok mellett szerbek is élnek: a belterületi utcanevek is utalnakaz őshonos lakosság vegyes etnikai összetételére: Magyar utca, Szerb utca.A város belső részei is meglehetősen tagoltak voltak lakosságuk gazdálkodását, életmódját tekintve. Az1950-es években, Bálint Sándor Szegedi szótárának gyűjtőmunkálatai idején még részben fönnálltak atörténeti városrészek hagyományos gazdasági és népességi viszonyai: Alsóvároson (Paprikaváros-nak isnevezték a helyiek) elsődleges volt a paraszti gazdálkodás, elsősorban a paprika- és dohánytermesztés,Rókuson (Kukoricaváros) az állattartás és a kukoricatermesztés, Fölsővároson a halászat, a Palánkban aközépkortól fogva a kézművesmesterségek folytatói vagy azok örökösei éltek, míg a Belvárosban akereskedők.A mai lakónegyedek között is jelentős különbségek vannak: a Belváros a hagyományos városi polgárirétegek otthona, Rókus és Tarján jelentős része pedig lakótelep, Újszeged sajátosan kétarcú: egyik részeSzeged elegáns villanegyede a város legértékesebb ingatlanaival, másik fele viszont lakótelep: elsősorbanpanel szalagházakkal és kisebb részben téglablokkos épületekkel, ezért megkülönböztettünk egy Újszegedcsaládi házas és egy Újszeged panelházas övezetet. Fölsőváros arculatát és lakosságának összetételéttekintve is meglehetősen heterogén: víz előtti házakkal ugyanúgy találkozhatunk, mint modernsorházakkal és panelépületekkel. Alsóváros és Móraváros történetileg két különböző városrész. Alsóvárosmára szinte teljesen elveszítette mezőgazdasági jellegét, lakosságát az odatelepülő középosztálybeliek ésértelmiségiek gyarapítják, míg Móraváros területén sok felújításra szoruló ház található, lakóinaktöbbsége pedig nem sorolható a középosztályhoz.Hogyan alakult ki a mai város- és népességszerkezet? Szeged mai szerkezetére és lélekszámánakgyarapodására rendkívül erősen hatott az 1960-as és 1980-as évek közötti szocialista tervgazdálkodás éstársadalompolitika. Az első szegedi lakótelepet 1962-ben kezdték el építeni Újszegeden, Odessza névenaz egykori Ládagyár helyén: ezek még téglablokkos épületek voltak. De a következő nagyberuházás mára panelkorszakot hozta magával: 1965-től indul a Tarján-lakótelep építése, melynek során összesen 7321lakás épült. Lakásonként átlagosan 3 fővel számolt az akkori hatalom. Tovább folytatódott a lakásépítésiprogram Tabánban, a kialakuló harmadik körút két oldalán a József Attila sugárúttól a Kossuth Lajossugárútig. Makkosházán 3363 lakás épült fel, míg Újrókuson 4774. Az összesen 8137 lakásban több mint30 ezer ember fért el, tehát Tarjánnal együtt az új városrészek átlagokkal számolva 60 ezer embernekadtak új otthont.1973-tól a fent említett öt község Szeged részévé vált. Ezeknek a településeknek az arculata mindmáiginkább a falvakra, mintsem egy vidéki nagyvárosra jellemző tulajdonságokat mutat.Hogy honnan települtek Szegedre azok az új városi polgárok, akik az 1960 és 1980 közötti 50 ezreslakosságtöbblet tekintélyes hányadát alkotják? Erre nézve sajnos nincsenek statisztikáink a múltból, bár anövekedéshez 25 ezer fővel a Szegedhez csatolt települések is hozzájárultak. Azt jelenleg sem tudjuk,hogy a szegedi népességnek mekkora hányada tősgyökeres szegedi, és mennyien származnak az országmás részeiből.Valószínűsíthető, hogy a Szegedre jövő lakosság nagyobb része Csongrád megye településeiről érkezett.A jobbára fiatal bevándorlók Szegeden alapítottak családot, és lettek gyermekes szülők. Sajátos vonása akorabeli népességnövekedésnek, hogy a munkás és alkalmazotti rétegek mellett évente mintegy 800frissen végzett diplomás főiskolás és egyetemista is a városban maradt. Ők az ország minden részébőlérkeztek. A betelepülők jelentős része nem ö-ző nyelvjárást hozott magával szülőföldjéről. De ugyanígynagy volt a vonzása a szegedi iparnak: rengetegen dolgoztak az új betelepülők közül a város gyáraiban,hiszen több ezer ipari munkást foglalkoztatott a konzervgyár, kábelgyár, kendergyár, gumigyár,gyufagyár.Már ez a vázlatos áttekintés is jól megmutatja, hogyan változott meg településszerkezetét és népességéttekintve az a Szeged, amelynek nyelvét Bálint Sándor az ötvenes években gyűjtötte, és amelyneknyelvjárása a Szegedi szótárnak köszönhetően közkinccsé vált, és a nyelvtudósoknak mindmáig állandóviszonyítási pontja maradt. Bálint Sándor gyűjtése idején még nem indultak meg azok a népesedési ésközigazgatási folyamatok, amelyek alapjaiban változtatták meg a város népességének számát ésösszetételét. Szeged megnövekedett népessége az ötvenes évektől tapasztalható nagyarányú betelepedésmiatt bizonyosan nem tudta egészében biztosítani az ö-ző dialektus kontinuitását a településen. Ebből aszempontból sokkal alkalmasabbaknak bizonyultak azok a Szegedhez közeli városok, amelyeket kevésbéérintettek a fönti folyamatok: Makó és Hódmezővásárhely.A Szeged környéki ö-ző nyelvjárás változása (kattints a címre)50-70 évvel ezelőtt még lehetett hallani ö-ző nyelvjárású beszédet a Szeged környékéről betelepültek, és az alsóvárosiak körében is. A szegedi belvárosiak akkor már csak a sztenderd nyelvet beszélték. Ez mára változott. Ma, 2021-ben már a Szeged környékiek is beszélik a sztenderdet, ha ö-zve beszélnek, akkor leginkább a zárt e helyetti ö-t ejtik, de a toldalékokat már a sztenderd szerint. Ez pl. televízió hatása is.A Szeged tágabb nyelvföldrajzi környezetében beszélt nyelvváltozatok megnevezésére használt kifejezésekben tehát nem azért használják Szeged város nevét, mert ebben a városban beszélnék a nyelvjárás legeredetibb formáját. Sokkal inkább azért, mert ennek a településnek a nevét mindenki ismeri. A föntiekből viszont az következik, hogy a város (sztenderd) nyelve ma már egyre kisebb mértékben azonosítható a Szeged környéki (még) ö-ző nyelvjárással.

Ha megállnak a hangfelvételek, a szabadulószoba újraindításával tovább lehet hallgatni azokat. Érdemes!

Adatközlőink településeiről a következőket írta Bálint Sándor 1957-ben a Szegedi szótár Előszavában:Ami a földrajzi szempontokat és feladatokat illeti, a szótár anyaga természetszerűen nem szorítkozik a Város, azaz Szeged földrajzi, közigazgatási területére, hanem legalább elvben kiterjesztettem mindazokra a helyekre, ahol a szegedi tájszólast közösségben beszélik. Ezek nemcsak nyilvánvalóan és bizonyíthatóan Szeged népéből váltak ki, de szorosabb vagy lazább kapcsolataikat máig is megtartották vele.Szeged népéből származott továbbá, és ennek nyelvét beszéli a szegedi tanyáknak, a futóhomok honfoglalóinak népe. Kirajzása különösen a XIX. század derekán indul meg. A dédapák és nagyapák még a Városban születtek, de már ők telepítik 'be Alsó- és Felsőtanyát, amelyekből Öttömös (1902), Pusztamérges: (1902), legújabban (1950) pedig Csorva, Mórahalom, Domaszék, Zákányszék, (Lengyelkápolna), Bordány, Ásotthalom (Várostanya), Szatymaz, Balástya, Csöngöle, Alsó- és Felsőpusztaszer önálló községek alakultak ki. Az unokák, dédunokák pedig a szögedi fődön, Szeged szabad királyi város hatalmas területén, közigazgatási határán túlnyomulva, főleg Horgos-Királyhalom, Ludaspuszta, Kelebia, Terézhalom, Harkakötöny, Tázlár (Prónayfalva), Bócsa, Bodoglár, Balota, Zsana, Kömpöc, Szank, Jászszentlászló, Moricgát, Soltvadkert, Csólyospálos buckáin vetették meg lábukat, és így voltaképpen már hidat kezdenek építeni Kecskemét ö-ző tömbjéhez, továbbá Halas és a Dunamellék archaikus, ö-ző szigeteihez, valamint a Sárközhöz.8Mindezeknek a tájaknak, helységeknek nyelve természetesen egyfelől tele van nagy értékű szegedi nyelvi archaizmusokkal, másfelől pedig az anyavároshoz képest sajátos, értékes helyi fejleményeket, változatokat is mutat. Tüzetes föltárásuk, népéletüknek fölkutatása a jövőnek lesz még szép feladata. Sajátságos, de érthető, hogy a Szeged népébe ékelődött idegen nyelvjárási testek (Kiskundorozsma, Kiskunfélegyháza, Horgos) is mindinkább kezdenek alkalmazkodni az ö-zéshez, jóllehet korunk inkább a köznyelv terjedésének kedvez.

Adatközlőink településeiről a következőket írta Bálint Sándor 1957-ben a Szegedi szótár Előszavában:Ami a földrajzi szempontokat és feladatokat illeti, a szótár anyaga természetszerűen nem szorítkozik a Város, azaz Szeged földrajzi, közigazgatási területére, hanem legalább elvben kiterjesztettem mindazokra a helyekre, ahol a szegedi tájszólast közösségben beszélik. Ezek nemcsak nyilvánvalóan és bizonyíthatóan Szeged népéből váltak ki, de szorosabb vagy lazább kapcsolataikat máig is megtartották vele.Szeged népéből származott továbbá, és ennek nyelvét beszéli a szegedi tanyáknak, a futóhomok honfoglalóinak népe. Kirajzása különösen a XIX. század derekán indul meg. A dédapák és nagyapák még a Városban születtek, de már ők telepítik 'be Alsó- és Felsőtanyát, amelyekből Öttömös (1902), Pusztamérges: (1902), legújabban (1950) pedig Csorva, Mórahalom, Domaszék, Zákányszék, (Lengyelkápolna), Bordány, Ásotthalom (Várostanya), Szatymaz, Balástya, Csöngöle, Alsó- és Felsőpusztaszer önálló községek alakultak ki. Az unokák, dédunokák pedig a szögedi fődön, Szeged szabad királyi város hatalmas területén, közigazgatási határán túlnyomulva, főleg Horgos-Királyhalom, Ludaspuszta, Kelebia, Terézhalom, Harkakötöny, Tázlár (Prónayfalva), Bócsa, Bodoglár, Balota, Zsana, Kömpöc, Szank, Jászszentlászló, Moricgát, Soltvadkert, Csólyospálos buckáin vetették meg lábukat, és így voltaképpen már hidat kezdenek építeni Kecskemét ö-ző tömbjéhez, továbbá Halas és a Dunamellék archaikus, ö-ző szigeteihez, valamint a Sárközhöz.8Mindezeknek a tájaknak, helységeknek nyelve természetesen egyfelől tele van nagy értékű szegedi nyelvi archaizmusokkal, másfelől pedig az anyavároshoz képest sajátos, értékes helyi fejleményeket, változatokat is mutat. Tüzetes föltárásuk, népéletüknek fölkutatása a jövőnek lesz még szép feladata. Sajátságos, de érthető, hogy a Szeged népébe ékelődött idegen nyelvjárási testek (Kiskundorozsma, Kiskunfélegyháza, Horgos) is mindinkább kezdenek alkalmazkodni az ö-zéshez, jóllehet korunk inkább a köznyelv terjedésének kedvez.

Veszelovszki Imre (kattints a névre)Született: 1935Lakhely: MarosleleVeszelovszki Imre vagyok 35-ben születtem, 6 osztályt jártam, amikor az első osztálybafölmöntünk március 15-e elmút, nem vót ruhájaink, nem csak nekünk másnak se. Feketeglottgatyában március 15-tű őszig mezítláb jártunk. Amikor hazamöntünk iskolábú, libátlegöltetni köllött, és abbú pénzöltek a szüleink, mer Makón sok zsidó lakott és a zsidóknem ötték a sertéshúst, a szárnyast vötték, és abbú árultak egy kis pézt, abbú vövödöttamire nagy szükség vót cukrot, sót, élesztőt, amire nagyon szükség vót csak az vót.1944 őszin, a 18-50 éves korig mindönkinek be köllött vonunia katonának, csak az anyákmög a gyerökök marattak idehaza, nagyon nöhéz időszak vót. Nem vót önnivalónk sém,nem löhetött cukrot kapni.A püspök uradalomná vót részes művelés cukorrépája a szüleimnek, azé möntünk ki, deféltérdig érő sár vót, abbú szödtük a cukorrépát, oszt mögmostuk, abbú főződött melaszés az pótolta a cukrot, nem löhetött sót kapni, ezé bevittük Szegedre a melaszt éscserébe sót kaptunk érte, nagyon nehéz időszak vót, sokat köllött dógozni. Vözetékös víznem vót a faluban séhun, három fúrott artézi kút vót, onnat hordtuk a vizet inni, mögmosásra, fűrdőszoba nem vót sénkinél, teknyőbe az ásott kútbó mörítött vízzetisztákodtunk.Amiko kijártam a hat osztályt, utána Maroslelén elkezdődött a hagymatermelés, de csakkicsibe, nagyon símára elköllött a talajt késziteni nöki, 30 cönti sortávolságra. Letérgyölveraktuk a hagymát, 10-12 cönti tőtávóságra, és utána kaparóval mögtakarítottuk. Utójajúliusban fölszödtük, és abbú kezdődött a péz árulás, Makón ekelt a hagyma.Miután hat osztályt jártam, utánna mönni köllött dógozni, pézt keresni, de nagyon picitfizettek, fillérökér jártunk ki a gencsháti állami gazdaságba, akkor még nem vót vegyszer,acatolóval acatoltunk, de gyalog möntünk a vitéz soron, 8-10-es bandákban és egész napacatoltunk, gyalog gyüttünk haza.Utána gyütt 1952, amikor nem termött sömmi, a reklivárok lesöprötték a padlást, evittékami kis gabonánk is vót, és utána 15dkg kenyeret attak fejenként, de olyan kenyeret, olyanfekete vót, hogy még a kutya sé önné most mög azt a kenyeret, és piros répábú vót főzve,azt mondták, hogy azt nevezték gyümölcs íznek, de olyan gyümölcs íz vót, hogy pirosrépábú vót főzve, mög kockacukor vót, és ezön a koszton dógozni köllött szigorúan.1952 őszén vót 7-8 sűldőnk, azok a vadárpán teleltek ki egész télön, csak langyos vízivóst kaptak, a vadárpán kiteleltek, me nagyon könnyű tél vót szörönycsére.1953-ban nagyon jó esztendő vót, attú kezdve vót röndös kosztunk, vót egy ló aszüleimnek, mög egy tehén, a tehén tartotta el a konyhát me más különben éhön hatunkvóna, a tehén adott 5-6 liter tejet és az tartotta el a konyhát.Az interjút készítette: Veszelovszki Viktor

Bodó Ferenc, egész életben szegedi lakos (kattints a névre)Milyen volt az élet a gépipariban az 1950-es és 60-as évek fordulóján?Nem tudok ő ő ezzel kapcsolatosan ő sokat mondani, ő hirtelen jött ez a kérdés és ő én ő az emlékeimben inkább a kerékpározás ez ez, ez volt az akkori slágerem, én sportoló voltam, mindenki tudta, az egész négy évfolyamban, tehát ő ő 1962 és 58 és 62 között az összes kerékpáros, tehát az egyesületi, egyesületben kerékpározó sportolók tulajdonképpen csak ketten voltunk. Ketten emlékeim szerint, tehát éngömet úgy tartottak számon ott, hogy a biciklis, a biciklista.Az én osztályfőnököm a Hun tanárúr volt. Matematikát tanított, nagyon jó tanár volt, aki ott végzett hármassal az egyetemen legalább négyes volt. Szigorú volt és igazságtalan, hozzátösszük na, a Hun tanárúr az az rendkívül ő ő szeretett dohányozni és akkor volt, amikor a szembe lévő - ő meg karílt szedett a fejfájás ellen- mindig fájt a feje, mert fölidegösítöttük, mindig mögfájdult a feje - azt akkor átküldött a szembe lévő a Kálvária térre szembe lévő patikába és aki átmönt a patikába karilért és hozta vissza a a gyógyszert, a fejfájási gyógyszert, akkor ismerve a tanárúr a diákokat, általában hogyha valaki oda átszabadult a szünetben akkor biztos, hogy vásárolt ott a szomszédban ott volt a trafik is, biztos, hogy vásárolt cigarettát is. Na most amikor visszajött a a a gyógyszerrel a a kollegám, tehát az osztálytársam, akkor szépen kipakoltatta a zsebeit és elszödte tőle az összes dohányt, úgyhogy hát ez a a legvégén pediglen kénytelen vagyok elmondani mert amikor negydikösök voltunk az érettségi előtt, egy jó félévvel mögkérdözte a tanulószobán ehhöz hozzátartozik, el köll mondani, hogy én tanulószobás voltam. A tanulószoba az azt jelentötte, hogy röggel bemöntünk 8-ra, tehát korábban ¾ 8-ra, és mögebédöltünk a Moszkvai körúton a a a ő kollégiumban és utána egy órára vissza köllött jönni és tulajdonképpen este hat óráig bent voltunk a tanulószobán. Onnan aztán eltávozni az égadtavilágon sehova nem lehetött. Onnan csak legföljebb a wc-re mehetött ki az embör, mert hát a wc-n lehetött elszívni egy két cigerettát, ebbe az esetben is aztán utánunk jött, mert volt tulajdonképpen ilyen az iskolában ilyen kommandó, ilyen dohánykommandó a a a negyedéves gyerökökből ő szerveztek egy dohánykommandót, akik állandóan ellenőrizte a wc-ket, hogy hát dohányoztak vagy nem dohányoztak. Na a lényeg az, hogy visszatérve a Hun tanárúr, a tanárúr megkérdözte tűlem, hogy na Bodó két dolog van, érettségizni akarsz vagy biciklizni?Hát aztán mit válaszolhattam én erre, hát azt mondtam, hogy tanárúr hát én nagyon szeretnék érettségizni, úgyhogy elmondhatom azt, hogyhát ennyire támogatták ott akkor a sportot, tehát az egyesületi sportot. Az iskolai sportot támogatták hozzátöszöm, de az egyesületi sportolókat, tehát tulajdonképpen annyira visszaestem a az edzésekből, mög a stb., stb., hogy utána már igen kevés alkalommal sikerült az első háromba belekerülni, úgyhogy….De hát sok szép érmet nyertél?Sok érmem volt, én elsős koromtúl kezdve negyedikös koromig végig kerékpáros voltam, így ismertek az egész az iskolában, hogy az tudod az a biciklis, az a Bodó az, az az. Az nagyon jó volt akkor egyébként akkor 1960-as éveknek az elején, hát kérem szépen egy versenybiciklivel járni az utcán, ó hát az egy csodálatos dolog volt.Az nem a Te saját biciklid volt?Nem, nem, nem hát ezt el köll mondani kérem szépen akkor három egyesület volt ő Szegeden, a Postás, a Kinizsi meg a MÁV, tehát a vasutas. Három egyesület volt és nekünk az egyesülettűl kaptunk kerékpárt és hát ez hogy is mondjam ez egy, hát ez egy kitüntetés volt, amikor az embör úgy végighajtott, nem a Stefánián, hanem végighajtottunk a biciklivel, hát az a csillogó villogó fekete, feketére volt festve, mög a csillogó villogó biciklivel és hát ez egy csodálatosan szép dolog volt.És merre voltak ilyen biciklis útjaitok?Hát biciklis útjaink tulajdonképpen a a út, a legnagyobb versenyünk akkor a Budapest- Szeged volt és többnyire, tehát az ilyen apróbb versenyök, ezök a megyében voltak, például a Szegeden mindig a Széchenyi térön voltak a verseny, Széchényi térön körbe körbe, ezt úgy hívták, hogy háztömb körüli versenyök. Nagyon, nagyon akkor azért a sportot akár milyen rossz időszak volt a sportot azért támogatták. Támogatta hát a kormány, az aktuális kormány.Kik vettek részt ezen a versenyen?Általában a megyeiek, tehát Szegedön megyeiek, megyei versenyök voltak, möntünk mi Szolnokra, ő meg Békéscsabára, tehát az ilyen nagyobb városokba volt Szeged-Békéscsaba mög ilyesmi. Nyugodtan lehetött akkor a az utakon, tehát az országutakon, akkor még nem mondták azt, hogy főutak, de mondhatjuk azt, hogyhát főutakon nem volt akkora forgalom, hogy ez akadályozta volna a verseny a forgalmat és tehát nyugodtan lehetött mönni, mert a rendőrség engedélyözte és mönt előttünk a rendőr és hát a biciklisek, versenybiciklisöknek úgynevezett bojban mönnek, vannak akik megszöknek, vannak akik elmaradnak, van amikor szétszóródik a boj, a rendőrség azért fölügyelte, de nem volt forgalom, tehát autós forgalmat akkor hát általában leterelték az útrúl.Merre mentetek biciklivel?Jaj, hát az egy teljesen, hogy úgy mondjam maszek akkor még ilyen szavakat használtunk, hogy maszek tehát egy maszek bicikliútra azért elmöntünk hát én például a a a társaimmal például elmöntünk a Balatont körbejártuk biciklivel tehát így maszek alapon tehát nem versenyképpen.És hány nap alatt bicikliztétek körbe?Hát az egy egyhetes bicikli út volt tulajdon képpen az elsőnapon eljutottunk Dunaföldvárig, Dunaföldvári hídnál ott van egy kiserdő a a Dunánál és a kiserdőben levörtük a sátrat akkor tudtunk szerözni ilyen kétszemélyes katona sátrakat amelyiknek nem voltak ilyen merev tartói meg minden fölköllött húzni az egyik faágra és négy helyön le pányvázni és akkor már is lehötött nem volt ottan különösebb de az eső nem ért bennünket.De matracot vittetek?Semmit az ég világon kabát meg ilyesmi lepedő volt az vagy mi a fene takaró azt akkor ez.Elég hideg volt a földön?Nem hát ez nyáron, nyáron volt. Na most Dunaföldvár után a következő az már a Balaton volt. A Balaton akkor még egészen másképpen nézett ki, mint jelen pillanatban. Akkor a Balaton parton megint letárboroztunk akkor körbe jártuk a Balatont és hazajöttünk.De akkor nem volt még annyira beépítve gondolom?A Balaton partja egyáltalán nem volt beépítve és akkor nem volt még ez a kő, a déli oldalon ez a kővel kirakott partvonal, hanem egész kijött majdnem a vasútig a a a víz tehát sekélyen ment be. Na most amikor tisztás volt akkor megint letáboroztunk az egyik fára fölhúztuk a a sátrat és akkor már meg is volt a sátor.Tehát simán lehetett ott táborozni?Simán lehötött ott táborozni, de fizetni köllött volna akkor is valami kis apró pénzt, na mink azt nem amikor jüttek ott pénzt szödni hát ugye a motorsoktúl, autó nagyon kevés volt akkor volt ott egy pár ilyen motoros németek jártak egyébként át oda és azoktúl kérték suskát és ő mipedig mondtuk, hogy hát most egyelőre bemögyünk már fürödni meg nincs is az egész társaság madj jöjjenek már majd holnap röggel majd itt lesz mindönki röggel, amikor jönnek és akkor kifizetjük majd a a a mait is, hát amikor röggel jüttek akkor mi már nem voltunk ott fölszedtük a sátorfánkat és aztán egy kempingel tovább möntünk akkor még lehetett ottan kempingezni de most ajjaj ajaj.Tehát akkor gyakorlatilag nem volt ott se sétány semmi?Sétány nem volt akkor mögvoltak már, akkor még nem volt autópálya tehát a régi autó úton mentünk autópálya akkor még nem volt, tehát a 7-es a 7-es az nem volt még a vasút vonal az viszont mögvolt és voltak szépen boltok tehát eltudtuk látni magunkat hát amikor pedig hát ugye akkor mennyivel ötven forinttal hogy ha elindultunk ennyi ennyi nem volt se pénzünk se poszton semmi az égadta világon és ő amikor volt egy valaki aki megvolt bízva a pénzügyekkel igen ám csak aztán valahogy ő akkor még dohányoztam én is, nem mertem az edzőm elött bevallani de mindig elkapott aztán leszúrt érte, hogy hát szívtam a cigarettát de azért szívtam, na most ez a srác aki megvolt bízva így a pénzügyekkel ez óvta, hogy hát azért haza fele maradjon még pénzünk, hát bizony mink azt mondtuk, hogy mi leváltunk tégödet és helyetted majd egy másik haver lösz a főnök aki viszont azt mondja, hogy költeközzünk. Na szóval ilyen gyönyörű szép életünk volt nekünk akkor.És valami látnivalóra emlékszel?Balatonon a fürdés tulajdonképpen a fürdés meg maga ez az élmény, arra pénzünk nem volt meg azt se tudjuk, hogy akkor egyáltalán a Tihanyi Rév az működött biztos azt hiszöm nem tudom nem volt még nem volt rá nekünk pénzünk, hogy hát a révvel mönjünk, tekertük a biciklit aztán jólvan.Hát az iskolára vissza térve pedig ő nagyon szép ő szép ő életünk volt, hogy hozzátögyem hát azóta azóta eltelt már 62 óta most volt kérem szépen az ötvenkilencedik érettségi találkozónk és kéremszépen heten voltunk összesen hát levannak rokkanva mög mög nem tudtak eljönni ezért meg azért mög amazért volt egy srác a Radócz Zoli az egy ő magas fekete izomerős srác volt nagyon jó kinézetű nagyon jó formájú srác volt aki a Budapesti ő ő díszszázadban volt a a a a Parlamentnél és kéremszépen most tavaly temettük el de már előtte három évvel már nem tudott eljönni a találkozónkra mert már nem tudott járni tehát nagyon vigyázzatok magatokra mert ez a fiatalság hát ez bizony múlandó, múlandó de azért tulajdonképpen elmondhatom azt, hogy hát olyan jó szakmát tanultatok és mindönkit arra próbálok ösztönözni, hogy amit ott az alapokban megtanultok sőt ő hihetetlen amit mondok mi még a Győri tanárúrnál akinek most terme van engem tanított a Győri tanárúr mi még a gőzgépeket is tanultuk a gőzgépeknek a tolattyús vezérlését mög a trendem mög a kompand gőzgépeket is annak idején, annak idején még egy ő nagy BV kazán volt ami azt jelenti, hogy vízcsöves kazán ez fűtötte tulajdonképpen az iskolának a fűtését biztosította meg tulajdonképpen a mi időnkben még a gőzgépet általában nem működtettük de még működő képesek voltak. Na most azóta ő, hogy én eltudom mondani azt, hogy hát az én életömet úgy vissza tekintve az első pillanat azt mondtam mikor le érettségiztem, hogy én soha a büdös életbe többet tanulni nem fogok és hát ezt az ígéretetömet én nem tartottam be úgyhogy ilyet ne ígérjön az égivilágon senki mert ugyanis utána még szereztem egy főiskolai diplomát mög hát egy tanári diplomát még mellé úgyhogy a napjainkban is még hát itt ott felnőtteket oktatok éppen tegnap voltam egy nagyon szigorú vizsgán éppen a vizsgabizottságnak az elnöke, szombaton is éppen a a mostani igazgató helyettesekkel voltam együtt vizsgáztatni ő és ő hát azt tudom mondani, hogy hát tulajdonképpen a legújabb technikákat tehát mindig követni köll a technikát tehát a gőzgéptől eljutottunk odáig, hogy most kapni fogtok százmillió forint értékben minimum új gépeket, robotokat meg mindent azokat a régi ő ő esztergagépeket ő marógépeket meg van ottan még egy nagy gyalu is hossz gyalu is amit majd most kidobtok és helyötte meg a kovács műhelybe még volt egy ajax kalapács nem is tudjátok, hogy mi az, ez egy gépi kalapács, na most azt se tudjátok már, hogy mi az a kovácsolás mi pedig lent még kovácsoltunk is, na most itt a fejlődéssel kapcsolatosan elköllmondani éppen tehát a kovács műhely helyén ott fog létesülni a a az egyik robotnak a a a beépítése, úgy tudom, hogy fogtok kapni lézervágógépet is és hát bizony kérem szépen ez egy csodálatos szakma amit ő tanulni fogtok és soha az életbe tehát mindig a fejlődést ezt követni köll és akkor biztos mögélhetés lösz.

Bodó Ferenc, egész életben szegedi lakos(kattints a névre)Milyen volt az élet a gépipariban az 1950-es és 60-as évek fordulóján?Nem tudok ő ő ezzel kapcsolatosan ő sokat mondani, ő hirtelen jött ez a kérdés és ő én ő az emlékeimben inkább a kerékpározás ez ez, ez volt az akkori slágerem, én sportoló voltam, mindenki tudta, az egész négy évfolyamban, tehát ő ő 1962 és 58 és 62 között az összes kerékpáros, tehát az egyesületi, egyesületben kerékpározó sportolók tulajdonképpen csak ketten voltunk. Ketten emlékeim szerint, tehát éngömet úgy tartottak számon ott, hogy a biciklis, a biciklista.Az én osztályfőnököm a Hun tanárúr volt. Matematikát tanított, nagyon jó tanár volt, aki ott végzett hármassal az egyetemen legalább négyes volt. Szigorú volt és igazságtalan, hozzátösszük na, a Hun tanárúr az az rendkívül ő ő szeretett dohányozni és akkor volt, amikor a szembe lévő - ő meg karílt szedett a fejfájás ellen- mindig fájt a feje, mert fölidegösítöttük, mindig mögfájdult a feje - azt akkor átküldött a szembe lévő a Kálvária térre szembe lévő patikába és aki átmönt a patikába karilért és hozta vissza a a gyógyszert, a fejfájási gyógyszert, akkor ismerve a tanárúr a diákokat, általában hogyha valaki oda átszabadult a szünetben akkor biztos, hogy vásárolt ott a szomszédban ott volt a trafik is, biztos, hogy vásárolt cigarettát is. Na most amikor visszajött a a a gyógyszerrel a a kollegám, tehát az osztálytársam, akkor szépen kipakoltatta a zsebeit és elszödte tőle az összes dohányt, úgyhogy hát ez a a legvégén pediglen kénytelen vagyok elmondani mert amikor negydikösök voltunk az érettségi előtt, egy jó félévvel mögkérdözte a tanulószobán ehhöz hozzátartozik, el köll mondani, hogy én tanulószobás voltam. A tanulószoba az azt jelentötte, hogy röggel bemöntünk 8-ra, tehát korábban ¾ 8-ra, és mögebédöltünk a Moszkvai körúton a a a ő kollégiumban és utána egy órára vissza köllött jönni és tulajdonképpen este hat óráig bent voltunk a tanulószobán. Onnan aztán eltávozni az égadtavilágon sehova nem lehetött. Onnan csak legföljebb a wc-re mehetött ki az embör, mert hát a wc-n lehetött elszívni egy két cigerettát, ebbe az esetben is aztán utánunk jött, mert volt tulajdonképpen ilyen az iskolában ilyen kommandó, ilyen dohánykommandó a a a negyedéves gyerökökből ő szerveztek egy dohánykommandót, akik állandóan ellenőrizte a wc-ket, hogy hát dohányoztak vagy nem dohányoztak. Na a lényeg az, hogy visszatérve a Hun tanárúr, a tanárúr megkérdözte tűlem, hogy na Bodó két dolog van, érettségizni akarsz vagy biciklizni?Hát aztán mit válaszolhattam én erre, hát azt mondtam, hogy tanárúr hát én nagyon szeretnék érettségizni, úgyhogy elmondhatom azt, hogyhát ennyire támogatták ott akkor a sportot, tehát az egyesületi sportot. Az iskolai sportot támogatták hozzátöszöm, de az egyesületi sportolókat, tehát tulajdonképpen annyira visszaestem a az edzésekből, mög a stb., stb., hogy utána már igen kevés alkalommal sikerült az első háromba belekerülni, úgyhogy….De hát sok szép érmet nyertél?Sok érmem volt, én elsős koromtúl kezdve negyedikös koromig végig kerékpáros voltam, így ismertek az egész az iskolában, hogy az tudod az a biciklis, az a Bodó az, az az. Az nagyon jó volt akkor egyébként akkor 1960-as éveknek az elején, hát kérem szépen egy versenybiciklivel járni az utcán, ó hát az egy csodálatos dolog volt.Az nem a Te saját biciklid volt?Nem, nem, nem hát ezt el köll mondani kérem szépen akkor három egyesület volt ő Szegeden, a Postás, a Kinizsi meg a MÁV, tehát a vasutas. Három egyesület volt és nekünk az egyesülettűl kaptunk kerékpárt és hát ez hogy is mondjam ez egy, hát ez egy kitüntetés volt, amikor az embör úgy végighajtott, nem a Stefánián, hanem végighajtottunk a biciklivel, hát az a csillogó villogó fekete, feketére volt festve, mög a csillogó villogó biciklivel és hát ez egy csodálatosan szép dolog volt.És merre voltak ilyen biciklis útjaitok?Hát biciklis útjaink tulajdonképpen a a út, a legnagyobb versenyünk akkor a Budapest- Szeged volt és többnyire, tehát az ilyen apróbb versenyök, ezök a megyében voltak, például a Szegeden mindig a Széchenyi térön voltak a verseny, Széchényi térön körbe körbe, ezt úgy hívták, hogy háztömb körüli versenyök. Nagyon, nagyon akkor azért a sportot akár milyen rossz időszak volt a sportot azért támogatták. Támogatta hát a kormány, az aktuális kormány.Kik vettek részt ezen a versenyen?Általában a megyeiek, tehát Szegedön megyeiek, megyei versenyök voltak, möntünk mi Szolnokra, ő meg Békéscsabára, tehát az ilyen nagyobb városokba volt Szeged-Békéscsaba mög ilyesmi. Nyugodtan lehetött akkor a az utakon, tehát az országutakon, akkor még nem mondták azt, hogy főutak, de mondhatjuk azt, hogyhát főutakon nem volt akkora forgalom, hogy ez akadályozta volna a verseny a forgalmat és tehát nyugodtan lehetött mönni, mert a rendőrség engedélyözte és mönt előttünk a rendőr és hát a biciklisek, versenybiciklisöknek úgynevezett bojban mönnek, vannak akik megszöknek, vannak akik elmaradnak, van amikor szétszóródik a boj, a rendőrség azért fölügyelte, de nem volt forgalom, tehát autós forgalmat akkor hát általában leterelték az útrúl.Merre mentetek biciklivel?Jaj, hát az egy teljesen, hogy úgy mondjam maszek akkor még ilyen szavakat használtunk, hogy maszek tehát egy maszek bicikliútra azért elmöntünk hát én például a a a társaimmal például elmöntünk a Balatont körbejártuk biciklivel tehát így maszek alapon tehát nem versenyképpen.És hány nap alatt bicikliztétek körbe?Hát az egy egyhetes bicikli út volt tulajdon képpen az elsőnapon eljutottunk Dunaföldvárig, Dunaföldvári hídnál ott van egy kiserdő a a Dunánál és a kiserdőben levörtük a sátrat akkor tudtunk szerözni ilyen kétszemélyes katona sátrakat amelyiknek nem voltak ilyen merev tartói meg minden fölköllött húzni az egyik faágra és négy helyön le pányvázni és akkor már is lehötött nem volt ottan különösebb de az eső nem ért bennünket.De matracot vittetek?Semmit az ég világon kabát meg ilyesmi lepedő volt az vagy mi a fene takaró azt akkor ez.Elég hideg volt a földön?Nem hát ez nyáron, nyáron volt. Na most Dunaföldvár után a következő az már a Balaton volt. A Balaton akkor még egészen másképpen nézett ki, mint jelen pillanatban. Akkor a Balaton parton megint letárboroztunk akkor körbe jártuk a Balatont és hazajöttünk.De akkor nem volt még annyira beépítve gondolom?A Balaton partja egyáltalán nem volt beépítve és akkor nem volt még ez a kő, a déli oldalon ez a kővel kirakott partvonal, hanem egész kijött majdnem a vasútig a a a víz tehát sekélyen ment be. Na most amikor tisztás volt akkor megint letáboroztunk az egyik fára fölhúztuk a a sátrat és akkor már meg is volt a sátor.Tehát simán lehetett ott táborozni?Simán lehötött ott táborozni, de fizetni köllött volna akkor is valami kis apró pénzt, na mink azt nem amikor jüttek ott pénzt szödni hát ugye a motorsoktúl, autó nagyon kevés volt akkor volt ott egy pár ilyen motoros németek jártak egyébként át oda és azoktúl kérték suskát és ő mipedig mondtuk, hogy hát most egyelőre bemögyünk már fürödni meg nincs is az egész társaság madj jöjjenek már majd holnap röggel majd itt lesz mindönki röggel, amikor jönnek és akkor kifizetjük majd a a a mait is, hát amikor röggel jüttek akkor mi már nem voltunk ott fölszedtük a sátorfánkat és aztán egy kempingel tovább möntünk akkor még lehetett ottan kempingezni de most ajjaj ajaj.Tehát akkor gyakorlatilag nem volt ott se sétány semmi?Sétány nem volt akkor mögvoltak már, akkor még nem volt autópálya tehát a régi autó úton mentünk autópálya akkor még nem volt, tehát a 7-es a 7-es az nem volt még a vasút vonal az viszont mögvolt és voltak szépen boltok tehát eltudtuk látni magunkat hát amikor pedig hát ugye akkor mennyivel ötven forinttal hogy ha elindultunk ennyi ennyi nem volt se pénzünk se poszton semmi az égadta világon és ő amikor volt egy valaki aki megvolt bízva a pénzügyekkel igen ám csak aztán valahogy ő akkor még dohányoztam én is, nem mertem az edzőm elött bevallani de mindig elkapott aztán leszúrt érte, hogy hát szívtam a cigarettát de azért szívtam, na most ez a srác aki megvolt bízva így a pénzügyekkel ez óvta, hogy hát azért haza fele maradjon még pénzünk, hát bizony mink azt mondtuk, hogy mi leváltunk tégödet és helyetted majd egy másik haver lösz a főnök aki viszont azt mondja, hogy költeközzünk. Na szóval ilyen gyönyörű szép életünk volt nekünk akkor.És valami látnivalóra emlékszel?Balatonon a fürdés tulajdonképpen a fürdés meg maga ez az élmény, arra pénzünk nem volt meg azt se tudjuk, hogy akkor egyáltalán a Tihanyi Rév az működött biztos azt hiszöm nem tudom nem volt még nem volt rá nekünk pénzünk, hogy hát a révvel mönjünk, tekertük a biciklit aztán jólvan.Hát az iskolára vissza térve pedig ő nagyon szép ő szép ő életünk volt, hogy hozzátögyem hát azóta azóta eltelt már 62 óta most volt kérem szépen az ötvenkilencedik érettségi találkozónk és kéremszépen heten voltunk összesen hát levannak rokkanva mög mög nem tudtak eljönni ezért meg azért mög amazért volt egy srác a Radócz Zoli az egy ő magas fekete izomerős srác volt nagyon jó kinézetű nagyon jó formájú srác volt aki a Budapesti ő ő díszszázadban volt a a a a Parlamentnél és kéremszépen most tavaly temettük el de már előtte három évvel már nem tudott eljönni a találkozónkra mert már nem tudott járni tehát nagyon vigyázzatok magatokra mert ez a fiatalság hát ez bizony múlandó, múlandó de azért tulajdonképpen elmondhatom azt, hogy hát olyan jó szakmát tanultatok és mindönkit arra próbálok ösztönözni, hogy amit ott az alapokban megtanultok sőt ő hihetetlen amit mondok mi még a Győri tanárúrnál akinek most terme van engem tanított a Győri tanárúr mi még a gőzgépeket is tanultuk a gőzgépeknek a tolattyús vezérlését mög a trendem mög a kompand gőzgépeket is annak idején, annak idején még egy ő nagy BV kazán volt ami azt jelenti, hogy vízcsöves kazán ez fűtötte tulajdonképpen az iskolának a fűtését biztosította meg tulajdonképpen a mi időnkben még a gőzgépet általában nem működtettük de még működő képesek voltak. Na most azóta ő, hogy én eltudom mondani azt, hogy hát az én életömet úgy vissza tekintve az első pillanat azt mondtam mikor le érettségiztem, hogy én soha a büdös életbe többet tanulni nem fogok és hát ezt az ígéretetömet én nem tartottam be úgyhogy ilyet ne ígérjön az égivilágon senki mert ugyanis utána még szereztem egy főiskolai diplomát mög hát egy tanári diplomát még mellé úgyhogy a napjainkban is még hát itt ott felnőtteket oktatok éppen tegnap voltam egy nagyon szigorú vizsgán éppen a vizsgabizottságnak az elnöke, szombaton is éppen a a mostani igazgató helyettesekkel voltam együtt vizsgáztatni ő és ő hát azt tudom mondani, hogy hát tulajdonképpen a legújabb technikákat tehát mindig követni köll a technikát tehát a gőzgéptől eljutottunk odáig, hogy most kapni fogtok százmillió forint értékben minimum új gépeket, robotokat meg mindent azokat a régi ő ő esztergagépeket ő marógépeket meg van ottan még egy nagy gyalu is hossz gyalu is amit majd most kidobtok és helyötte meg a kovács műhelybe még volt egy ajax kalapács nem is tudjátok, hogy mi az, ez egy gépi kalapács, na most azt se tudjátok már, hogy mi az a kovácsolás mi pedig lent még kovácsoltunk is, na most itt a fejlődéssel kapcsolatosan elköllmondani éppen tehát a kovács műhely helyén ott fog létesülni a a az egyik robotnak a a a beépítése, úgy tudom, hogy fogtok kapni lézervágógépet is és hát bizony kérem szépen ez egy csodálatos szakma amit ő tanulni fogtok és soha az életbe tehát mindig a fejlődést ezt követni köll és akkor biztos mögélhetés lösz.

Veszelovszki Imre (kattints a névre)Született: 1935Lakhely: MarosleleVeszelovszki Imre vagyok 35-ben születtem, 6 osztályt jártam, amikor az első osztálybafölmöntünk március 15-e elmút, nem vót ruhájaink, nem csak nekünk másnak se. Feketeglottgatyában március 15-tű őszig mezítláb jártunk. Amikor hazamöntünk iskolábú, libátlegöltetni köllött, és abbú pénzöltek a szüleink, mer Makón sok zsidó lakott és a zsidóknem ötték a sertéshúst, a szárnyast vötték, és abbú árultak egy kis pézt, abbú vövödöttamire nagy szükség vót cukrot, sót, élesztőt, amire nagyon szükség vót csak az vót.1944 őszin, a 18-50 éves korig mindönkinek be köllött vonunia katonának, csak az anyákmög a gyerökök marattak idehaza, nagyon nöhéz időszak vót. Nem vót önnivalónk sém,nem löhetött cukrot kapni.A püspök uradalomná vót részes művelés cukorrépája a szüleimnek, azé möntünk ki, deféltérdig érő sár vót, abbú szödtük a cukorrépát, oszt mögmostuk, abbú főződött melaszés az pótolta a cukrot, nem löhetött sót kapni, ezé bevittük Szegedre a melaszt éscserébe sót kaptunk érte, nagyon nehéz időszak vót, sokat köllött dógozni. Vözetékös víznem vót a faluban séhun, három fúrott artézi kút vót, onnat hordtuk a vizet inni, mögmosásra, fűrdőszoba nem vót sénkinél, teknyőbe az ásott kútbó mörítött vízzetisztákodtunk.Amiko kijártam a hat osztályt, utána Maroslelén elkezdődött a hagymatermelés, de csakkicsibe, nagyon símára elköllött a talajt késziteni nöki, 30 cönti sortávolságra. Letérgyölveraktuk a hagymát, 10-12 cönti tőtávóságra, és utána kaparóval mögtakarítottuk. Utójajúliusban fölszödtük, és abbú kezdődött a péz árulás, Makón ekelt a hagyma.Miután hat osztályt jártam, utánna mönni köllött dógozni, pézt keresni, de nagyon picitfizettek, fillérökér jártunk ki a gencsháti állami gazdaságba, akkor még nem vót vegyszer,acatolóval acatoltunk, de gyalog möntünk a vitéz soron, 8-10-es bandákban és egész napacatoltunk, gyalog gyüttünk haza.Utána gyütt 1952, amikor nem termött sömmi, a reklivárok lesöprötték a padlást, evittékami kis gabonánk is vót, és utána 15dkg kenyeret attak fejenként, de olyan kenyeret, olyanfekete vót, hogy még a kutya sé önné most mög azt a kenyeret, és piros répábú vót főzve,azt mondták, hogy azt nevezték gyümölcs íznek, de olyan gyümölcs íz vót, hogy pirosrépábú vót főzve, mög kockacukor vót, és ezön a koszton dógozni köllött szigorúan.1952 őszén vót 7-8 sűldőnk, azok a vadárpán teleltek ki egész télön, csak langyos vízivóst kaptak, a vadárpán kiteleltek, me nagyon könnyű tél vót szörönycsére.1953-ban nagyon jó esztendő vót, attú kezdve vót röndös kosztunk, vót egy ló aszüleimnek, mög egy tehén, a tehén tartotta el a konyhát me más különben éhön hatunkvóna, a tehén adott 5-6 liter tejet és az tartotta el a konyhát.Az interjút készítette: Veszelovszki Viktor

Makra Zoltán édesapja, 52 éves, Szatymaz(kattints a névre)át gyüssz a motoroddaén átmögyök gyalog, kinyitom neked a kaputoké, motorozol egyet és akkor és komrába meg berakjuk a motorodatoké?nem, kisbála kockabálakicsi kockabála, de már mög van kezdve, úgyhogy őő, az a baj, hogy szét fog hullani, azt majd átvisszük a söprűt, viszünk át söprűtfősöprögetünk, és akkor a motorodnak csinálunk jó helyetrakjunk alá izét is, ha folyik a fagyállójaj nem érdekös annyira, nem folyik az annyiravalami minimális úton az is lehet, hogy menet közbe folyik mikor a hőfok, mög van az üzemihőfok és a sapka mög kinyitmer annak száz fok körű kéne kinyitni, az lehet, hogy kinyit már nyolvanná, és akkor buktaigen és akk szépen, szépen fogy belülle, és akkor nem hengerfejes, hanem a kiegyenlitő tartálynak a sapkája, azt kell kicserélnién szerintem annyi, mer amúgy nem hengerfejes, nem forralja a vizet, csak minimális folyik belüllehát jolvan, van lehetőség, hogy szivárogjon, de én nem találtam olyat, mögnéztem, alá nyultam, de sémmi, olyan lehetőség nincs, olyan alolrúl alányultam, megfogdostam, és sémmiúgyhogy én gondolom, hogy az a motornak olyan jellegű problémája nincsmög köll keresni a hiba forrását, azt köll mögcsinálniameddig égybe van, az úgy a jóígy van, egyször mögbontasz valamit, sosé tökéltösaz úgy a jó, amikor eredetileg össze van rakva, azt elmén x kilómétert, az jó, mikor beállt beváltlásd a traktort is, hogy elöszőr rosszul raktam össze, masodszor összeraktam röndössen, és nézd mög, indítasz mész, sémmi bajaaz olajat olajcserétől olajcseréig tartja, máskor meg mögötteazér, mer rossz volt az anyagminőség, mög a csapszögperselyt én csináltam házilag, és nem jól sikerült mögdörzsárazni, az mögmozdulhajtókar van fölülről egy csapszögannak van egy perselye, és az cserélhetőami fogja, a dugattyúra van rátéveés abban van egy persely, és az ha elmozdul, vagy hanyagon lóg, akkor ki mén mellette az olaj, vagy ha elmozdul, elfordul, akkor nem kap olajat , mer az furat a tetejében, ami van, az elmozdul és az olaj nem mén bele , és akkor beis tud sűlni. Itt is ilyen baj volt, nem sűt be, hanem eltört, nem volt heén maga a csapszögcsapszög, vele éggyütt a dugattyú, és akkor ott kalimpálthárom hengere vót, de örüljünk neki, hogy a hajtókar nem gyütt ki az oldalán, a blokkonkuka, és az a blokk meg jó, mer az mtz-nek meg, van egy átka, hogy sok motor közül van, amelyik olyan hüvelysüllyedése van, hogy nem is tudod kimérni sé, kiküszübölni sé, állandó hengerfejeshát az orosznál vannak illesztési, méret jellegű problémák, és akkor van, amit lehet, van egy határ, amit nemLajos bácsi is elvitte Székkutasra, és ott csinálták mög neki, van a Verok gépműhely, ki tudta mérni, és az esztergálta a süllyesztést, vagy a blokk magasságot, és akkor mög volt határozva, hogy melyik hüvely melyik hengerhez tartozikhogy égy ékös, két ékös, háromékös, vagy valami ilyesmihát, az mtz-nél nincs ilyen, az felejtőshát, ami precízebben, pontosabban ki van mérve, a hengerfej tömítés vastagságát szokták változtatni, hogy a hengerfejbű síkolnak, és akkor azt rá számolod, mer a sűrítési érték dolog, az megváltozikmer ha sokat levöszö, akko meg nem fordul át, nem birod beinditani, az önindító nem birja megtekerni, az ilyen szériadolgokba van ilyen probléma, és akkor ennyiszerintem a 4 csapszögé huszonötezret fizettemhát, van kézi dörszár, há hogyne vóna, belerakod a csapszög perselyt és akkor ott benne kéne mögdörzsárazni, azt ha nagyot fogatsz vele, akkor meg ha nem jó a dörzsárad, akko már eleve berág meg ha nagyon fogatsz vele, akkor képes mögforduni, meg benne maga a perzsely, és akkor már bukta is a dolog .

Takács nagymama(kattints a névre)-Kisunokám segítened kell, mert én már öreg vagyok. A szomszéd kertek mind rendben vannak ,a füvet kell először lenyírni, majd csinálunk komposztot a lenyírt fűből, később fel lehet használni a talaj javítására. A kertben sok gyümölcsfa van, sárgabarack, őszibarack, bírs és körtefa, ezeket meg kell permetezni, védeni kell a kártevők ellen, csak így lesz jó termés. Tudod, a barackból lekvárt főzünk, a meggyet, körtét eltesszük befőttnek, a birsalmából birsalmasajtot készítünk, de látod van itt szeder is, ki kell gyomlálni a környékét, és ha megér, szörpöt főzünk belőle. És ha jól dolgoztunk, télire tele lesz a kamra minden jóval. De azért nyáron is eszünk a gyümölcsökböl, minden eltett gyümölcs nagyon finom. De a legjobb a birsalmasajt.-De mama hogy kell ezt elkészíteni?-A birsalmát megmossuk, felvágjuk, magas falú lábosba öntjük, teszünk rá cukrot, felengedjük vízzel, fél citrom levét is belefacsarjuk, és főzzük, főzzük, míg kemény nem lesz. Ha megsült, majd formába töltjük. Ha meg a meghűlt, akkor meg formába tesszük, és ha megdermedt, akkor már ehető lesz. A finom lekvárokat süteményekhez használjuk fel, de nagyon finom a vajas lekváros kenyér is. A befőtteket sültek mellé tesszük az asztalra, így a család tagjai nagyon fognak örülni az étkeknek.Készítette: Takács Géza(Megkérdeztem a nagymamám és azt mondta hogy ő a Mars tér mellett lakott a Hétvezér utcában mindig, később kiköltözött Tápéra. Az ő nagymamája pedig Sándorfalvi volt.)

Takács nagymama(kattints a névre)-Kisunokám segítened kell, mert én már öreg vagyok. A szomszéd kertek mind rendben vannak ,a füvet kell először lenyírni, majd csinálunk komposztot a lenyírt fűből, később fel lehet használni a talaj javítására. A kertben sok gyümölcsfa van, sárgabarack, őszibarack, bírs és körtefa, ezeket meg kell permetezni, védeni kell a kártevők ellen, csak így lesz jó termés. Tudod, a barackból lekvárt főzünk, a meggyet, körtét eltesszük befőttnek, a birsalmából birsalmasajtot készítünk, de látod van itt szeder is, ki kell gyomlálni a környékét, és ha megér, szörpöt főzünk belőle. És ha jól dolgoztunk, télire tele lesz a kamra minden jóval. De azért nyáron is eszünk a gyümölcsökböl, minden eltett gyümölcs nagyon finom. De a legjobb a birsalmasajt.-De mama hogy kell ezt elkészíteni?-A birsalmát megmossuk, felvágjuk, magas falú lábosba öntjük, teszünk rá cukrot, felengedjük vízzel, fél citrom levét is belefacsarjuk, és főzzük, főzzük, míg kemény nem lesz. Ha megsült, majd formába töltjük. Ha meg a meghűlt, akkor meg formába tesszük, és ha megdermedt, akkor már ehető lesz. A finom lekvárokat süteményekhez használjuk fel, de nagyon finom a vajas lekváros kenyér is. A befőtteket sültek mellé tesszük az asztalra, így a család tagjai nagyon fognak örülni az étkeknek.Készítette: Takács Géza(Megkérdeztem a nagymamám és azt mondta hogy ő a Mars tér mellett lakott a Hétvezér utcában mindig, később kiköltözött Tápéra. Az ő nagymamája pedig Sándorfalvi volt.)

Makra Zoltán édesapja, 52 éves, Szatymaz(kattints a névre)át gyüssz a motoroddaén átmögyök gyalog, kinyitom neked a kaputoké, motorozol egyet és akkor és komrába meg berakjuk a motorodatoké?nem, kisbála kockabálakicsi kockabála, de már mög van kezdve, úgyhogy őő, az a baj, hogy szét fog hullani, azt majd átvisszük a söprűt, viszünk át söprűtfősöprögetünk, és akkor a motorodnak csinálunk jó helyetrakjunk alá izét is, ha folyik a fagyállójaj nem érdekös annyira, nem folyik az annyiravalami minimális úton az is lehet, hogy menet közbe folyik mikor a hőfok, mög van az üzemihőfok és a sapka mög kinyitmer annak száz fok körű kéne kinyitni, az lehet, hogy kinyit már nyolvanná, és akkor buktaigen és akk szépen, szépen fogy belülle, és akkor nem hengerfejes, hanem a kiegyenlitő tartálynak a sapkája, azt kell kicserélnién szerintem annyi, mer amúgy nem hengerfejes, nem forralja a vizet, csak minimális folyik belüllehát jolvan, van lehetőség, hogy szivárogjon, de én nem találtam olyat, mögnéztem, alá nyultam, de sémmi, olyan lehetőség nincs, olyan alolrúl alányultam, megfogdostam, és sémmiúgyhogy én gondolom, hogy az a motornak olyan jellegű problémája nincsmög köll keresni a hiba forrását, azt köll mögcsinálniameddig égybe van, az úgy a jóígy van, egyször mögbontasz valamit, sosé tökéltösaz úgy a jó, amikor eredetileg össze van rakva, azt elmén x kilómétert, az jó, mikor beállt beváltlásd a traktort is, hogy elöszőr rosszul raktam össze, masodszor összeraktam röndössen, és nézd mög, indítasz mész, sémmi bajaaz olajat olajcserétől olajcseréig tartja, máskor meg mögötteazér, mer rossz volt az anyagminőség, mög a csapszögperselyt én csináltam házilag, és nem jól sikerült mögdörzsárazni, az mögmozdulhajtókar van fölülről egy csapszögannak van egy perselye, és az cserélhetőami fogja, a dugattyúra van rátéveés abban van egy persely, és az ha elmozdul, vagy hanyagon lóg, akkor ki mén mellette az olaj, vagy ha elmozdul, elfordul, akkor nem kap olajat , mer az furat a tetejében, ami van, az elmozdul és az olaj nem mén bele , és akkor beis tud sűlni. Itt is ilyen baj volt, nem sűt be, hanem eltört, nem volt heén maga a csapszögcsapszög, vele éggyütt a dugattyú, és akkor ott kalimpálthárom hengere vót, de örüljünk neki, hogy a hajtókar nem gyütt ki az oldalán, a blokkonkuka, és az a blokk meg jó, mer az mtz-nek meg, van egy átka, hogy sok motor közül van, amelyik olyan hüvelysüllyedése van, hogy nem is tudod kimérni sé, kiküszübölni sé, állandó hengerfejeshát az orosznál vannak illesztési, méret jellegű problémák, és akkor van, amit lehet, van egy határ, amit nemLajos bácsi is elvitte Székkutasra, és ott csinálták mög neki, van a Verok gépműhely, ki tudta mérni, és az esztergálta a süllyesztést, vagy a blokk magasságot, és akkor mög volt határozva, hogy melyik hüvely melyik hengerhez tartozikhogy égy ékös, két ékös, háromékös, vagy valami ilyesmihát, az mtz-nél nincs ilyen, az felejtőshát, ami precízebben, pontosabban ki van mérve, a hengerfej tömítés vastagságát szokták változtatni, hogy a hengerfejbű síkolnak, és akkor azt rá számolod, mer a sűrítési érték dolog, az megváltozikmer ha sokat levöszö, akko meg nem fordul át, nem birod beinditani, az önindító nem birja megtekerni, az ilyen szériadolgokba van ilyen probléma, és akkor ennyiszerintem a 4 csapszögé huszonötezret fizettemhát, van kézi dörszár, há hogyne vóna, belerakod a csapszög perselyt és akkor ott benne kéne mögdörzsárazni, azt ha nagyot fogatsz vele, akkor meg ha nem jó a dörzsárad, akko már eleve berág meg ha nagyon fogatsz vele, akkor képes mögforduni, meg benne maga a perzsely,és akkor már bukta is a dolog.

Fürj Attila nagymamája (74), Balástya(kattints a névre)A Feketehalmi iskolába fél évet jártam, mert aztán elgyüttem a nagyszülőkhöz, és a Vedresszéki iskolához jártam. Nagyapámékná laktunk és akko onnan jártunk, aztán lött épitve, aztán kimentünk még kintebb a tanyára. És akko onnan jártunk iskolába. Úgy hívták, hogy Vedresszéki iskola. Általánosból mentem előbb gimibe, de azt ott hagytam, me azt nem szerettem. Azt tudod, akko még úgy volt, hogy azt mondták, hogy oda mész és oda. Mert én aszondtam, hogy nem mék me én szegedre akarok kereskedelmibe mönni. Aszondták ,nem szabad, mondtam, hogy majd a papíromra úgyis beírják és akko aszondták, hogy ki fogsz kapni, magyarúl mögvernek. Tehát nem engedték, hogy aszt beírjam, és akkor 1 évet jártam a gimibe és aztén azt én otthagytam. Akko aztán möntem be szögedre a kábelgyárba. Ott le is vizsgáztam, azt a szakmát szerettem is, úgyhogy jól jártam vele, tehát nem bántam mög, hogy oda möntem. Aztán ott levizsgáztam, aztán elmöntem a kábelgyárba. Nem oda töttek, ahova én szerettem, jobban mondva ahova mögigérték, hogy mindenki választhat és akkor ott hagytam és atmöntem boltba dolgozni. Aztán a boltbú férjhez jöttem, aztán megszületött Ildike, 71-ben.Akkor a kereskedelmi iskolát Gyes alatt elvégeztem. Gyesrül visszajöttem, mikor Attika is megszületett, visszamöntem a boltba dolgozni, és egészen 81-ig ott dolgoztam. Akko épitöttünk, akko vettem ki fizetetlen szabadságot és 1982.március 28.-án elmentem a kisteleki kábelgyárba és akko ott dolgoztam addig, amig le nem robbantam. Én szövőgépen voltam.Az anyag fogott meg benne. Szőttem ilyen rézanyaggal, tehát fém huzal volt fölorsózva és akko, tudod ilyen keresztszövés volt, volt 8 szálas, 4 szálas, és ha az nem szakad be, az olyan szép volt, hogy ha ránézté a dobra meg a szálvezetőre, azt így tudod rakta így szépen a sorokat, gyönyörű volt. Én nagyon szerettem csinálni, gyönyörködtető volt és szerettem csinálni és azután rokkant nyugdíj, mezőgazdaság, meg a kertem.

Szekeresné Bíró Zsuzsanna (69) (kattints a névre)Született: KiskunhalasMost él: Pusztamérges (42éve)-Szia Mammer!-Szia!-Mi újság van?-Mindön röndbe. Mondhatom?-Mondhatod. Lösz szüret?-A szüretről szeretnék beszélni.-Mesélj.-Egy kicsit tájszólással.-Ne sajnáljad mammer.-Né? Jó.-Ne sajnáljad.-Jó.-Elérközött a szüret. Elérköztünk a szürethöz, mert úgy vösszük észre, hogy jó édös lösz a szőlő. Összehívjuk az ismerősöket, hogy segítsenek szödni a szőlőt, de a szömeket is föl köll szödni ami léhullott a fődre. Utána a dézsába mögtapossuk, amit majd le köll présölni, oszt ebbű lösz a must. Ezt le köll vinni a pincében lévő hordóba és ott lösz a bor.-És azt fogjuk meginni a tatával kettesbe.-Majd adok én neköd!-Milyert?-Gyerök nem ihat bort.-Hát, de én már nem vagyok gyerök, mammer.-Én még úgy gondolom, igen.-Dehogy!-De bizony!-Disznóvágás is jó lösz, én úgy érzem.-Azt nem tudom még, majd elválik.

Szekeresné Bíró Zsuzsanna (69) (kattints a névre)Született: KiskunhalasMost él: Pusztamérges (42éve)-Szia Mammer!-Szia!-Mi újság van?-Mindön röndbe. Mondhatom?-Mondhatod. Lösz szüret?-A szüretről szeretnék beszélni.-Mesélj.-Egy kicsit tájszólással.-Ne sajnáljad mammer.-Né? Jó.-Ne sajnáljad.-Jó.-Elérközött a szüret. Elérköztünk a szürethöz, mert úgy vösszük észre, hogy jó édös lösz a szőlő. Összehívjuk az ismerősöket, hogy segítsenek szödni a szőlőt, de a szömeket is föl köll szödni ami léhullott a fődre. Utána a dézsába mögtapossuk, amit majd le köll présölni, oszt ebbű lösz a must. Ezt le köll vinni a pincében lévő hordóba és ott lösz a bor.-És azt fogjuk meginni a tatával kettesbe.-Majd adok én neköd!-Milyert?-Gyerök nem ihat bort.-Hát, de én már nem vagyok gyerök, mammer.-Én még úgy gondolom, igen.-Dehogy!-De bizony!-Disznóvágás is jó lösz, én úgy érzem.-Azt nem tudom még, majd elválik.

Fürj Attila nagymamája (74), Balástya(kattints a névre)A Feketehalmi iskolába fél évet jártam, mert aztán elgyüttem a nagyszülőkhöz, és a Vedresszéki iskolához jártam. Nagyapámékná laktunk és akko onnan jártunk, aztán lött épitve, aztán kimentünk még kintebb a tanyára. És akko onnan jártunk iskolába. Úgy hívták, hogy Vedresszéki iskola. Általánosból mentem előbb gimibe, de azt ott hagytam, me azt nem szerettem. Azt tudod, akko még úgy volt, hogy azt mondták, hogy oda mész és oda. Mert én aszondtam, hogy nem mék me én szegedre akarok kereskedelmibe mönni. Aszondták ,nem szabad, mondtam, hogy majd a papíromra úgyis beírják és akko aszondták, hogy ki fogsz kapni, magyarúl mögvernek. Tehát nem engedték, hogy aszt beírjam, és akkor 1 évet jártam a gimibe és aztén azt én otthagytam. Akko aztán möntem be szögedre a kábelgyárba. Ott le is vizsgáztam, azt a szakmát szerettem is, úgyhogy jól jártam vele, tehát nem bántam mög, hogy oda möntem. Aztán ott levizsgáztam, aztán elmöntem a kábelgyárba. Nem oda töttek, ahova én szerettem, jobban mondva ahova mögigérték, hogy mindenki választhat és akkor ott hagytam és atmöntem boltba dolgozni. Aztán a boltbú férjhez jöttem, aztán megszületött Ildike, 71-ben.Akkor a kereskedelmi iskolát Gyes alatt elvégeztem. Gyesrül visszajöttem, mikor Attika is megszületett, visszamöntem a boltba dolgozni, és egészen 81-ig ott dolgoztam. Akko épitöttünk, akko vettem ki fizetetlen szabadságot és 1982.március 28.-án elmentem a kisteleki kábelgyárba és akko ott dolgoztam addig, amig le nem robbantam. Én szövőgépen voltam.Az anyag fogott meg benne. Szőttem ilyen rézanyaggal, tehát fém huzal volt fölorsózva és akko, tudod ilyen keresztszövés volt, volt 8 szálas, 4 szálas, és ha az nem szakad be, az olyan szép volt, hogy ha ránézté a dobra meg a szálvezetőre, azt így tudod rakta így szépen a sorokat, gyönyörű volt. Én nagyon szerettem csinálni, gyönyörködtető volt és szerettem csinálni és azután rokkant nyugdíj, mezőgazdaság, meg a kertem.

Csáki Nagymama (katints a névre)1953 február 10-én születtem Szögedön. Tanyán laktunk, tartottunk disznókat, teheneket, kacsákat, libákat. Általános iskolába a Kettőshatári iskolába jártam. Asztán 8. után ipari tanuló löttem. 1967-től 1970-ig tanultam a Szegedi Minőségi Cipőgyárban. Utána fölszabadulásom után, amikor elvégeztem az iskolát, dolgoztam a szalagon, utána GYES-re möntem 1973-ban, és 1980-ban visszamöntem dolgozni. Utána szabászaton dolgoztam, tüzödében dolgoztam és MEO-s löttem. A cipőgyárban kettő műszakban dolgoztunk, a tatával váltó műszakban. Amikor a gyerökök betegök voltak, akkor én voltam itthon és a Tata dolgozott két műszakban azért, hogy én otthon tudjak a gyerökökkel lönni. Baktóban laktunk a Pihenő utcában és azt a nagy körtöltést mindön nap meg kellett másznunk. Utána Zsombón vállalkozó voltam, cipőjavítással foglalkoztam.Csáki Nagyapa1965-ben möntem a cipőgyárba ipari tanulónak. Ott dolgoztam 20 évet különböző beosztásokban. Voltam talpaló, borzolással foglalkoztam, cipőt javítottam, míg végül MEO-s löttem. Két műszakban dolgoztunk és a napi terv volt 1500 pár cipő egy szalagon. 4 szalag volt, naponta 6000 pár cipőt köllött csinálni. Vállalkozásom lett 1985-től Dorozsmán, ahol cipőjavítással foglalkoztam.A nagymamám Fehértó fele lakott tanyán és a nagyapám mindig Baktóban lakott, mielőtt Dorozsmára költöztek.

Fejes dédimama, 91 éves (kattints a névre)1987-től lakik Szegeden, előtte Pálmonostorán lakott.Mesélek róla, hát kisfiam, mikor ott Versa tanyán, az ötös út ahol van, ott laktunk már akkor. Akkor a tatád, Gyalog tata, az én apám, már annyi pénzt összekapott, szedett, hogy a Versa kisasszonyoktól, a régi ötös mellett, 30 hold, nem tudom mennyi volt, gazdasági épületekkel, megvásárolta. És hát, mikor oda költöztünk 42-ben, ősszel, hát 44-ben pedig kitört a háború, azt akkor kőrül sáncolták a házainkat fiam.-Mit jelent a sáncolás?Az olyan tudod, hogy ilyen árokkal, ilyen össze vissza, ahonnan fel akarták venni az oroszokkal a harcot. No, aztán akkor, hát minket elvittek, már akkor egy lovunk volt, mert három volt, kettőt be kellet vonultatni a honvédségbe, aztán hát vasúton túlra mentünk el, fiam, hát ott egy özvegyasszony volt, az fogadott be bennünket, mert az ura a háborúba volt, két lánya volt. Aztán gondold, hogy egyszer, csak ahogy ülünk, kenyeret akarnak sütni nagyon nagyon lőttek az oroszok, hát a magyar katonák meg szaladtak, vonultak előre, no, akkor jött 5 vagy 6 orosz előre, azoknak így álltak a puskái, apám meg így tartotta nekik a kezét, hogy megadja magát. No, akkor germánt kerestek, nem magyar katonát, hogy van a germán, mondta apám, hogy nincs, no, oszt akkor tudod, azokra nagyon haragudtak a nemerétekre az oroszok. Akkor kinyitogatták a szekrényajtót, mindent, nem találtak germánt, elmentek. Nem sok idő múlva annyi orosz volt, hogy mint a fűszál rengeteg jött az elfoglaló, akik elfoglalták a területet, no, aztán akkor elfoglaltak a területet hát leállt a konyha azt osztották nekik az enni valót erre parancsot kaptak gondold, hogy abba a pillanatban megfogták a kaját vonulni kellet. No oszt akkor elvonultak aztán letek gazemberek, utolsók, akik fiam lemaradoztak azok fiam raboltak, azok nőket erőszakoltak gondold el, hogy egyszer minket is, én is 14 éves lány voltam oszt akkor hát egy fiatalasszonnyal szaladtunk a nádasba lőttek ránk anyám meg sivalkodva kiabált, hogy álljunk meg álljunk meg, de nem ért bennünket a lövedék sikerült bemenekülni a nádasba azt akkor abba hagyták. No, ez lezajlott után jött megint másnap vagy harmad nap megint két orosz hát azok meg elvitték a lovat oszt akkor a lovat vezették minket meg hajtottak a fiatalasszonyt meg engem, azt akkor vállamra tette a kezét sose felejtem, el azt mondja: bárizsnya bárizsnya jesz pizda jesz pizda így.Készítette: Fejes Máté

Csáki Nagymama(katints a névre)1953 február 10-én születtem Szögedön. Tanyán laktunk, tartottunk disznókat, teheneket, kacsákat, libákat. Általános iskolába a Kettőshatári iskolába jártam. Asztán 8. után ipari tanuló löttem. 1967-től 1970-ig tanultam a Szegedi Minőségi Cipőgyárban. Utána fölszabadulásom után, amikor elvégeztem az iskolát, dolgoztam a szalagon, utána GYES-re möntem 1973-ban, és 1980-ban visszamöntem dolgozni. Utána szabászaton dolgoztam, tüzödében dolgoztam és MEO-s löttem. A cipőgyárban kettő műszakban dolgoztunk, a tatával váltó műszakban. Amikor a gyerökök betegök voltak, akkor én voltam itthon és a Tata dolgozott két műszakban azért, hogy én otthon tudjak a gyerökökkel lönni. Baktóban laktunk a Pihenő utcában és azt a nagy körtöltést mindön nap meg kellett másznunk. Utána Zsombón vállalkozó voltam, cipőjavítással foglalkoztam.Csáki Nagyapa1965-ben möntem a cipőgyárba ipari tanulónak. Ott dolgoztam 20 évet különböző beosztásokban. Voltam talpaló, borzolással foglalkoztam, cipőt javítottam, míg végül MEO-s löttem. Két műszakban dolgoztunk és a napi terv volt 1500 pár cipő egy szalagon. 4 szalag volt, naponta 6000 pár cipőt köllött csinálni. Vállalkozásom lett 1985-től Dorozsmán, ahol cipőjavítással foglalkoztam.A nagymamám Fehértó fele lakott tanyán és a nagyapám mindig Baktóban lakott, mielőtt Dorozsmára költöztek.

Fejes dédimama, 91 éves (kattints a névre)1987-től lakik Szegeden, előtte Pálmonostorán lakott.Mesélek róla, hát kisfiam, mikor ott Versa tanyán, az ötös út ahol van, ott laktunk már akkor. Akkor a tatád, Gyalog tata, az én apám, már annyi pénzt összekapott, szedett, hogy a Versa kisasszonyoktól, a régi ötös mellett, 30 hold, nem tudom mennyi volt, gazdasági épületekkel, megvásárolta. És hát, mikor oda költöztünk 42-ben, ősszel, hát 44-ben pedig kitört a háború, azt akkor kőrül sáncolták a házainkat fiam.-Mit jelent a sáncolás?Az olyan tudod, hogy ilyen árokkal, ilyen össze vissza, ahonnan fel akarták venni az oroszokkal a harcot. No, aztán akkor, hát minket elvittek, már akkor egy lovunk volt, mert három volt, kettőt be kellet vonultatni a honvédségbe, aztán hát vasúton túlra mentünk el, fiam, hát ott egy özvegyasszony volt, az fogadott be bennünket, mert az ura a háborúba volt, két lánya volt. Aztán gondold, hogy egyszer, csak ahogy ülünk, kenyeret akarnak sütni nagyon nagyon lőttek az oroszok, hát a magyar katonák meg szaladtak, vonultak előre, no, akkor jött 5 vagy 6 orosz előre, azoknak így álltak a puskái, apám meg így tartotta nekik a kezét, hogy megadja magát. No, akkor germánt kerestek, nem magyar katonát, hogy van a germán, mondta apám, hogy nincs, no, oszt akkor tudod, azokra nagyon haragudtak a nemerétekre az oroszok. Akkor kinyitogatták a szekrényajtót, mindent, nem találtak germánt, elmentek. Nem sok idő múlva annyi orosz volt, hogy mint a fűszál rengeteg jött az elfoglaló, akik elfoglalták a területet, no, aztán akkor elfoglaltak a területet hát leállt a konyha azt osztották nekik az enni valót erre parancsot kaptak gondold, hogy abba a pillanatban megfogták a kaját vonulni kellet. No oszt akkor elvonultak aztán letek gazemberek, utolsók, akik fiam lemaradoztak azok fiam raboltak, azok nőket erőszakoltak gondold el, hogy egyszer minket is, én is 14 éves lány voltam oszt akkor hát egy fiatalasszonnyal szaladtunk a nádasba lőttek ránk anyám meg sivalkodva kiabált, hogy álljunk meg álljunk meg, de nem ért bennünket a lövedék sikerült bemenekülni a nádasba azt akkor abba hagyták. No, ez lezajlott után jött megint másnap vagy harmad nap megint két orosz hát azok meg elvitték a lovat oszt akkor a lovat vezették minket meg hajtottak a fiatalasszonyt meg engem, azt akkor vállamra tette a kezét sose felejtem, el azt mondja: bárizsnya bárizsnya jesz pizda jesz pizda így.Készítette: Fejes Máté

Tarné Aranka, 64, Dorozsma(kattints a névre)Milyen volt te idődbe általános iskolába járni ? Az alsó tagozatot, azt ilyen-olyan helyen jártunk iskolába, ahol nem volt felső tagozat, csak alsó tagozatosok votak. Nagyon szerettem, én mindig szerettem iskolába járni, jó tanuló is voltam, és, ő, a fölső tagozatot viszont Szatymazon jártam, oda jártunk vonattal nap mint nap, ott a környékbeli lányokkal fiúkkal. És ott jártam ki a felső tagozatot, és utána, amikor befejeztem, akkor jöttem be Szegedre tanulni. Itt a Tisza parti gimnázium Vízügyi szakközépiskola,így hívták, ott tanultam, ott éretségiztem és utána még elvégeztem a gyors és gépíró iskolát. Az 2 éves, de közben dogoztam, a vizügyi igazgatóságnál dolgoztam, elég hamar, amikor 70-es években, amikor mi elkezdtünk dolgozni akkor még az volt, 18 éves korukban a gyerekök kikerülnek a iskolából, és megy mindenki dolgozni, nem túl sokan tudtak továbbtanulni, mert fölvételi is volt, meg akkori rendszer olyan volt, megválagották, hogy csak ki mehet továbbtanulni, és én dolgoztam a vizügynél, nagyon jól éreztem magamat, férjhöz mentem 22 éves koromba, akkoriba még ezt is elmondom neked, mert ez is érdekös egyébként, a hetvenes években aki 22 éves korában ment férjhez, az már késő volt az már egy kicsit. 18 évesen mentek a lányok a férjhöz, meg volt, mikor korkedvezmény is volt, nem olyan későn mint most 30-40 éves korukban születnek a gyerekek, akkor nem. Mer amikor Melinda születött, akkor én 24 éves voltam, amikor Misike születtött, akkor 27 éves voltam. És hát itt élünk, itt lakunk, egyszerű az életünk, nincs semmi különös benne. Akkoriban a történelem mennyire játszott bele az életedbe? A napi eseményök azért belejátszottak mindenkinek az életibe, mert ha csak azt nézem esküvő. Az esküvőket akkoriba nem lehetett templomba tartani, elég sokan voltunk ott, az én munkahelyemen is, csak azon a részen, ahol én dogoztam 3-an votunk, akinek egy évbe volt az esküvője és bevotunk hivatva, és mög volt mondva, hogy templomi esküvő nem lehet, akkor körösztölök nem lehetnek, csak névadók löhettek, tehát ugye Misinek, kis Misinek és Melindának is névadója volt és amikor megvót a rendszerváltás, a 90-es években, akkor már ugye nagyobb volt ilyen téren a szabadság, akkor beirattuk őket a hittanra, és utána mindakettőt meg is körösztöltetük, elsőáldozás, mindent végigcsináltuk, ugye mi római katolikusok vagyunk, és megcsináltuk ezt így.Mivolt a legnagyobb akadály ami a rendszer miatt volt?Nekem olyan nagy dolgok nem voltak.Nem mehettél esetleg főiskolára ? Azért annak anyagi okai voltak, és mi 4-en vagyunk testvérök, és ugye azt mondják, ingyenes az oktatás, de hát jó tudja mindenki, ugye egyetemök, föiskolák, meg mindön, azért mind városokba van és ott lakni kőll, élni kőll, minden, és az mind pénzbe kerülnek, meg az egyetemi jegyzötök, én nem tudtam mönni, mert én voltam az első gyerök, a tesvéröm, a húgom, aki a 3. és ő 5 évvel fiatalabb nálam, ő már egyetömöt végzett. Úgyhogy ö mérnök, úgy is dolgozik tervezőként, ö már más, egyedül csak ö, mert másik tesvéreim se mentek egy se föntebb.Milyen volt Angliába utazni elsőnek egyedül? Jaj hát egy kicsit szorongtam, izgultam, de nem volt semmi különösebb, ugye a nyelv miatt is izgultam, a repülőtér, mindön utaztam már, egyszer repülővel Kanadába voltunk, 2004-ben, tehát ugye egy kicsit volt róla tudomásom vagy érzésem, hogy milyen lehet repülni, mégis izgultam, föleg a nyelv miatt. Ugye együtt votunk kint Misivel Angliába, de amikor egyedül mentem izgultam, de nem kellet volna. Most már teljesen általános, mintha busszal mennék be Szegedre, semmit nem jelent.Balástyán milyen volt az élet ? Mennyire változott meg azóta? Hát azóta nagyon megváltozott, mert ott a szülők, majdnem mindenki, mezőgazdaságból él, az egy mezőváros, paraszti népek laknak arra, fólia meg minden van ott, mindig is ezzel foglalkoztak az emberök, amikor a városba én bekerültem. Akkor én a Vízügyi Igazgatósághoz kerültem, az állami cég volt ugye, pont ugy kerültem oda, hogy árvíz lött fél év múlva, lött a nagy árvíz, azért nagyon nagy változás volt egy falusi élet után egy városi élet, azért az nagyon nagy változás.És az ottani iskolába hányan voltatok ? Olyan 30 körül biztos lehettünk. Több osztály volt azért elég sokan vótunk. Szatymazon már volt sok osztály, a, b osztály, ott elég sokan voltunk fölsőtagozatnál.És oda még honnan járták iskolába? A környező: Vilmaszállás, Jánosszállás, környező területről mindönki bejárt oda Szatymazra, ott jó volt az oktatás, jó volt mindön, volt napközi, tényleg nagyon szerettük a napközit, ilyen parasztnénik voltak a szakácsok, tényleg olyan finom költ kalácsokat sütöttek.És onnan még van ismerős akivel szoktál találkozni? Persze, van nököm, megmaradtak a gyerökkori ismerőseim, akivel együtt nőtünk föl, a mai napig, éppen most a héten találkoztunk egy beszélgetésre a Marikával, tehát tarjuk a kapcsolatot, de van más is, aki szintén onnan, Balástyáról, akivel együtt játszottunk, szintén szoktunk találkozni, a Tanács Margit, gyakran szoktunk összefutni, találkozni. Itt bent, van neköm, olyan barátnőim vannak, akik mind a fiatal koromhoz, tehát 50,60 éve tartó barátságaim vannak.És az első munkahelyről maradtak még barátok akivel tartod a kapcsolatot?Voltak, és még most is vannak, csak nem olyan mély, nem annyira mély azért Marikával, és most azért jók ezek a gyerekori kapcsolatok, mert ismerlyök egymást, egymás életit. Jobban meg tudjuk beszélni a dolgainkat, szinte mint egy családon belül, tehát az más különleges, ha az ember 60 éves barátságai vannak. Régi kollégákkal is, ahonnan én nyugdíjba mentem, szeptemberbe volt egy kis találkozó, tehát 4-en fogtunk össze és elmentünk, beültünk Szegeden valahova, aztán megbeszéltük az életünket és kész, unokákat minden.

Márkus Levente nagymamája (kattints a névre)Márkus Levente nagypapája (kattints a névre)

Márkus Levente nagymamája (kattints a névre)Márkus Levente nagypapája (kattints a névre)

Tarné Aranka, 64, Dorozsma(kattints a névre)Milyen volt te idődbe általános iskolába járni ? Az alsó tagozatot, azt ilyen-olyan helyen jártunk iskolába, ahol nem volt felső tagozat, csak alsó tagozatosok votak. Nagyon szerettem, én mindig szerettem iskolába járni, jó tanuló is voltam, és, ő, a fölső tagozatot viszont Szatymazon jártam, oda jártunk vonattal nap mint nap, ott a környékbeli lányokkal fiúkkal. És ott jártam ki a felső tagozatot, és utána, amikor befejeztem, akkor jöttem be Szegedre tanulni. Itt a Tisza parti gimnázium Vízügyi szakközépiskola,így hívták, ott tanultam, ott éretségiztem és utána még elvégeztem a gyors és gépíró iskolát. Az 2 éves, de közben dogoztam, a vizügyi igazgatóságnál dolgoztam, elég hamar, amikor 70-es években, amikor mi elkezdtünk dolgozni akkor még az volt, 18 éves korukban a gyerekök kikerülnek a iskolából, és megy mindenki dolgozni, nem túl sokan tudtak továbbtanulni, mert fölvételi is volt, meg akkori rendszer olyan volt, megválagották, hogy csak ki mehet továbbtanulni, és én dolgoztam a vizügynél, nagyon jól éreztem magamat, férjhöz mentem 22 éves koromba, akkoriba még ezt is elmondom neked, mert ez is érdekös egyébként, a hetvenes években aki 22 éves korában ment férjhez, az már késő volt az már egy kicsit. 18 évesen mentek a lányok a férjhöz, meg volt, mikor korkedvezmény is volt, nem olyan későn mint most 30-40 éves korukban születnek a gyerekek, akkor nem. Mer amikor Melinda születött, akkor én 24 éves voltam, amikor Misike születtött, akkor 27 éves voltam. És hát itt élünk, itt lakunk, egyszerű az életünk, nincs semmi különös benne. Akkoriban a történelem mennyire játszott bele az életedbe? A napi eseményök azért belejátszottak mindenkinek az életibe, mert ha csak azt nézem esküvő. Az esküvőket akkoriba nem lehetett templomba tartani, elég sokan voltunk ott, az én munkahelyemen is, csak azon a részen, ahol én dogoztam 3-an votunk, akinek egy évbe volt az esküvője és bevotunk hivatva, és mög volt mondva, hogy templomi esküvő nem lehet, akkor körösztölök nem lehetnek, csak névadók löhettek, tehát ugye Misinek, kis Misinek és Melindának is névadója volt és amikor megvót a rendszerváltás, a 90-es években, akkor már ugye nagyobb volt ilyen téren a szabadság, akkor beirattuk őket a hittanra, és utána mindakettőt meg is körösztöltetük, elsőáldozás, mindent végigcsináltuk, ugye mi római katolikusok vagyunk, és megcsináltuk ezt így.Mivolt a legnagyobb akadály ami a rendszer miatt volt?Nekem olyan nagy dolgok nem voltak.Nem mehettél esetleg főiskolára ? Azért annak anyagi okai voltak, és mi 4-en vagyunk testvérök, és ugye azt mondják, ingyenes az oktatás, de hát jó tudja mindenki, ugye egyetemök, föiskolák, meg mindön, azért mind városokba van és ott lakni kőll, élni kőll, minden, és az mind pénzbe kerülnek, meg az egyetemi jegyzötök, én nem tudtam mönni, mert én voltam az első gyerök, a tesvéröm, a húgom, aki a 3. és ő 5 évvel fiatalabb nálam, ő már egyetömöt végzett. Úgyhogy ö mérnök, úgy is dolgozik tervezőként, ö már más, egyedül csak ö, mert másik tesvéreim se mentek egy se föntebb.Milyen volt Angliába utazni elsőnek egyedül? Jaj hát egy kicsit szorongtam, izgultam, de nem volt semmi különösebb, ugye a nyelv miatt is izgultam, a repülőtér, mindön utaztam már, egyszer repülővel Kanadába voltunk, 2004-ben, tehát ugye egy kicsit volt róla tudomásom vagy érzésem, hogy milyen lehet repülni, mégis izgultam, föleg a nyelv miatt. Ugye együtt votunk kint Misivel Angliába, de amikor egyedül mentem izgultam, de nem kellet volna. Most már teljesen általános, mintha busszal mennék be Szegedre, semmit nem jelent.Balástyán milyen volt az élet ? Mennyire változott meg azóta? Hát azóta nagyon megváltozott, mert ott a szülők, majdnem mindenki, mezőgazdaságból él, az egy mezőváros, paraszti népek laknak arra, fólia meg minden van ott, mindig is ezzel foglalkoztak az emberök, amikor a városba én bekerültem. Akkor én a Vízügyi Igazgatósághoz kerültem, az állami cég volt ugye, pont ugy kerültem oda, hogy árvíz lött fél év múlva, lött a nagy árvíz, azért nagyon nagy változás volt egy falusi élet után egy városi élet, azért az nagyon nagy változás.És az ottani iskolába hányan voltatok ? Olyan 30 körül biztos lehettünk. Több osztály volt azért elég sokan vótunk. Szatymazon már volt sok osztály, a, b osztály, ott elég sokan voltunk fölsőtagozatnál.És oda még honnan járták iskolába? A környező: Vilmaszállás, Jánosszállás, környező területről mindönki bejárt oda Szatymazra, ott jó volt az oktatás, jó volt mindön, volt napközi, tényleg nagyon szerettük a napközit, ilyen parasztnénik voltak a szakácsok, tényleg olyan finom költ kalácsokat sütöttek.És onnan még van ismerős akivel szoktál találkozni? Persze, van nököm, megmaradtak a gyerökkori ismerőseim, akivel együtt nőtünk föl, a mai napig, éppen most a héten találkoztunk egy beszélgetésre a Marikával, tehát tarjuk a kapcsolatot, de van más is, aki szintén onnan, Balástyáról, akivel együtt játszottunk, szintén szoktunk találkozni, a Tanács Margit, gyakran szoktunk összefutni, találkozni. Itt bent, van neköm, olyan barátnőim vannak, akik mind a fiatal koromhoz, tehát 50,60 éve tartó barátságaim vannak.És az első munkahelyről maradtak még barátok akivel tartod a kapcsolatot?Voltak, és még most is vannak, csak nem olyan mély, nem annyira mély azért Marikával, és most azért jók ezek a gyerekori kapcsolatok, mert ismerlyök egymást, egymás életit. Jobban meg tudjuk beszélni a dolgainkat, szinte mint egy családon belül, tehát az más különleges, ha az ember 60 éves barátságai vannak. Régi kollégákkal is, ahonnan én nyugdíjba mentem, szeptemberbe volt egy kis találkozó, tehát 4-en fogtunk össze és elmentünk, beültünk Szegeden valahova, aztán megbeszéltük az életünket és kész, unokákat minden.

Linczer Jánosné (kattints a névre)nagykőrösi születésű, 40 éve szegedi lakosSzeretnék nektek mesélni gyermekkorom hangulatos eseményeiről, melyet Nagykőrösön töltöttem. Kiemelkedik közüllük a szüret. Ilyenkó összegyűtt a család, és szépen lassan begyűtöttük a szőlőt. Nem magas művelésű szőlőink vótak, hanem úgynevezett guggón űlő szőlőnk. Ebédre mindig juhhúsos kását fogyasztottunk. Ez köleskása birkapörkőtte. A birkát Kőrösön bürgének hívták. Ez nagyon vicces vót, mindig nevettem rajta, mikor bürgepaprikást emlegettek. Én legendásan rosszúevő vótam, és a nagypapám mindig azt mondta nekem, hogy a könyír, amit öszök, az kakastejje sűtt. Sose tudtam, e se tudtam képzelni, hogy milyen kakas az, aki tejet ad. Na miután elfogyasztottuk a juhhúsos kását, ami még egyszer mondom, köleskása volt birkapörkőtt levével összefőzve, nagyon finom volt, utánna visszavittük a szőlőt, ugye a szőlőbű hazavittük a szőlőt lovaskocsival a házhoz, ahol követközött a sutulás. Nagyon élveztem ezt a munkát, segítköztem közbe, és vártuk a mustot. A mustból mindenki kapott. Nagyon szerettem a nagypapám borát, egészen fiatalon má fröccsel megkínáltak. Ez tulajdonképpen ilyen savanyú ital volt, és nagyon jól oltotta a szomjad, főleg amikó pinceidegen kaptuk. Sose láttam nagypapámat részegen, tehát mindig csak annyit ittak, amennyi a jókedélyükhöz kellett. A szüretet követte a karácsony. Karácsonyra körösztanyám mindig kappal sültet készítött. Tudjátok-e, hogy mi az a kappal? A kappal az a kiherűtt kakas. Azért herűtték ki a kakast, hogy porhanyóssabb lögyön a húsa. A kakasból különben a nagymamám mindig névnapjára, Judit napra kakaspörkőttet főzött, és olyan ügyesen csinálta, hogy mégiscsak puha lett a húsa. Visszatérve a karácsonyhoz, a kappalsültet keresztanyám isteni finoman tudta készíteni. Aranysárgára sütötte, és mindig tojásos rizzsel, főtt tojást darabolt ugye rizsbe, azza szógátta fő és arabicska körte befőtte. Na annak aztán olyan íze volt, hogy azóta se éreztem olyat. Természetesen ehhöz mindig aranysárga tyúkhúsleves dukát, lúdgégéve. A lúdgégét nagymamám készítette mindig, segítettem neki, bár ebbe mindig ügyetlen vótam. A lúdgégét különben Szegedön csigatésztának hívják. A tyúkhúsleves és a kappalsült után következtek körösztanyám csodálatos süteményei: a habcsók, a püspökkönyér meg a zserbó. Ebéd után a karácsonyfát tekintöttük mög. Mindig mondták nekem, hogy azt a Jézuska hozta, és lelki szemeim előtt láttam, ahogy a nyitott ablakon kisuhant a Jézuska, azt a fehér leplet is mintha láttam volna. Nagyon szivesen emlékszek vissza, Sublóton volt mindig a karácsonyfánk, és nem üvegdíszökkel volt fődíszítve, hanem sztaniolpapírba csomagótt dióval, papírból készített díszekkel, angyalkákkal, tehát olyan díszekkel, amiket mi csináltunk. Karácsony nagyon hangulatos volt. Anyukám csöngetett, és akkor az ebédből felállva mindönki a fa köré ment, és akkor kaptuk a szép ajándékot. A karácsony szép csendesen eltelt, ez mindig családi ünnep vót, ilyenkó idegönöket nem fogadtunk, gyüttmönteket, Kőrösön ezeket úgy hítták, hogy gyüttmentek. A gyüttmentek azok ugye olyan emberek voltak, akik másik városban születtek, bár ott éltek. Tősgyökeres kőrösiek, azok azok azok voltak az igazi kőrösiek. A karácsonyi eltelt, következett januárban, februárba disznótor. A disznó tor is igen nagy családi esemény volt minálunk. A gyerekek a disznó leszúrásánál ugye sose vettek részt, ők akkor még aludtak, hanem amikor már anyukámék mögcsinálták a sült hagymás vért, akkor ébresztöttek fő bennünket, bár még gyerekkoromban még nem nagyon szerettem a sült hagymás vért, azt később szerettem mög. A disznótorba mindönkinek vót föladata, körösztapám mindig a belet mosta, a nagybátyám az mindig ugye a töpörtőt sütötte, a hurkához való rizst pedig a nagymamám készítötte, hogy olyan jó pörgős lögyön a rizs, az nagyon finom vót, és azóta se ettem olyan finom hurkát, mint amit ő tudott készíteni. Böllérünk a Cakó Józsi bácsi, a mai napig emlékszök rá, pirospozsgás, jó kedélyű, viccösködő embör vót, sokat ugratott bennünket. Folyamatosan itták a pálinkát mög a bort is, de sose vótak részögök, mindig csak annyit ittak, ami a jókedélyükhöz köllött. Amikor a disznótor volt, délben ugye orjalevest fogyasztottunk, utánna sűtthús következett, este pedig tőtött káposzta, hurka, kóbász és emlékszem, hogy az apukám a Sanyi bácsi komájával mindig versenyt ötték a tőtött káposztát, ott ki hány tőttést tudott mögönni belülle. Hát 5-6 tőttés volt asziszem a maximum, mivel jó hatalmas töltéseket készített a nagymamám. Nagyon jók voltak ezek a disznótorok, és nagyon szivesen emlékszek vissza rájuk. Ami még nagyon megmaradt ugye a gyerekkoromból, azok a nagy névnapozások. Nagykőrösön sose ünnepőtték a születésnapot. Én például jó ideig nem is tudtam, hogy a anyukám mikor születött, mikó van a születésnapja, csak mindig ugye Margit nap, Lídia nap, György nap. Mesétték nekem, hogy annak idején 2 napig is etartott a névnap, még ott is, éjszaka is mulattak a vendégök, jött egy cigányzenekar, az húzta egész éjjel, és a névnapok előtt meg a halasi néni jött hozzánk, aki húzott rétest sütött, meg egy csomó süteményt megsütött, azzal segítött ugye a nagymamámnak annak idején az ünnepi menü elkészítésibe. A névnapjaink többnyire télen vótak, a Lídia nap, ugye februárban van, és akkor sokszor szánkóval, lovasszánnal jöttek a vendégek mihozzánk, és hát ugye be is tudtak állni az udvarba, mert minálunk ugye vótak lovak, tehát szép nagy udvarunk volt. Ezeken a névnapokon én még nem vettem részt, ugye akkoriban nem éltem még, de későbbiekben is emlékszem rá, hogy körösztanyáméknál, minálunk is nagyon hangulatosak voltak, ha nem is cigányzenekarral, de sok-sok olyan finomsággal és jókedélyű hangulattal, ami idézte ugye a régi korokat.

Linczer Jánosné (kattints a névre)nagykőrösi születésű, 40 éve szegedi lakosSzeretnék nektek mesélni gyermekkorom hangulatos eseményeiről, melyet Nagykőrösön töltöttem. Kiemelkedik közüllük a szüret. Ilyenkó összegyűtt a család, és szépen lassan begyűtöttük a szőlőt. Nem magas művelésű szőlőink vótak, hanem úgynevezett guggón űlő szőlőnk. Ebédre mindig juhhúsos kását fogyasztottunk. Ez köleskása birkapörkőtte. A birkát Kőrösön bürgének hívták. Ez nagyon vicces vót, mindig nevettem rajta, mikor bürgepaprikást emlegettek. Én legendásan rosszúevő vótam, és a nagypapám mindig azt mondta nekem, hogy a könyír, amit öszök, az kakastejje sűtt. Sose tudtam, e se tudtam képzelni, hogy milyen kakas az, aki tejet ad. Na miután elfogyasztottuk a juhhúsos kását, ami még egyszer mondom, köleskása volt birkapörkőtt levével összefőzve, nagyon finom volt, utánna visszavittük a szőlőt, ugye a szőlőbű hazavittük a szőlőt lovaskocsival a házhoz, ahol követközött a sutulás. Nagyon élveztem ezt a munkát, segítköztem közbe, és vártuk a mustot. A mustból mindenki kapott. Nagyon szerettem a nagypapám borát, egészen fiatalon má fröccsel megkínáltak. Ez tulajdonképpen ilyen savanyú ital volt, és nagyon jól oltotta a szomjad, főleg amikó pinceidegen kaptuk. Sose láttam nagypapámat részegen, tehát mindig csak annyit ittak, amennyi a jókedélyükhöz kellett. A szüretet követte a karácsony. Karácsonyra körösztanyám mindig kappal sültet készítött. Tudjátok-e, hogy mi az a kappal? A kappal az a kiherűtt kakas. Azért herűtték ki a kakast, hogy porhanyóssabb lögyön a húsa. A kakasból különben a nagymamám mindig névnapjára, Judit napra kakaspörkőttet főzött, és olyan ügyesen csinálta, hogy mégiscsak puha lett a húsa. Visszatérve a karácsonyhoz, a kappalsültet keresztanyám isteni finoman tudta készíteni. Aranysárgára sütötte, és mindig tojásos rizzsel, főtt tojást darabolt ugye rizsbe, azza szógátta fő és arabicska körte befőtte. Na annak aztán olyan íze volt, hogy azóta se éreztem olyat. Természetesen ehhöz mindig aranysárga tyúkhúsleves dukát, lúdgégéve. A lúdgégét nagymamám készítette mindig, segítettem neki, bár ebbe mindig ügyetlen vótam. A lúdgégét különben Szegedön csigatésztának hívják. A tyúkhúsleves és a kappalsült után következtek körösztanyám csodálatos süteményei: a habcsók, a püspökkönyér meg a zserbó. Ebéd után a karácsonyfát tekintöttük mög. Mindig mondták nekem, hogy azt a Jézuska hozta, és lelki szemeim előtt láttam, ahogy a nyitott ablakon kisuhant a Jézuska, azt a fehér leplet is mintha láttam volna. Nagyon szivesen emlékszek vissza, Sublóton volt mindig a karácsonyfánk, és nem üvegdíszökkel volt fődíszítve, hanem sztaniolpapírba csomagótt dióval, papírból készített díszekkel, angyalkákkal, tehát olyan díszekkel, amiket mi csináltunk. Karácsony nagyon hangulatos volt. Anyukám csöngetett, és akkor az ebédből felállva mindönki a fa köré ment, és akkor kaptuk a szép ajándékot. A karácsony szép csendesen eltelt, ez mindig családi ünnep vót, ilyenkó idegönöket nem fogadtunk, gyüttmönteket, Kőrösön ezeket úgy hítták, hogy gyüttmentek. A gyüttmentek azok ugye olyan emberek voltak, akik másik városban születtek, bár ott éltek. Tősgyökeres kőrösiek, azok azok azok voltak az igazi kőrösiek. A karácsonyi eltelt, következett januárban, februárba disznótor. A disznó tor is igen nagy családi esemény volt minálunk. A gyerekek a disznó leszúrásánál ugye sose vettek részt, ők akkor még aludtak, hanem amikor már anyukámék mögcsinálták a sült hagymás vért, akkor ébresztöttek fő bennünket, bár még gyerekkoromban még nem nagyon szerettem a sült hagymás vért, azt később szerettem mög. A disznótorba mindönkinek vót föladata, körösztapám mindig a belet mosta, a nagybátyám az mindig ugye a töpörtőt sütötte, a hurkához való rizst pedig a nagymamám készítötte, hogy olyan jó pörgős lögyön a rizs, az nagyon finom vót, és azóta se ettem olyan finom hurkát, mint amit ő tudott készíteni. Böllérünk a Cakó Józsi bácsi, a mai napig emlékszök rá, pirospozsgás, jó kedélyű, viccösködő embör vót, sokat ugratott bennünket. Folyamatosan itták a pálinkát mög a bort is, de sose vótak részögök, mindig csak annyit ittak, ami a jókedélyükhöz köllött. Amikor a disznótor volt, délben ugye orjalevest fogyasztottunk, utánna sűtthús következett, este pedig tőtött káposzta, hurka, kóbász és emlékszem, hogy az apukám a Sanyi bácsi komájával mindig versenyt ötték a tőtött káposztát, ott ki hány tőttést tudott mögönni belülle. Hát 5-6 tőttés volt asziszem a maximum, mivel jó hatalmas töltéseket készített a nagymamám. Nagyon jók voltak ezek a disznótorok, és nagyon szivesen emlékszek vissza rájuk. Ami még nagyon megmaradt ugye a gyerekkoromból, azok a nagy névnapozások. Nagykőrösön sose ünnepőtték a születésnapot. Én például jó ideig nem is tudtam, hogy a anyukám mikor születött, mikó van a születésnapja, csak mindig ugye Margit nap, Lídia nap, György nap. Mesétték nekem, hogy annak idején 2 napig is etartott a névnap, még ott is, éjszaka is mulattak a vendégök, jött egy cigányzenekar, az húzta egész éjjel, és a névnapok előtt meg a halasi néni jött hozzánk, aki húzott rétest sütött, meg egy csomó süteményt megsütött, azzal segítött ugye a nagymamámnak annak idején az ünnepi menü elkészítésibe. A névnapjaink többnyire télen vótak, a Lídia nap, ugye februárban van, és akkor sokszor szánkóval, lovasszánnal jöttek a vendégek mihozzánk, és hát ugye be is tudtak állni az udvarba, mert minálunk ugye vótak lovak, tehát szép nagy udvarunk volt. Ezeken a névnapokon én még nem vettem részt, ugye akkoriban nem éltem még, de későbbiekben is emlékszem rá, hogy körösztanyáméknál, minálunk is nagyon hangulatosak voltak, ha nem is cigányzenekarral, de sok-sok olyan finomsággal és jókedélyű hangulattal, ami idézte ugye a régi korokat.

Földesi László, középiskolás(kattints a névre)Hogy kezdődik az én napom? A válasz egyszerű. Fölkelök röggel 5:30-kor, mögmosom a fogaimat és tisztálkodok, majd elindulok a buszpályaudvarra. 6:15-kor elindul a busz Szeged felé. A busz 7 órára ér be Szegedre,, és ezt követően tíz perc séta következik az iskoláig. Mindezök után egy fertőtlenítő kézmosás vár rám az iskolában. Amikor az osztályba beérök, mindig köszönök az osztálytársaimnak és beszélgetök velük. Ezök után elkezdődik a tanulás. Az első órák könnyen mönnek. Ezök után mögöszöm az aznapi röggelimet, és étközés után sokkal jobban mögy mindön. A kedvenc tantárgyam a gépészet, mert nagyon hasznosnak tartom a gyakorlati részit. A másik kedvencem a testnevelés, mert ha elfáradok, az mindig fölfrissít. Ha vége a tanításnak, akkor haza indulok. Otthon, a buszmögállóban, Apukám vár rám általában. Amikor haza érök, akkor már előre tudom, hogy Anyukám vár a finom ebéddel. Szeretöm ezeket a közös ebédöket, mert ilyenkor mögbeszéljük, hogy kivel mi történt. Utána Apukámmal a műhelyben dolgozom. Emellett kiskorom óta úszom. Mostanság egy héten többször. Edzés után itthon következik a fürdés, majd a vacsora. Ezök után általában mögnézöm a házikat, amiket föladtak az iskolában. Késöbb még egy kicsit számítógépezök, majd végül 23:00-kor lefekszök aludni.

Földesi László, középiskolás(kattints a névre)Hogy kezdődik az én napom? A válasz egyszerű. Fölkelök röggel 5:30-kor, mögmosom a fogaimat és tisztálkodok, majd elindulok a buszpályaudvarra. 6:15-kor elindul a busz Szeged felé. A busz 7 órára ér be Szegedre,, és ezt követően tíz perc séta következik az iskoláig. Mindezök után egy fertőtlenítő kézmosás vár rám az iskolában. Amikor az osztályba beérök, mindig köszönök az osztálytársaimnak és beszélgetök velük. Ezök után elkezdődik a tanulás. Az első órák könnyen mönnek. Ezök után mögöszöm az aznapi röggelimet, és étközés után sokkal jobban mögy mindön. A kedvenc tantárgyam a gépészet, mert nagyon hasznosnak tartom a gyakorlati részit. A másik kedvencem a testnevelés, mert ha elfáradok, az mindig fölfrissít. Ha vége a tanításnak, akkor haza indulok. Otthon, a buszmögállóban, Apukám vár rám általában. Amikor haza érök, akkor már előre tudom, hogy Anyukám vár a finom ebéddel. Szeretöm ezeket a közös ebédöket, mert ilyenkor mögbeszéljük, hogy kivel mi történt. Utána Apukámmal a műhelyben dolgozom. Emellett kiskorom óta úszom. Mostanság egy héten többször. Edzés után itthon következik a fürdés, majd a vacsora. Ezök után általában mögnézöm a házikat, amiket föladtak az iskolában. Késöbb még egy kicsit számítógépezök, majd végül 23:00-kor lefekszök aludni.

Szegedi középiskolás(kattints a névre)

Szegedi középiskolás(kattints a névre)

MELYIK TELEPÜLÉSEKET CSATOLTÁK SZEGEDHEZ A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN?

SZENTMIHÁLY, GYÁLA, TÁPÉ, ALGYŐ, KISKUNDOROZSMA, SZŐREG

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

KECSKÉS

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSHEZ!

KIK TELEPÜLTEK BE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN SZEGEDRE ÉS KÖRNYÉKÉRE, AMI KÖVETKEZTÉBEN VIHAROSAN GYORSAN ELFELEJTŐDÖTT AZ Ö-ZŐ BESZÉD?

SZLOVÁKOK

AZ ORSZÁG KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIRŐL ÉRKEZŐ EGYETEMISTÁK, AZ IPAROSÍTÁS KÖVETKEZTÉBEN (PL. ALGYŐI OLAJBÁNYÁSZOK) ITT LETELEPÜLŐ MUNKÁSOK, KISKUNDOROZSMAIAK (EREDETILEG NEM Ö-ZŐ NYELVJÁRÁSBAN BESZÉLTEK).

HÁZALÓK

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSHEZ!

A MA MÉG Ö-ZVE BESZÉLŐK NYELVÉRE MILYEN HATÁSSAL VOLT A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ?

MA MÁR NAGYON KEVESEN HASZNÁLJÁK A HAGYOMÁNYOS TOLDALÉKOKAT, PL KENYÉRBŰ, BÓTBÚ, ASZTALNÁ, STB.

SEMMILYEN

TELJESEN ELTÖRÖLTE

HELYTELEN!MENJ VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA, ÉS TALÁLD MEG A HELYES MEGOLDÁST!

HELYES! GRATULÁLOK!LÉPJ TOVÁBB A KÖVETKEZŐ SZOBÁHOZ!

ÜGYES VOLTÁL! JUTALMAD A MEGFEJTÉS EGYIK SZAVA: 13.

A KÖVETKEZŐ KÉPEK ALATT ONLINE JÁTÉKOKAT TALÁLSZ, AMELYEK BÁLINT SÁNDOR SZEGEDI SZÓTÁRA ALAPJÁN KÉSZÜLTEK.A KÉPEKRE KATTINTVA JUTSZ EL A JÁTÉKOKHOZ!

Bálint Sándor(Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.)magyar néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi.Szeged-alsóvárosi paprikatermesztő családban született, már egyéves korában árvaságra jutott, özvegy édesanyja nevelte, taníttatta.A szegedi piaristáknál érettségizett, majd a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát. Bálint Sándor vállalta az Alföld vallási néprajzának kutatását. 1945-ben belépett a Kereszténydemokrata Néppártba, országgyűlési képviselő lett. 1948-ban visszavonult a politikai szerepléstől.1947–1965-ig egyetemi tanár. Tanítási engedélyét 1950 és 1956 között megvonták, 1965-ben „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Mindkét időszakban mélységes, őszinte vallásos meggyőződése miatt szenvedett üldöztetést. 1966-ban kényszerű nyugdíjba vonult.Számos gyűjtő úton volt az országban, Szegeden már nem annyira a változó, modernizálódó Alsóváros, hanem a hagyományőrző, mély szegénységben élő Tápé nyújtott kutatásainak rengeteg anyagot még 1960-70-es években is. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában.Halálát baleset okozta: Budapesten egy autó elé lépett. A szegedi Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.Legfontosabb műve: A szögedi nemzet I-III.A katolikus egyház kezdeményezte a boldoggá avatását.

Bálint Sándor(Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.)magyar néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi.Szeged-alsóvárosi paprikatermesztő családban született, már egyéves korában árvaságra jutott, özvegy édesanyja nevelte, taníttatta.A szegedi piaristáknál érettségizett, majd a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát. Bálint Sándor vállalta az Alföld vallási néprajzának kutatását. 1945-ben belépett a Kereszténydemokrata Néppártba, országgyűlési képviselő lett. 1948-ban visszavonult a politikai szerepléstől.1947–1965-ig egyetemi tanár. Tanítási engedélyét 1950 és 1956 között megvonták, 1965-ben „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Mindkét időszakban mélységes, őszinte vallásos meggyőződése miatt szenvedett üldöztetést. 1966-ban kényszerű nyugdíjba vonult.Számos gyűjtő úton volt az országban, Szegeden már nem annyira a változó, modernizálódó Alsóváros, hanem a hagyományőrző, mély szegénységben élő Tápé nyújtott kutatásainak rengeteg anyagot még 1960-70-es években is. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában.Halálát baleset okozta: Budapesten egy autó elé lépett. A szegedi Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.Legfontosabb műve: A szögedi nemzet I-III.A katolikus egyház kezdeményezte a boldoggá avatását.

1. játék2. játék

1. játék2. játék

ÜGYES VOLTÁL! JUTALMAD A MEGFEJTÉS EGYIK SZAVA: NAPJA

MAGYAR NYELV NAPJANOVEMBER 13.

A KAPOTT SZAVAK ALAPJÁN TALÁLD KI, HOGY MELYIK ÜNNEPNAPRA GONDOLTUNK!

HA LAPOZOL, SEGÍTÜNK!

MEFFEJTÉS:NOVEMBER 13: MAGYAR NYELV NAPJAGRATULÁLUNK, SZÉP MUNKA VOLT!

Felhasznált szakirodalom:Bálint Sándor: Szegedi szótár I-II. Akadémiai Kiadó, 1957 Kontra Miklós-Németh Miklós-Sinkovics Balázs: Szeged nyelve a 21. század elején Fráter Adrienne: Magyar Nyelv 11. Mozaik Kiadó, Szeged, 2005 Fotók forrása: Csonka Károly-Demjén Ferenc-Sz. Koncz István: Szeged Alexandra Kiadó Dusha Béla: Szegedi fények Szeged, 2007 Dr. Fári Irén: Szeged annó… Szeged, 2011 Fári Irén-Simoncsics János: Palánk Szeged, 2013

KÉSZÍTETTÉK:GERGELYNÉ BODÓ MÁRIASZABÓ VIKTÓRIASZEGEDI SZC DÉRI MIKSAMŰSZAKI TECHNIKUM 10. D OSZTÁLYA