Want to make creations as awesome as this one?

More creations to inspire you

Transcript

MI? A kubizmus a huszadik század elején létrejött avantgárd irányzat. A kubista művészek elvetették a reneszánsz óta uralkodó természethű ábrázolást, számukra fontosabb volt a látvány elemzése, mint a látvány puszta észlelése. A kubista alkotás arra ösztönzi a nézőt, hogy gondolkozzon, ne csak a színek és formák keltette benyomásaira figyeljen, ne csak a látványban gyönyörködjön. Az irányzat viszonylag rövid életű volt, de nagy hatást gyakorolt későbbi mozgalmakra, úgy mint a De Stilj, az expresszionizmus, a dadaizmus és a szürrealizmus.

KI? KIK? A kubista festészet megteremtői a spanyol Pablo Picasso (1881-1973) és a francia Georges Braque (1882-1963). Az irányzatot elindító Picasso festmény, az Avignoni kisasszonyok az afrikai törzsi művészet hatását tükrözi. Sokaknak nem tetszett ez az új stílus, de Picasso és Braque egymásra találtak. Elutasították azt a hagyományos felfogást, hogy a művészetnek a valóságot természethűen kell ábrázolnia: hiszen miért fessenek egyetlen nézőpontból portrét, amikor a fotográfus bárkiről élethű képet készít. Braque szerint, mint „két hegymászó, akiket összeköt a kötél”, új utakat kerestek, azzal kísérleteztek, hogyan lehet újraértelmezni a térviszonyokat a kétdimenziós térben. Az első világháború kitöréséig szoros kapcsolatban dolgoztak, majd eltávolodtak egymástól: Picasso egy sokkal érzelemdúsabb, kísérletezőbb festészet felé fordult, Braque viszont maradt a szigorú kubista képszerkesztési elveknél. Habár a „kocka-művészek” ritkán állították ki festményeiket a világháború kitörése előtt, az általuk megteremtett vizuális nyelvet sokan elsajátították és továbbfejlesztették. Többek között Fernard Léger, Jean Metzinger, Marcel Duchamp és Juan Gris. Az új stílus a szobrászatban is érvényesült, a legjelentősebb kubista szobrászok Alexander Archipenko, Raymond Duchamp-Villon, Jacques Lipchitz és a magyar származású Csáky József.

KOLLÁZS A modern festészet történetében a kubisták alkalmazták először a kollázst. A kollázs ragasztott részletekből megkomponált kép, egyszerre jelenti a technikát és a létrehozott alkotást. A kísérletező művészek különböző anyagokat, újságpapírt, tapétát, textilt, stb. ragasztottak a vászonra. Picasso Vieux Marc-os üveg című festményén a vászonra kasírozott újságpapír forradalminak számított: elmosta a határvonalat a műalkotás és a valóság között.

MIKOR és HOGYAN? A kubizmus három szakaszra osztható: 1. Prekubista vagy cézanne-i szakasz 1907 és 1909 között A poszt-impresszionista Paul Cézanne hatására a látható dolgok belső szerkezetének megragadására törekedtek. A képi elemeket leegyszerűsítve, geometrikus formákra bontva, széttöredezve jelenítették meg. Habár a formákat nem perspektivikusan ábrázolták, a tér és a perspektíva még érzékelhető. A színek visszafogottak. Az alkotások témái gyakran csendéletek tárgyakkal, pl. üvegekkel, poharakkal, hangszerekkel. 2. Analitikus szakasz kb. 1910-től 1912-ig A festők az ábrázolt tárgyakat analizálták, geometrizált (gömb, kúp, henger, kocka) felületekre bontották, majd a tárgyak különböző nézeteit (elöl-, hátul-, oldalnézet) egy időben, szimultán módon ábrázolták, egyszerre több nézőpontot érvényesítettek. A három dimenzió mellé „bekapcsolták” a negyedik dimenziót, az időt is, ezáltal a különböző tér- és idősíkok egyszerre vannak jelen. A festők semleges színeket alkalmaztak, főleg barnásszürke árnyalatokat, mert kerülni akarták a színek kifejező erejét. 3. Szintetikus szakasz 1913-tól kb. 1920-ig A festményeken a valós látványt képzőművészeti jelek helyettesítik, a töredezettség a tárgyak leglényegesebb tulajdonságait emeli ki. A különféle térmetszetek ritmikus kompozícióba szerveződnek, a statikusság helyett a mozgalmasság kap hangsúlyt. A síkok részben fedik egymást. A korszakot az erősebb színhasználat jellemzi.

„Másold a természetet, és megsérted Isten alkotását. Értelmezd a természetet, és művész lesz belőled.” Jacques Lipchitz

„A kubizmus nem a valóság, amit a kezedbe foghatsz. Olyan, mint egy illat, ami körbevesz: ott van előtted, mögötted és melletted. Mindenhol ott van, de nem tudod, honnan ered.” Pablo Picasso

„Egy tárgynak annyi képe van, ahány szem nézi. És annyi lényeges képe van, ahány elme megérti.” Jean Metzinger és Albert Gleizes

„Milyen célt tűztem ki magam elé a kubizmussal? Hogy fessek … egy olyan módszer segítségével, ami a gondolataimhoz van bekötve. Se nem jó, se nem igaz. Se nem hasznos, se nem haszontalan.” Pablo Picasso

„A kubizmus nem egy képlet, nem egy iskola. A kubizmus egy filozófia, egy szemlélődési pont a világegyetemben. A kubizmus olyan, mintha a hegyen állnál és körbenéznél egy bizonyos pontból. Ha feljebb mész, másképpen látod a dolgokat; ha lejjebb ereszkedsz, a dolgok másképpen látszanak majd.” Jacques Lipchitz

HOL? A kubizmus szülővárosa Párizs, a kor művészeti életének központja. A múzeumok, szalonok és művészeti iskolák kiapadhatatlan inspirációt jelentettek a városba zarándokló fiatal magyar képzőművészeknek is. Kmetty János így írt a várossal való találkozásáról: „… amikor 1911 januárjában Párizsba mentem, a festészet iránt telve rajongással, én már elkötelezettje voltam a modern festészetnek. Cézanne, Matisse, Picasso művei fúrták az oldalamat és huszonegy éves fejjel, 1911 elején magához ragadott Párizs.” „… a szellemi csomagom, amit Párizsból magamban és magammal hoztam, egy életre való volt, ma sem fogyott ki. Új természet-szemléletet jelentett ez, új ábrázolási formát és módszert: a kubizmust.”