Erdei állatok

Bújócska az erdei állatokkal

Hogy senki ne érjen a nyomába, A cipőjét húzza fel, aki gyáva, Az egyik üregi, a másik mezei, De a répát mindegyik szereti.

Ágról ágra, fákról fára fürgén, vígan szökkenek,Ám legvígabb akkor vagyok, hogyha diót törhetek.Szeretem a mogyorót is, a rügyet is megeszem!Találjátok ki gyerekek, hogy mi lehet a nevem!

Képe vörös, mint a tűz, Nyulakat szívesen űz. Lompos a farka, eszes, ő a ...

Ellentétben a szarvassal, Nem jár akkora aganccsal, De büszke a sok pettyére, S visszavárja Öreg néne.

Ha akarom, fejem körbe fordítom,nappal alszom, éjjel vadászom.

Turcsi orrú a mamám, kunkori a farkincám, csíkos szőröm, hogyha látoda mamámat levadászod...

Erdőn oson, völgybe vág, füle szőrös, foga bárd. Áldozata számos, erdei mészáros.

Nyargalok egy seregben, koronám égbe szökken. Ki vagyok én?

Kisebb vagyok, mint a sas,Ha egér vagy, ne bosszants!

Hegyoldalban dirmeg-dörmög, a mancsán hosszú körmök, szereti a málnát, szedret, örvend, hogyha sokat szedhet.