Want to make creations as awesome as this one?

A WeCon (ATHU077 számú), INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program keretében zajló "Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák-magyar határrégióban" projekt során készült tíz részes „Pataklakók kalandjai” című filmsorozathoz kapcsolódó iskolai digitális foglalkoztató füzetek.

Transcript

Pataklakók kalandjai

Iskolai digitális foglalkoztató füzet

A vízenkívüliek építményei

7.

Haladás előre

Összes füzet

Ajánlott teljes képernyőre váltani -»

Tartalom

2. FILMNÉZÉS

3.TITKOS NÉV

5. ÉLŐHELYEK,FAJOK I.

7. ÉLŐHELYEK,FAJOK II.

1. TUDNIVALÓK

8. MEMÓRIA JÁTÉK

11. TERMÉSZETVÉDELEM

6. KVÍZ

12. ALKOTÓK, LINKEK

9. RENDSZERTAN

10. KÖRNYEZETVÉDELEM

4. MEANDER

TUDNIVALÓK

Olvasd el figyelmesen a legfontosabb tudnivalókat a használatról. Itt találod meg az interaktív elemek jelmagyarázatát is.

Kérlek, olvass el

A Pataklakók kalandjai iskolai digitális foglalkoztató füzetek 45 perces tanórákra vannak tervezve.A füzet-sorozat 10 részből áll, mindegyik rész más témákat és hozzájuk kapcsolt feladatokat tartalmaz.Elsősorban iskolai keretek között, tanári vezetéssel érdemes feldolgozni a foglalkoztató füzeteket, de otthoni munkára is alkalmasak.Javasolt korosztály: 10-14 évesek.A foglalkoztató füzeten belül a jobb oldali jelmagyarázatban ismertetett ikonokkal lehet manőverezni.Érdemes a foglalkoztató füzetet a jobb alsó sarokban lévő ... jellel megjelenő két nyíl megnyomásával teljes képernyős nézetbe helyezve használni.Ajánlott böngészők: Google Chrome, Firefox, Opera, Brave.A foglalkoztató füzetek elsősorban iskolai okos táblán, számítógép képernyőn, tableten használhatók jól. Okos telefonon a kis méretek miatt a használhatóság nem optimális.Hasznos időtöltést kívánunk!

Jelmagyarázat

Ugrás a címlapra

További hasznos információ

Interaktív elem mutató

Megosztás és teljes képernyő

Haladás előre

Lapozás visszafelé

Az aktuális feladatcsoport bezárása, ugrás a következőre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Impresszum

A filmek és a füzetek fő szakmai tanácsadója a BioAqua Pro Kft.

A Pataklakók kalandjai című filmsorozatot a Termeszetfilm.hu Egyesületkészítette.

Az iskolai digitális foglalkoztató füzeteket azÍgy lesz kerek a világ! Egyesületkészítette.

A "Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák-magyar határrégióban"projekt koordinátora az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

A foglalkoztató füzetek az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program - ATHU077 számú - WeCon projekt keretében készültek. A WeCon projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.

FILMNÉZÉS

Hetedik rész, melyben Hőseink továbbra is magányosan boldogulnak, és az ember által átalakított vidéken bolyonganak. Ebben a részben a dombvidéki patak és a kisebb állóvizek után a lassabb folyású, bővizűbb folyóvizekben próbálnak boldogulni a kis kalandorok. Nemcsak a víz színe és sebessége változik meg, de a meder is más lesz...

7.

Nézzük meg a Pataklakók kalandjai 7. részét: A vízenkívüliek építményei

Elindítás után a film jobb alsó sarkában lévő [ ] jellel teljes képernyőre válthatsz

EGY TITKOS NÉV

Ebben a játékban egy titkos név nyitja ki a megfejtéshez az ajtót.A név kitalálásához és az ajtó kinyitásához adunk számodra segítséget különböző kulcsok formájában.

HOGY HÍVJÁK EZT A JELENSÉGET?

MEGOLDOM!

A film végén látható természeti jelenség.

1. Kulcs

2. Kulcs

A kérész lárvák egy évig a vízben fejlődnek,aztán egyszerre kirepülnek.

3. Kulcs

4. Kulcs

A Rábában és a Dunában élő kérészek a főszereplői.

Vidd az egeret a kulcs alatti szövegre, hogy segítséget kapj a megoldáshoz!

Nagyon-nagyon sok felnőtt kérész repül egyszerre.

5. Kulcs

A jelenség kis “d” betűvel kezdődik, és "zás"-ra végződik!

TOVÁBBI SEGÍTSÉG KELL!

Ha a leírás alapján nem tudod a megfejtést, nézz meg 30 másodpercet a filmből!

Elindítás után a film jobb alsó sarkában lévő [ ] jellel teljes képernyőre válthatsz

A JELENSÉG:

Helyes!

"POZDORJÁN:Leszállt az éj.Kezdődik a buli!A dunavirág rajzás!Ekkor lesz a lárvából felnőtt rovar.Kibújnak a lárvabőrből és máris jöhet a párválasztási parti."

A víz kanyarog

Egy vízfolyás leginkább akkor hajlamos hurok alakú kanyarokban (meanderekben) bővelkedő, kígyózó medert kialakítani, ha széles völgyben vagy alföldön halad, nem túl nagy eséssel.

Meander (hurokkanyar)

Ezt a játékot úgy érdemes használni, hogy a játékpanel jobb felső sarkában lévő apró nyilacskák megnyomásával kiteszed teljes képernyőre.A játék végén ugyanezen nyilak, vagy az ESC billentyű megnyomásával térhetsz vissza.Egyes esetekben a böngésző új lapon nyitja meg a játékot, ekkor az új lap bezárásával tudsz visszatérni ide.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A folyók részei

TÁJAK, ÉLŐHELYEK, FAJOK I.

A következő feladatokban fotókkal dolgozunk,hogy megismerjük a tájat, az élőhelyeket és a fajokat.

1. kérdés

?

KATTINTS A HELYES képRE!

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

!

ELTALÁLTAD!

JÖHET A 2. KÉRDÉS!

1. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

1. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

2. kérdés

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

?

KATTINTS A HELYES képRE!

!

ELTALÁLTAD!

JÖHET A 3. KÉRDÉS!

2. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

2. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

3. kérdés

?

KATTINTS A HELYES képRE!

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

!

ELTALÁLTAD!

JÖHET A 4. KÉRDÉS!

3. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

3. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

4. kérdés

?

KATTINTS A HELYES képRE!

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

!

ELTALÁLTAD!

JÖHET Az 5. KÉRDÉS!

4. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

4. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

5. kérdés

?

KATTINTS A HELYES képRE!

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.

!

ELTALÁLTAD!

Vége, tovább lépek!

5. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.

5. kérdés

?

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.

Kérdezz, felelek

Pataklakók Kvíz

Most következzen egy 9 kérdésből álló fejtörő játék!Figyeld meg, hogy mennyi helyes válaszod van, mert a végén értékeljük!

1. kérdés

Mije lóg ki Pozdorjánnak, a tegzesnek az elvesztett lakócsöve miatt?

Tracheakopoltyúi, potrohszelvényei, anális lába.

Tracheakopoltyúi, potrohszelvényei, mellső lába.

Tracheatüdeje, potrohszelvényei, anális lába.

2. kérdés

Miből áll össze Pozdorján lakócsöve (tegeze)?

Több száz apró tegezből, amit a saját nyálával ragasztott össze.

Több száz kavicsból, amit a saját ürülékével ragasztott össze.

Több száz kavicsból, amit a saját nyálával ragasztott össze.

3. kérdés

Miért teszünk mi embereka patakok és folyók partjára követ?

Akadályozzuk, hogy a folyó kacskaringósan folyjon. Így kevesebb helyet foglal, könnyebb mellette utat építeni, földet művelni, építkezni.

Akadályozzuk, hogy a folyó kacskaringósan folyjon. Így több helyet foglal, és könnyebb benne pecázni, úszni, evezni.

Mert szebb lesz tőle a folyó.

4. kérdés

Mi a természetvédelmi hátrányaa part menti kövezésnek?

Jóval kevesebb ember telepszik meg az ilyen folyó szakaszok mellett, mint a természetes meder esetén.

Jóval kevesebb élőlény telepszik meg az ilyen szakaszokon, mint a természetes mederben.

Nincs természetvédelmi hátránya a part menti kövezésnek.

5. kérdés

Mivel táplálkozik a fejes domolykó?

Növény- és törmelékevő.

Növényekkel, rákokkal, csigákkal, különböző lárvákkal (de tegzesekkel nem), férgekkel, rovarokkal, halakkal és békákkal.

Növényekkel, rákokkal, csigákkal, különböző lárvákkal (például tegzesekkel), férgekkel, rovarokkal, halakkal és békákkal.

6. kérdés

Mi a hallépcső?

A gátaknál és bukóknál építjük őket, hogy íváskor a halak fel tudjanak úszni.

A gátaknál és bukóknál építjük őket, hogy íváskor a halak biztonságosan le tudjanak menni.

A fiatal halak számára készült vízi játszó eszköz.

7. kérdés

Mi jellemző a dunavirágra?

Tiszta vízben él, egy évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány napot élnek.

Tiszta vízben él, több évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány órát élnek.

Tiszta vízben él, egy évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány órát élnek.

8. kérdés

Mi okozhatja a kirepülő dunavirágok tömeges pusztulását és sikertelen peterakását?

A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a vízbe petézni.

A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a part menti kövekre petézni.

A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a földre petézni.

9. kérdés

A dunavirágok a kérészek rendjébe tartozó rovarok. Mit jelent az, hogy kérészéletű?

Nagyon hosszú életű.

Nagyon rövid életű.

Lusta életvitelű.

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

0-3 helyes válasz

4-6 helyes válasz

7-9 helyes válasz

Írd fel a kérdéseket, nézd meg a filmet többször is, és jegyezd fel filmnézés közben a helyes válaszokat!

Ügyes voltál, de van még mit javítani. Nézd meg a filmet egyszer, és vedd észre a helyes válaszokat!

Nagyon ügyes voltál. Irány a legközelebbi patak, keresgélj benne, a partján és környékén élőlényeket!

TÁJAK, ÉLŐHELYEK, FAJOK II.

A következő feladatokban fotókkal dolgozunk,hogy megismerjük a tájat, az élőhelyeket és a fajokat.A kis napocskákra kattintva hasznos segítséget olvashatsz.

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

dunaviráglárva

púposszúnyog lárva

tegzeslárva

Zöld mezőben a helyes válasz:

dunaviráglárva

púposszúnyog lárva

tegzeslárva

A dunavirág nyáron lerakott petéiből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. A lárvák a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. A nyár közepére-végére kifejlődnek belőlük a szárnyas rovarok: rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek.

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

elevenszülő kérész

dán kérész

dunavirág

dunavirág

Zöld mezőben a helyes válasz:

dán kérész

elevenszülő kérész

A lárvából vedléssel szárnyas rovarrá vált dunavirág nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak csak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. Eközben a helyben maradó hímek vízfelszín fölötti rövid élete is véget ér.

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

dunavirágzás

tiszavirágzás

szitakötők rajzása

Zöld mezőben a helyes válasz:

dunavirágzás

tiszavirágzás

szitakötők rajzása

A nőstények több kilométeres folyó feletti kompenzációs repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, és a feltorlódó kérésztömeg a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ekkor a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol azok elpusztulnak. Ennek kivédésére egyes hidak alsó részére kérészvédő fénysorompókat telepítettek, amelyek a vízfelszín közelében tartják a rovarokat.

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

német bucó

dunai ingola

fejes domolykó

fejes domolykó

Zöld mezőben a helyes válasz:

dunai ingola

német bucó

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobbak példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

német bucó

magyar bucó

szélhajtó küsz

Zöld mezőben a helyes válasz:

német bucó

magyar bucó

szélhajtó küsz

A német bucó erősen megnyúlt, hengeres testű hal, feltűnően vékony farokrésszel. Feje hosszú, széles, felülről lapított. Sárgásbarna alapszínét széles, sötétbarna, ferdén lefutó sávok tarkítják. Természeti értéke igen nagy, mivel szűk területen élő, ritka bennszülött halunk. Fokozottan védett, fogása tilos. Veszélyeztetett, mivel a vízlépcsők hatására élettere egyre zsugorodik.

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

strandhely kialakítás

partbiztosítás

töltés építés

partbiztosítás

Zöld mezőben a helyes válasz:

strandhely kialakítás

töltés építés

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

hullámtörők

hallépcső

duzzasztó gátak

hallépcső

Zöld mezőben a helyes válasz:

hullámtörők

duzzasztó gátak

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

tegzeslárva

kérészlárva

álkérészlárva

Zöld mezőben a helyes válasz:

tegzeslárva

kérészlárva

álkérészlárva

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

MEMÓRIA JÁTÉK

Figyeld meg, hogy milyen sokfélék a kérészek.

Jegyezd meg, hogy a felső sorban lévő kérészekhol találhatók az alsó sorban!

ha Kész vagy, kezdheted!

KEZDEM!

Jegyezd meg, hogy a felső sorban lévő kérészekhol találhatók az alsó sorban!

Ó, ez most NEM SIKERÜLT!figyeld meg a KIS kérészeket jobban és próbálkozz újra!

?

?

?

?

?

?

Hol a párja?

HH:MM:SS

?

?

?

?

?

Hol a párja?

HH:MM:SS

?

?

?

?

Hol a párja?

HH:MM:SS

?

?

?

Hol a párja?

HH:MM:SS

?

?

Hol a párja?

HH:MM:SS

?

Hol a párja?

HH:MM:SS

HH:MM:SS

Gratulálunk, sikerült!

Időd:

RENDSZERTAN

A következő feladatban az állatok csoportosításával, rendszertanával fogunk foglalkozni.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

Vizek, vízpartok élővilága

KÖRNYEZETVÉDELEM

A víznek és a vizes élőhelyeknek sokféle szerepe van életünkben. Fontos ezeket ismerni, és még fontosabb vizeinket megbecsülni és tisztán tartani.

A vizek szerepe az életünkben

Ezt a játékot úgy érdemes használni, hogy a játékpanel jobb felső sarkában lévő apró nyilacskák megnyomásával kiteszed teljes képernyőre.A játék végén ugyanezen nyilak, vagy az ESC billentyű megnyomásával térhetsz vissza.Egyes esetekben a böngésző új lapon nyitja meg a játékot, ekkor az új lap bezárásával tudsz visszatérni ide.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A környezetszennyezés forrásai

TERMÉSZETVÉDELEM

A természet körülvesz bennünket, és mi is részei vagyunk. A fajok, élőhelyek megőrzése mindannyiunk érdeke.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A nevek sokfélesége

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

Dunavirág

Alvállalkozó:Így lesz kerek a világ! Egyesület

A WeCon (ATHU077 számú) projekt e szakmai programja az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.

Projekt koordinátor:Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

9. epizód

Partnerek:Fertő-Hanság Nemzeti Park IgazgatóságIlmitz-i Biológiai ÁllomásOsztrák Természetvédelmi Szövetség Stájerországi Csoportja

Projekt vezető:Dr. Szentirmai István

5. epizód

Tananyag készítők:Botos István CsabaCsige Anikó,Lukács Attila

1. epizód

3. epizód

2. epizód

6. epizód

7. epizód

4. epizód

8. epizód

10. epizód

PATAKLAKÓKKALANDJAI- filmsorozat -

További ajánlott filmek

Ajánlott könyvek, oktató programok, mobil aplikációk

Az összesPataklakók kalandjai foglalkoztató füzet

Szakmaitanácsadó:BioAqua Pro Kft.

Film készítő:Természetfilm.huEgyesület

Vége a hetedikrésznek, de folytathatod a következővel.

Fotók:Dr. Kriska György,MME, Olajos Péter, tiszatoelovilaga.hu, Wikipédia

Szakmai ellenőrzés:Olajos Péter

Kapcsolat:lukacsa1 [kukac] icloud.com