A fogalmazás részei

Kattints a számokra és ismerkedj meg a fogalmazás részeivel!

a fogalmazás részei

1

2

3

4

Bevezetés

I. rész

Jól tudod, sok múlhat a legelső mondaton, mert valahogyan el kell találni a hangot, hogy kapcsolódj a témához és az olvasóhoz, a közlés céljához. Éppen ezért az első mondatokat a legnehezebb megfogalmazni. A jó bevezetés nem lehet túlságosan hosszú, mert csak beavatja az olvasót a témába, és kíváncsiságot ébreszt benne. Az igazán tökéletes kezdőmondatot valószínűleg csak többszöri megfogalmazás után fogod tudni végső formába önteni. Vissza-visszatérve addig alakíthatod a mondatodat, míg értelmes és tömör nem lesz, ugyanakkor nem fog hiányozni belőle semmi.

Tárgyalás

II. rész

A fogalmazás „lényegi” része a tárgyalás. A tárgyalásban fejted ki a témát, elbeszélés esetén a cselekményt. Az anyaggyűjtés azt a célt szolgálja, hogy ezt a részt minél jobban sikerüljön kidolgozni. Kerüld el, hogy a tárgyalás során térben vagy időben ugrálj, ne hagyj ki fontos logikai kapcsolatokat. De az sem jó, ha átesel a ló túlsó oldalára. Ha valamit már kellő alapossággal megfogalmaztál, nem kell újra és újra ismételned, különben a szöveg unalmassá válik.

Befejezés

III. rész

Itt a vége, fuss el véle! Ismerős ez a mesei záróformula? Gyakran előfordul, nemcsak a gyerekekkel, hogy ha végére ért a mondandójának, hirtelen abbahagyja vagy összecsapja a fogalmazást. Így azonban a szöveg nem kap lezárást, nem válik kerek egésszé, csak „abbamarad”. Pedig a befejezés ugyanolyan fontos szövegrész, mint a bevezetés. Lehetőséget ad a szöveg összefoglalására, a tanulság levonására. Itt megfogalmazhatod a véleményedet, sőt továbbgondolásra alkalmas kérdéseket is feltehetsz.

Gondolatgyűjtő