Dési emléknap

Dési-nap

Nagyenyed, 1895. február 6. – Budakeszi, 1944. február 25.

Az erdélyi Nagyenyeden született. Apja német származású kisiparos volt, anyja bocskoros nemes családból származott. Anyja korán meghalt, apja, aki valójában aranyműves és kiskereskedő volt, csődbe jutott, ezért nem tanulhatott. Csavargással töltötte idejét, miközben alkalmi munkákból élt. Volt inas, pincér, kifutó, csavargó, végül ügyvédi írnok lett Désen. Az első világháború kitörésekor besorozták katonának, negyven hónapot töltött harctereken, később tüdőbaj miatt felmentették. Első rajzai a katonaság alatt készültek. A háború után egy ideig Erdélyben maradt, Désen rajziskolába járt, ahol többek között Szopos Sándor festő oktatta, ugyanakkor apja műhelyében kitanulta az arany- és ezüstművességet. 1921-től Budapestre között, és a dr. Polgár-féle ezüstárugyárban helyezkedett el. Emellett az Iparművészeti Iskolát, majd a Podolini Volkmann Artúr-féle szabadiskolát látogatta. 1924-től rendszeresen részt vett Budapesten a Képzőművészek Új Társasága (=KUT) kiállításain. Első festményei 1929–30-ban készültek. Művészetéből nem tudott megélni, amíg betegsége megengedte, ezüstkovácsolásból tartotta fenn magát. A 30-as évekre Dési Huber és felesége, Sugár Stefi (bátyja, Sugár Antal festőművész volt) egy művészekből, írókból és költőkből álló baráti közösség tagjává vált. 1931-től a budakeszi Tüdőszanatórium visszajáró betege volt. Súlyosodó betegsége miatt 1936-ban tüdőműtéten esett át. 1944. február 25-én halt meg Budakeszin, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Dési Huber István - Kossuth-díjas festő, grafikus

Művészete

Művészetéből nem tudott megélni, amíg betegsége megengedte, ezüstkovácsolásból tartotta fenn magát. A módszeres önképzés híveként a gyakorlatban szerzett tapasztalatait elméleti tájékozottsággal egészítette ki: többek között Cézanne és követi művészi írásai foglalkoztatták, de papírra vetette művészi hitvallásáról vallott nézeteit is. A 30-as évek végén festett művein erősen érezhető a kubizmus hatása. Sok magyar festőtől tanult, de senkinek sem szegődött követőéjül. A kubista szakasz után elsősorban az expresszionizmus foglalkoztatta. Van Gogh képeire emlékeztető drámai, paraszti témájú képeket festett. Festészete összekötő volt a Derkovits képviselte expresszionizmus és az úgynevezett alföldi festőiskola expresszív realizmusa között. Témáit főként a mindennapi életből merítette. Képei szerepeltek az 1926-os torinói Quadriennalén és a firenzei nemzetközi grafikai kiállításon, 1932-ben az Ernst Múzeum CXXIX. csoportkiállításán, majd ugyanitt 1938-ban, 1941-ben és 1943-ban is kiállításra kerültek alkotásai. Egyik 1939-ben írott levelében az alábbiakat vallja: „Az ember önmaga felé menekül a világ őrültségei elől, de ez a menekülés csak akkor nyeri el létjogosultságát, ha az ember minadzt a szabadságot, amit magában érez, rettenetet, amit a világban lát, maradék nélkül kifejezi műveiben.” 1944-ben a Szinyei Társaság neki ítélte a Szinyei-díjat. Képeinek és rajzainak a zömét a Szombathelyi Képtár őrzi.

Megtekinthető: Szombathelyi Képtár

Péter Pál után – 1938 – olaj, papírlemez – 60x69 cm

A "Péter és Pál után" (1938) című tájképen a vonalak és a gabonarakások mélybe vivő ritmusa adja a szerkezetet, az ég sötétjére csak a mély sárga halmokból villan néhány világosabb reflex, izgalmas feszültséggel telített minden.

(http://mek.oszk.hu/04700/04737/html/dokumentum.htm)

Napraforgó 1937

A dési templom

A Dési templom-képekben vertikális irányú építkezésbe fog a művész.

http://mek.oszk.hu/04700/04737/html/dokumentum.htm

http://mek.oszk.hu/04700/04737/html/dokumentum.htm

Vándor az ablakban

Gyakran visszatérő motívum képein a nyitott ablak. A korai csendéleteken csak kompozíciós érdekesség, ötlet. Később a szanatóriumok és betegágy bezárt világából elvágyódásnak, a festő lelkiállapotának, környezettágító vágyának tolmácsolójává lesz ez a motívum a Kisöreg (1937) és az 1939-ben festett Vándor az ablakban című képeken. Ez utóbbin messzevivő, kanyargós országútra nyílik kilátás, amelynek mélybeszívó hatása még az ablak előtti csendélet kis vándorfiguráját is csaknem az útra lendíti. Szelídebb fények, a betegszoba bágyadt reménytelensége szól a Kisöreg című képről. Az előtér asztalkáján rálátásban néhány szerény tárgy, a kép sarkában a kis kórházi ismerős, babáját szorongató kisfiú bánatos arcocskája, s a félszegen felnyitott ablakon a kilátást eltorlaszoló tetők a festő lelkiállapotának közvetítői.

Csendélet tájjal1938

Fedics bácsi, 1939

Kanca csikóval

1940 körül

Dési emléknap a Désiben

Készítsetek élőképet Dési Huber István festményeiről!

Küldjétek el e-mailben a képet: szecsodi.timea@desi.szombathely.huBeküldési határidő: február 15. 16:00

Kattints a további képekért!

A díjazás részleteiről hamarosan!

Készen állsz?Kattints a képekre a nagyobb nézetért!

Önarckép műteremben – 1938 körül – olaj, vászon – 100x71 cm Szombathelyi Képtár

Déli pihenő

Bolondgombák – 1937 – szén, papír – 615x845 mm Szombathelyi Képtár

Ezüstműves műhely – 1928 – rézkarc, papír – 170x110 mm Szombathelyi Képtár

Kalapos férfi fügével (Szalmakalapos paraszt körtével) – 1931 – tempera, papír – 87x66 cm Magántulajdon

Körbe-körbe – 1928 körül – rézkarc, papír – 260x170 mm Szombathelyi Képtár

Keserves – 1938 – olaj, vászon – 100x70 cm Szombathelyi Képtár

Oroszblúzos diáklány – 1929 – olaj, vászon Szombathelyi Képtár

Olvasó munkás – 1932 – tempera, papírlemez – 96x62 cm Szombathelyi Képtár

Pihenő szénbányász – 1930 – szén, papír – 94x62 cm Szombathelyi Képtár

Töprengő – 1934 körül – olaj, vászon – 98x78 cm Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarján

Várandós nő – 1932 körül - olaj, vászon – 65x55 cm Magántulajdon

Virágszedők

József Attila és Illyés Gyula

Tömeg, 1931

Földmunkás (Ásós ember), 1932, tempera, falemez, 100x64,5 cm Magyar Nemzeti Galéria

Sakkozó 1932 olaj, karton 99x65 cm Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Beérkezett pályamunkák

Kattints az osztályokra!

8.b

5.a

8.a

Home

A győztesről a Dési-emléknapon adunk hírt!

5. osztály

Földmunkás (Ásó paraszt)

Illyés Gyula és József Attila

Terhes asszony

Tömeg

8.b osztály

8.a osztály

Szegény asszony kakasa