Magyarország 3 részre való szakadása

Magyarország három részre való szakadása

1526

Play

Play

Play

Play

I. Szulejmán szultán

kb. 1520

1456

Hunyadi Mátyás (1458-1490)

Mohácsi csata

Mátyás király halála után II. Lajos a király. A főurak veszekednek, legyegyöngítik az országot.

Jönnek a törökök...

Nándorfehérvárat (Belgrádot) ostromolta a török. Hunyadi János (a vár főkapitánya) és serege legyőzi a törököt. Ezután 70 évig nem merészkedik a török Magyarországra.

vissza

vissza

vissza

vissza

A mohácsi vereség után

Ezután 150 évig uralkodik Magyarországon a török.

Szapolyai János

Habsburg Ferdinánd

A király meghal a csatában, uralkodó nélkül marad az ország.

Két párt • A) udvari: Habsburg Ferdinánd főherceg (1526-1564) • B) Keleten levő nemesek: Szapolyai (Zápolya) János (1526-1540) erdélyi vajda

A mohácsi vereség végzetes pontja a magyar történelemnek.

Harc a két fél közt

Szapolyai János

Magyarországnak 2 királya lett.

Habsburg Ferdinánd

A török mind jobban nyomulnak előre.

1540-ben meghal Szapolyai János, Habsburg Ferdinánd pedig eldönti hogy elfoglalja Buda várát

I. Szulejmán -kardcsapás nélkül, csellel beveszi Budát

Az ifjú János Zsigmondot (Szapolyai fiát) hogy megvédjék, a magyarok segítséget kérnek a törököktől

1541-ben I. Szulejmán csapatot küld, és leveri a Habsburg hadsereget. A török hadsereg letelepedik a Budai vár alatt.

Magyarország három részre szakadt

Basic guide to create an awesome presentation

3) keleti része-Erdély, amely fokozatosan önnálósult és az elkövetkező 150 év alatt szinte teljesn független ország volt.

2) északi és nyugati részén a Habsburg család (német uralom)

1) déli és közápső részén uralkodik a török

Erdély

Erdély fénykorát a nagy fejedelem, Bethlen Gábor uralkodása alatt (1613-1629) alatt érte el, mert fejlődött az ipar, a tudomány, a művészet. A fejedelem védelmezte a jobbágyokat, bár nem szüntette meg a jobbágyságot. Ekkor nevezik Erdélyt „Tündérkertnek”.

Török hódoltság

Az ország középső része, ahol török uralom volt fokozatosan elnéptelenedett, mert a törökök nagy adókat róttak ki.

Ilyen adók voltak a: 1. robotmunka-ingyenmunka, 2. harács-minden férfinek külön adót kellett fizetni a szultánnak, 3. véradó- a törökk elvitték az egészséges fiúgyermekeket, Törökországba vitték őket, és janicsárt (török katonát) neveltek belőlük.

Királyi Magyarország

A Habsburg császár alatt lévő területeket királyi Magyarországnak hívták.

A török fennhatósági terület határain kiépítették a végvárrendszert, aminek az volt a fő feladata, hogy védelmezze az ország határait a törököktől.

A XVI. Században a törökök több várat is támadtak, de az egri és a szigetvári vitézek hősies kiállása folytán a török támadás leállt. Eger kapitánya Dobó István volt, szigetváré pedig Zrínyi Mikós.

A határszéleken a török katonák és a végvári vitézek állandóan csatároztak.

A magyarok gyakran fellázadnaka Habsburg uralom ellen. A bujdosó magyarokat, akik csapatokba verődve harcoltak a német uralom ellen, kurucoknak hívják. A német katonákat labancoknak hívták.

A török uralom alól a felszabadulás évekig tartott. Nagyon sok csatát vívtak meg.

Ismertebbek az 1691-es szalánkeméni csata (Szerémség területén levő Slankamen) és az 1697-es zentai csata.

A törököt 1699-ben űzik ki Magyarországról, békét kötnek Karlócán (Sremski Karlovci).

Vajdaság felszabadul a török uralom alól, de a Habsburg uralom alá kerül.

E békekötésnek néhány feltétele is volt. Le kellett rombolni néhány várat. Ekkor rombolják le a törökbecsei várat is.