Magyarország kvíz

kvíz

MAGYARORSZÁG

start

Kérdés 1/16

A. Tihanyi-félsziget

B. Dobogó-kő

C. Hortobágy

Magyarországon számos olyan hely van, amelynek gyógyerőt tulajdonítanak. Ezek közül kiemelkedik egy, amelyet a Föld szívcsakrájának is tartanak. Az alábbiak közül melyik ez a hely?

Jó válasz!

Következő

Dobogókő igen beszédes nevű hely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja 700 méteres magasságával. Az egyik legrégebbi turistahelyek közé tartozik, itt épült meg az ország első menedékháza.

Kérdés 2/16

Magyarország területén számos mesterséges tó található. Az alábbiak közül melyik a legnagyobb mesterséges tó?

A. Fertő-tó

B. Velencei-tó

C. Tisza-tó

Jó válasz!

A Tisza-tó nemcsak a legnagyobb mesterséges tó, hanem egyben a második legnagyobb területű állóvíz a Balaton után. Az 1970-es években alakították ki a Kiskörei Erőművek fejlesztése során, ma már az UNESCO világörökség része.

Következő

Kérdés 3/16

Melyik várost tartják a napfény városnak Magyarországon?

A. Pécs

B. Budapest

C. Szeged

Jó válasz!

Az ország déli részén található városban a nyarak általában melegebbek, a telek enyhébbek az ország többi területéhez képest. Ugyanis itt éri el Magyarország területét a legtöbb napsütés – évi 2050-2210 körüli órában.

Következő

Kérdés 4/16

Magyarországon sok földrajzi egységhez néprajzi jellegzetesség is társul. Az egyik legismertebb Hollókőn és környékén található, amely egyúttal a világörökség része is. Melyik ez a néprajzi csoport?

A. székelyek

B. palócok

C. csángók

Jó válasz!

A palócok alatt a Mátra, a Bükk-vidék központi részétől északra fekvő medence jellegű területek, illetve a Nógrádi-medence és az Ipoly-völgye magyar parasztsága értendő, a 19–20. században. A „Palócföld” lakóit leginkább a folklór közös sajátosságai, a 20. század első felében is fennmaradt nagycsaládrendszer és az azt tükröző településszerkezet, a római katolikus vallás, valamint a kétféle „a” hangot használó nyelvjárás köti össze.

Következő

Kérdés 5/16

A. Álmos

B. Ond

C. Vajk

A magyar eredetmondák szerint hét vezérhez köthető a magyar honfoglalás. Az alábbiak közül ki nem tartozik a hét vezérhez?

Jó válasz!

A honfoglalás a magyar krónikák szerint az alábbi hét vezér nevéhez fűzödik: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. Valószínűleg innen ered a hetes szám mágikus volta, amely a későbbi mondákban, majd mesékben is felbukkan.

következő

Kérdés 6/16

A. Puskás Aladár

B. Puskás Ferenc

A nemzetközi futball történelembe egy magyar focista is bekerült, Puskás Öcsi. Mi volt a teljes neve?

C. Puskás Péter

Jó válasz!

Puskás Ferenc az Aranycsapat kapitányaként olimpiai aranyat és világbajnoki ezüstöt szerzett fociban. 2016-ban egy nemzetközi internetes szavazás során, a „Legendák világbajnoksága” keretén belül, a valaha volt legjobb labdarúgónak választották.

Következő

Kérdés 7/16

Magyarország sok tudományos felfedezésben élen járt, ilyen például a C-vitamin kimutatása. Kinek a nevéhez fűződik?

A. Szent-Györgyi Albert

B. Bárány Róbert

C. Gábor Dénes

Jó válasz!

Szent-Györgyi Albert egy 1932-es előadásában számolt be arról, hogy felfedezte a C-vitamint, amelynek kimutatására számos kísérlet történt. A magyar tudósnak paprikából sikerült számottevő vitamint előállítania.

Következő

Kérdés 8/16

Az alábbiak közül melyik egy közismert magyar édesség?

A. Yorkshire puding

B. Sacher-torta

C. Dobostorta

Jó válasz!

A dobostorta 1884-ben született meg Dobos C. József pesti cukrász termékeként. A dobostorta nyomán vált ismertté és elterjedtté később a vajkrém használata a cukrászatban. A cukrász a legenda szerint a vajat köpülő fiú tévedése nyomán fedezte fel, hogy ha a vajhoz só helyett cukrot kevernek, akkor remek krémanyagot kapnak.

Következő

Kérdés 9/16

Déri Frigyes 1852-ben született, és 1924-ben halt meg. Az élete során két magyar uralkodóval is találkozhatott. Kik voltak ők?

A. Mária Terézia és Ferenc József

B. Ferenc József és IV. Károly

C. IV. Károly és Habsburg Ottó

Jó válasz!

Ferenc József az egyik leghosszabb ideig uralkodó volt Magyarországon, neve összeforrt az Osztrák–Magyar Monarchiával. Az 1848–1849-es szabadságharc és forradalom idején lépett trónra, 1916-ban halt meg. Utódja IV. Károly lett, aki az első világháború végéig, 1918-ig ült a trónon. Lemondása után nem volt több uralkodója Magyarországnak.

Következő

Kérdés 10/16

A magyar történelem az Árpád-házi királyok után sokáig vegyesházi királyok uralkodtak, amíg a Habsburgok trónra nem kerültek. Kik nem tartoztak a vegyesházi királyok közé?

A. Anjou

B. Luxemburg

C. Tudor

Jó válasz!

Az Anjou- és a Luxemburgi ház 1308 és 1437 határozta meg a magyar történelem sorát. A leghíresebb Anjou-király a lovagkirály, Nagy Lajos volt, vitézségéről legendák maradtak fenn. A Luxemburgi házat Luxemburgi Zsigmond „képviselte”, közel 50 évig ült magyar trónon. Uralkodása alatt Buda Európa központjának számított.

Következő

Kérdés 11/16

A Magyar Királyságnak számtalan betöréssel kellett szembenéznie. Az egyik nép támadásai nyomán viszont három részre szakadt az ország. Kik voltak ők?

A. tatárok

B. törökök

C. kunok

Jó válasz!

A törökök 1526-ban Mohácson aratott diadala az ország kettészakadását eredményezte, amelynek során a magyar uralkodó meghalt. Ekkor még nem foglalták el az ország központjának számító Budát, arra 15 évvel később, 1541-ben került sor. Buda török kézre kerülésével az ország három részre szakadt, s a törökök majd 150 éven át fennhatóságuk alatt tartották a Magyar Királyság egy részét.

Következő

Kérdés 12/16

Melyik magyar történelmi eseményt nem érhette meg Déri Frigyes?

A. Pest-Buda és Óbuda egyesülése

B. a millenniumi kiállítás

C. Déri Múzeum megnyitása

Jó válasz!

Az ország fővárosa 1873-tól viselte a Budapest nevet. Ugyanebben az évben Déri Frigyes a családjával az osztrák fővárosba, Bécsbe költözött. 1896-ban a honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából országos millenniumi ünnepséget rendeztek, amelynek egyik fő eleme az Ezredéved Országos kiállítás volt. A tavasszal megnyíló kiállításon 240 pavilon várta az érdeklődőket. A Déri Múzeum 1930 tavaszán nyitotta meg kapuit, jóval Déri Frigyes halála után, aki az alapítókő-letételi ünnepségen még részt vett 1923-ban.

Következő

Kérdés 13/16

Déri Frigyes gyűjteményében több híres magyar festő műve is megtalálható. Melyik művésszel nem találkozhatott személyesen?

A. Mányoki Ádám

B. Munkácsy Mihály

C. Szinyei Merse Pál

Jó válasz!

Mányoki Ádám a 18. század egyik kiemelkedő alakja volt, a barokk korszak ismert portréfestője. A festészetet külföldi tanulmányai során sajátította el, leginkább német mestereknél. Leghíresebb alkotása II. Rákóczi Ferenc fejedelemről festett portréja.

Következő

Kérdés 14/16

A Déri Múzeum egyik leglátogatottabb tárgyegyüttese Munkácsy trilógiája. Déri Frigyes tulajdonában csak az utoljára elkészült mű az Ecce Homo volt. 1995-től kezdve szerepel együtt a három kép egy kiállításban. Munkácsy Mihály munkássága ennél többől áll. Életét és pályafutását regény formájában megörökítették. Melyik ez a mű?

A. Gárdonyi Géza: Ida regénye

B. Dallos Sándor: A napfény szerelmese, Aranyecset

C. Nyári Krisztián: Festői szerelmek

Jó válasz!

Dallos Sándor két kötetben dolgozta fel Munkácsy Mihály életének történetét. Az első kötetben a fiatal éveket, az első tanulmányokat a düsseldorfi akadémiával bezárólag ismerhetjük meg. A második kötet többnyire a párizsi évekről mesél, ebben szerepel a trilógia keletkezésének története is. A regények fikciós elemeket is tartalmaznak, mégis olvasmányosan és hitelesen tárják fel Munkácsy Mihály életének meghatározó pillanatait.

Következő

Kérdés 15/16

Számos zeneszerző, művész gyűjtött élete során népzenéket. Az alábbiak közül ki volt, aki gyűjtött?

A. Liszt Ferenc

B. Kálmán Imre

C. Kodály Zoltán

Jó válasz!

A legismertebb népzene gyűjtő Bartók Béla mellett Kodály Zoltán volt, az 1900-as évek első évtizedében együtt járták az országot újabb darabok után kutatva. Népzene gyűjtői munkássága mellett zenepedagógiában szerzett hírnevet magának, számos zenei oktatási intézmény és program viseli nevét.

következő

Kérdés 16/16

Az ország legismertebb épülete talán a Parlament, vagyis az Országház, amely egyben a legnagyobb alapterületű is. Kinek a nevéhez fűződik a megtervezése?

A. Pollack Mihály

B. Steindl Imre

C. Ybl Mikós

Jó válasz!

1880-ban döntöttek az állandó országház létrehozásáról, amelyre pályázatot írtak. A végső befutó Steindl Imre lett, aki a korszak szellemének megfelelően a romantikus historizmus követője volt. A Parlament megépülése közel két évtizedig tartott, élete főművének tartják számon. Steindl Imre nevéhez fűződik a budapesti Margit híd hídfőinek megtervezése, a fővárosi Kereskedelmi és Iparbank épülete, de közreműködött a kassai székesegyház felújításában is.

következő

GRATULÁLOK!Jól ismered Magyarországot!jöhet egy kis nyelvlecke?

VISSZA

NEM JÓ!

Sajnosnem jó!

VISSZA