PATAKLAKÓK 7. (HU)
lukacsa1
Created on May 10, 2021
A WeCon (ATHU077 számú), INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program keretében zajló "Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák-magyar határrégióban" projekt során készült tíz részes „Pataklakók kalandjai” című filmsorozathoz kapcsolódó iskolai digitális foglalkoztató füzetek.
More creations to inspire you
LET’S GO TO LONDON!
Personalized
SLYCE DECK
Personalized
ENERGY KEY ACHIEVEMENTS
Personalized
CULTURAL HERITAGE AND ART KEY ACHIEVEMENTS
Personalized
ABOUT THE EEA GRANTS AND NORWAY
Personalized
DOWNFALLL OF ARAB RULE IN AL-ANDALUS
Personalized
HUMAN AND SOCIAL DEVELOPMENT KEY
Personalized
Transcript
Pataklakók kalandjai
Iskolai digitális foglalkoztató füzet
A vízenkívüliek építményei
7.
Tartalom
2. FILMNÉZÉS
1. TUDNIVALÓK
TUDNIVALÓK
Kérlek, olvass el
A Pataklakók kalandjai iskolai digitális foglalkoztató füzetek 45 perces tanórákra vannak tervezve.
Az aktuális feladatcsoport bezárása, ugrás a következőre
Impresszum
A filmek és a füzetek fő szakmai tanácsadója a BioAqua Pro Kft.
A Pataklakók kalandjai című filmsorozatot a Termeszetfilm.hu Egyesület készítette.
Az iskolai digitális foglalkoztató füzeteket az
A "Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák-magyar határrégióban"
A foglalkoztató füzetek az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program - ATHU077 számú - WeCon projekt keretében készültek. A WeCon projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.
FILMNÉZÉS
Hetedik rész, melyben Hőseink továbbra is magányosan boldogulnak, és az ember által átalakított vidéken bolyonganak. Ebben a részben a dombvidéki patak és a kisebb állóvizek után a lassabb folyású, bővizűbb folyóvizekben próbálnak boldogulni a kis kalandorok. Nemcsak a víz színe és sebessége változik meg, de a meder is más lesz...
7.
Nézzük meg a Pataklakók kalandjai 7. részét: A vízenkívüliek építményei
Elindítás után a film jobb alsó sarkában lévő [ ] jellel teljes képernyőre válthatsz
EGY TITKOS NÉV
Ebben a játékban egy titkos név nyitja ki a megfejtéshez az ajtót.
HOGY HÍVJÁK EZT A JELENSÉGET?
MEGOLDOM!
1. Kulcs
2. Kulcs
A kérész lárvák egy évig a vízben fejlődnek, aztán egyszerre kirepülnek.
3. Kulcs
4. Kulcs
A Rábában és a Dunában élő kérészek a főszereplői.
Vidd az egeret a kulcs alatti szövegre, hogy segítséget kapj a megoldáshoz!
5. Kulcs
TOVÁBBI SEGÍTSÉG KELL!
Ha a leírás alapján nem tudod a megfejtést, nézz meg 30 másodpercet a filmből!
Elindítás után a film jobb alsó sarkában lévő [ ] jellel teljes képernyőre válthatsz
A JELENSÉG:
Helyes!
A víz kanyarog
Meander (hurokkanyar)
- Ezt a játékot úgy érdemes használni, hogy a játékpanel jobb felső sarkában lévő apró nyilacskák megnyomásával kiteszed teljes képernyőre.
- A játék végén ugyanezen nyilak, vagy az ESC billentyű megnyomásával térhetsz vissza.
- Egyes esetekben a böngésző új lapon nyitja meg a játékot, ekkor az új lap bezárásával tudsz visszatérni ide.
A játékot a középen lévő jellel indíthatod.
A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.
A folyók részei
TÁJAK, ÉLŐHELYEK, FAJOK I.
A következő feladatokban fotókkal dolgozunk,
1. kérdés
?
KATTINTS A HELYES képRE!
A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.
!
ELTALÁLTAD!
JÖHET A 2. KÉRDÉS!
1. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.
1. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.
2. kérdés
A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).
?
KATTINTS A HELYES képRE!
!
ELTALÁLTAD!
JÖHET A 3. KÉRDÉS!
2. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).
2. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).
3. kérdés
?
KATTINTS A HELYES képRE!
A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.
!
ELTALÁLTAD!
JÖHET A 4. KÉRDÉS!
3. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.
3. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.
4. kérdés
?
KATTINTS A HELYES képRE!
A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.
!
ELTALÁLTAD!
JÖHET Az 5. KÉRDÉS!
4. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.
4. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.
5. kérdés
?
KATTINTS A HELYES képRE!
A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.
!
ELTALÁLTAD!
Vége, tovább lépek!
5. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.
5. kérdés
?
nem talált! próbáld újra!
KATTINTS A HELYES képRE!
A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.
Kérdezz, felelek
Pataklakók Kvíz
Most következzen egy 9 kérdésből álló fejtörő játék!
1. kérdés
Mije lóg ki Pozdorjánnak, a tegzesnek az elvesztett lakócsöve miatt?
Tracheakopoltyúi, potrohszelvényei, anális lába.
Tracheakopoltyúi, potrohszelvényei, mellső lába.
Tracheatüdeje, potrohszelvényei, anális lába.
2. kérdés
Miből áll össze Pozdorján lakócsöve (tegeze)?
Több száz apró tegezből, amit a saját nyálával ragasztott össze.
Több száz kavicsból, amit a saját ürülékével ragasztott össze.
Több száz kavicsból, amit a saját nyálával ragasztott össze.
3. kérdés
Miért teszünk mi emberek
Akadályozzuk, hogy a folyó kacskaringósan folyjon. Így kevesebb helyet foglal, könnyebb mellette utat építeni, földet művelni, építkezni.
Akadályozzuk, hogy a folyó kacskaringósan folyjon. Így több helyet foglal, és könnyebb benne pecázni, úszni, evezni.
Mert szebb lesz tőle a folyó.
4. kérdés
Mi a természetvédelmi hátránya
Jóval kevesebb élőlény telepszik meg az ilyen szakaszokon, mint a természetes mederben.
Nincs természetvédelmi hátránya a part menti kövezésnek.
5. kérdés
Mivel táplálkozik a fejes domolykó?
Növény- és törmelékevő.
Növényekkel, rákokkal, csigákkal, különböző lárvákkal (de tegzesekkel nem), férgekkel, rovarokkal, halakkal és békákkal.
Növényekkel, rákokkal, csigákkal, különböző lárvákkal (például tegzesekkel), férgekkel, rovarokkal, halakkal és békákkal.
6. kérdés
Mi a hallépcső?
A gátaknál és bukóknál építjük őket, hogy íváskor a halak fel tudjanak úszni.
A gátaknál és bukóknál építjük őket, hogy íváskor a halak biztonságosan le tudjanak menni.
A fiatal halak számára készült vízi játszó eszköz.
7. kérdés
Mi jellemző a dunavirágra?
Tiszta vízben él, egy évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány napot élnek.
Tiszta vízben él, több évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány órát élnek.
Tiszta vízben él, egy évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány órát élnek.
8. kérdés
Mi okozhatja a kirepülő dunavirágok tömeges pusztulását és sikertelen peterakását?
A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a földre petézni.
9. kérdés
A dunavirágok a kérészek rendjébe tartozó rovarok. Mit jelent az, hogy kérészéletű?
Nagyon hosszú életű.
Nagyon rövid életű.
Lusta életvitelű.
AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
0-3 helyes válasz
4-6 helyes válasz
7-9 helyes válasz
Írd fel a kérdéseket, nézd meg a filmet többször is, és jegyezd fel filmnézés közben a helyes válaszokat!
Ügyes voltál, de van még mit javítani. Nézd meg a filmet egyszer, és vedd észre a helyes válaszokat!
Nagyon ügyes voltál. Irány a legközelebbi patak, keresgélj benne, a partján és környékén élőlényeket!
TÁJAK, ÉLŐHELYEK, FAJOK II.
A következő feladatokban fotókkal dolgozunk,
Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!
dunaviráglárva
púposszúnyog lárva
tegzeslárva
Zöld mezőben a helyes válasz:
dunaviráglárva
púposszúnyog lárva
tegzeslárva
A dunavirág nyáron lerakott petéiből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. A lárvák a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. A nyár közepére-végére kifejlődnek belőlük a szárnyas rovarok: rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek.
Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!
elevenszülő kérész
dán kérész
dunavirág
dunavirág
Zöld mezőben a helyes válasz:
dán kérész
elevenszülő kérész
A lárvából vedléssel szárnyas rovarrá vált dunavirág nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak csak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. Eközben a helyben maradó hímek vízfelszín fölötti rövid élete is véget ér.
Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!
dunavirágzás
tiszavirágzás
szitakötők rajzása
Zöld mezőben a helyes válasz:
dunavirágzás
tiszavirágzás
szitakötők rajzása
A nőstények több kilométeres folyó feletti kompenzációs repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, és a feltorlódó kérésztömeg a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ekkor a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol azok elpusztulnak. Ennek kivédésére egyes hidak alsó részére kérészvédő fénysorompókat telepítettek, amelyek a vízfelszín közelében tartják a rovarokat.
Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!
német bucó
dunai ingola
fejes domolykó
fejes domolykó
Zöld mezőben a helyes válasz:
dunai ingola
német bucó
A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobbak példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.
Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!
német bucó
magyar bucó
szélhajtó küsz
Zöld mezőben a helyes válasz:
német bucó
magyar bucó
szélhajtó küsz
A német bucó erősen megnyúlt, hengeres testű hal, feltűnően vékony farokrésszel. Feje hosszú, széles, felülről lapított. Sárgásbarna alapszínét széles, sötétbarna, ferdén lefutó sávok tarkítják. Természeti értéke igen nagy, mivel szűk területen élő, ritka bennszülött halunk. Fokozottan védett, fogása tilos. Veszélyeztetett, mivel a vízlépcsők hatására élettere egyre zsugorodik.
Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!
strandhely kialakítás
partbiztosítás
töltés építés
partbiztosítás
Zöld mezőben a helyes válasz:
strandhely kialakítás
töltés építés
A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).
Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!
hullámtörők
hallépcső
duzzasztó gátak
hallépcső
Zöld mezőben a helyes válasz:
hullámtörők
duzzasztó gátak
Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!
tegzeslárva
kérészlárva
álkérészlárva
Zöld mezőben a helyes válasz:
tegzeslárva
kérészlárva
álkérészlárva
A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.
MEMÓRIA JÁTÉK
Figyeld meg, hogy milyen sokfélék a kérészek.
RENDSZERTAN
A következő feladatban az állatok csoportosításával, rendszertanával fogunk foglalkozni.
A játékot a középen lévő jellel indíthatod.
A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.
Vizek, vízpartok élővilága
KÖRNYEZETVÉDELEM
A víznek és a vizes élőhelyeknek sokféle szerepe van életünkben. Fontos ezeket ismerni, és még fontosabb vizeinket megbecsülni és tisztán tartani.
A vizek szerepe az életünkben
- Ezt a játékot úgy érdemes használni, hogy a játékpanel jobb felső sarkában lévő apró nyilacskák megnyomásával kiteszed teljes képernyőre.
- A játék végén ugyanezen nyilak, vagy az ESC billentyű megnyomásával térhetsz vissza.
- Egyes esetekben a böngésző új lapon nyitja meg a játékot, ekkor az új lap bezárásával tudsz visszatérni ide.
A játékot a középen lévő jellel indíthatod.
A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.
A környezetszennyezés forrásai
TERMÉSZETVÉDELEM
A természet körülvesz bennünket, és mi is részei vagyunk. A fajok, élőhelyek megőrzése mindannyiunk érdeke.
A játékot a középen lévő jellel indíthatod.
A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.
A nevek sokfélesége
A játékot a középen lévő jellel indíthatod.
A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.
Dunavirág
A WeCon (ATHU077 számú) projekt e szakmai programja az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.
Projekt koordinátor:
9. epizód
Projekt vezető:
Tananyag készítők:
1. epizód
3. epizód
8. epizód
További ajánlott filmek
Az összes
Szakmai
Vége a hetedik résznek, de folytathatod a következővel.
Fotók:
Szakmai ellenőrzés: