Változóban változatlan - Paksi Vak Bottyán Gimnázium

Hol-landoltak a képek?

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

Keresd a helyes állítást!

Kattints az egyetlen helyes állításra!

Az egyház támogatta a színdarabok látogatását a nép művelődésének érdekében.

Az egyház mindig is támogatta a farsangi mulatságok szervezését.

A protestáns reformok jóval kevésbé voltak radikálisak mint a katolikusak.

A reformerek a játék minden formája ellen tiltakoztak.

Kattints az egyetlen helyes állításra!

A reformok második szakaszában az emberek még mindig féltek a boszorkányoktól.

A katekizmusok sikerüket az érthetőségüknek köszönhették.

Az újítók azért tiltottak be bizonyos tevékenységeket, mert nem akarták hogy a pogányok jól érezzék magukat.

Kattints az egyetlen helyes állításra!

A protestáns hittérítők támogatták a népi mulatságokat, mert azok a katolikus vallási előírásokat (pl. böjt) sértették.

A katolikusok szerint a farsangi mulatság háttérbe szorította a böjti időszakot.

A reformáció hatására felértékelődtek a farsangi játékok a népi kultúrában.

Kattints az egyetlen helyes állításra!

A kommunikáció fejletlensége ellenére a reformok gyorsan terjedtek.

Az egyház népdalok helyett a himnuszírást szorgalmazta.

A képen látható tréfás párviadal a népi farsangi időszak első három napján szokott előfordulni.

AJJAJ!

Sajnos ez az állítás helytelen.

Adriaen Jansz Kraen németalföldi festő csendéletén keresztül a korabeli étkezési szokásokat ismerhetjük meg közelebbről. A korszakban az alapvető élelmiszernek számító hús fogyasztása az európai lakosság körében csökkent. Jellemzően az északibb népek több húst fogyasztottak, mint Európa déli részén élő népek. A húsfogyasztás csökkenésével felértékelődött a kenyér szerepe a mindennapi táplálkozásban, amelyre a Kraen alkotása is utal. A húsfogyasztás legnagyobb mértékben a szegények körében csökkent. E réteg a húst a kenyérrel próbálta pótolni, hiszen a kenyérnek nagy tápanyagtartalmat tulajdonítottak. Ezzel egyidejűleg azonban sok esetben a kenyér minőségének romlását tapasztaljuk. Még a vagyonosabb városi polgárok kenyere is gyengébb minőségű gabonafélékből készült a XVI. századot követően. A különböző élvezeti cikkek is egyre nagyobb mértékben jelentek meg a XVII-XVIII. század során. Ilyen élvezeti cikknek számított a csokoládé, kávé, tea, amelyek a koraújkori gyarmatosításokat követően jelentek meg az európaiak körében, továbbá terjedt el széles körben a fűszerek használata. Ennek köszönhetően a korszakban megváltozott az európaiak ízlése is. Ez leginkább a hús- és halételek mellé tálalt mártásoknál szembetűnő. A zsiradékok, olajok, vaj helyét a bor, ecet és különböző citrusfélék leve vette át. E változás mögött a reformáció és a vallási előírások étkezésre gyakorolt hatását (a böjt időszakában a húsfogyasztás tilalma) is fellelhetjük. Az alkohol tartalmú italok közül a bor, illetve a sör volt jellemző, Németalföldön inkább utóbbi terjedt el. Az említett területen Angliához hasonlóan a kávé helyett a teát preferálták. A 17-18. századi csendéletek majdnem mindegyike ábrázol gyümölcsöket is, hiszen a gyümölcsök is kedveltek voltak ekkoriban.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Jan Steen – Fantasy interior with Jan Steen and the family of Gerrit Schouten

A festmény remekül bemutatja a kor tipikus bútorzatát és öltözködési szokásait. Egy európai jómódú család otthonába nyerhetünk betekintést. Mindenhol a luxusra törekvés módjait, az anyagi jólét kimutatását figyelhetjük meg. Ekkoriban a nők és a férfiak öltözéke is gyorsan változott, főként a francia divat terjedt el, amelynek fő ismertetőjele a színes selyem volt. A próbababák megjelenésével pedig az addiginál is gyorsabban terjedt, hamarosan ellenfél nélkül maradt. A nők körében elterjedt volt az emeletes hajviselet és a smink. A luxus azonban csak látszatra biztosított kényelmet. A házakban sokáig nem volt fürdőszoba, ha pedig mégis, akkor csak a betegek használták. A bútorzat egyes elemei szintén változáson mentek keresztül. Ezen a művön is már parketta jelenik meg a döngölt föld helyett és a falakon függönyök és faliszőnyegek lógnak. Az ablakokkal sok probléma adódott a sötétítés és szigetelés terén. Eleinte vastag üvegből készültek, majd helyüket átvették a már nyitható, de sok keresztfával rendelkező darabok, amilyenek ezen a fesményen is láthatók. A ház elsődleges szerepe a társasági élet biztosítása lett. A szoba legfőbb díszítőeleme a kandalló volt, amelynek köszönhetően a fafelhasználás jelentősen megnőtt, kiosztásakor sok balesetet okozva ezzel a járókelőknek. Míg a mű betekintést enged a gazdagok életébe, nem feledkezhetünk meg a kevésbé tehetős társaikról sem. A városi szegénység általában vagy az emeletes házak legfelső szintjein, vagy az egyszintes házak alagsorában élt, gyakran családonként mindössze egy szobába tömörülve. Öltözékük és hajviseletük az évek alatt nem változott, praktikus és olcsó maradt. A nyomor akkora mértékeket öltött, hogy a szegények többsége ingósággal is alig rendelkezett.

40 dkg

1 kg

60 dkg

A napi kenyér fejadag

A 14. és a 17. század közötti időszakban egy 5 fős család átlagos heti kenyérfogyasztása 21 kg (2100 dkg) volt. Mekkora volt az átlagos napi kenyér fejadag?

3 liter

1 liter

5 liter

Sör fogyasztás

8 liter

10 liter

40 deciliter

A teafogyasztás

A 17. századi Hollandiában akár napi 100 csésze teát is megittak. Hány liter teát ittak egy nap, ha egy kisebb csésze 0,8 dl-es volt? (1l=10dl)

3.000 tonna

30.000 tonna

15.000 tonna

Kb. 52 dkg

Kb. 27 dkg

Kb. 78 dkg

A húsfogyasztás

AJJAJ!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

Kattints a helyes képre!

AJJAJ!

A képek egyesével rekonstruálhatók. Amint eggyel elkészültél, zárd be a puzzle-t és térj vissza ide. A harmadik festmény befejezése után kattints a "befejezem" gombra!

6

7

9

042