Want to make creations as awesome as this one?

No description

Transcript

Szeged

1848-49-ben

Kezdjük!

Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban Szeged fontos helyszín volt, több esemény köthető hozzá, illetve számos forradalmár, politikus és ifjonc is Szegedről származott.

A fontos eseményeket, szereplőket valaki lejegyezte számunkra, de sajnos nem tudjuk, ki volt az, amíg végig nem lapozzuk a naplóját.

Kedves Olvasó!

hasznos tanácsok a Napló használatához!

Néhány feladatot, rejtvényt megoldva tudsz a napló végére jutni és megfejteni a titkot, hogy ki lehet a titkos szerző…A feladatok megoldásával betűkre bukkanhatsz, amiket nem árt feljegyezned, ugyanis csak akkor tudod megfejteni, ki lehet a napló írója.

A betűket a helyes sorrendbe rendezve fedi majd fel magát a szerzőnk, aki szorosan kötődik Szegedhez és 1848-49-es történelméhez.Ha elakadsz, vagy nem sikerül továbblépned, ne aggódj! A bal oldalon látható vissza jelre kattintva vissza tudsz lapozni a naplóban. A lapozgatáshoz használd a jobb oldalon lévő nyilat.Sok sikert!

Fejezetek szeged 1848-49-es történelméből

1. fejezet - Mit kívánt a magyar nemzet? (Szeged 1848 tavaszán)

3. fejezet - Szeged szerepe a délvidéki harcokban (1848 nyarától - 1849 nyaráig)

5. fejezet - A szabadságharc szegedi áldozatai 1849 őszétől

4. fejezet - Kossuth Lajos azt üzente... (1848. október 3-6. és 1849. július)

6. fejezet - A rejtély megoldása

7. fejezet - Források

Kattints rá a fejezetcímekre a napló olvasásához!

2. fejezet - Korda János Szeged nemzetőri ezredese

Fejezetek szeged 1848-49-es történelméből

1. fejezet - Mit kívánt a magyar nemzet? (Szeged 1848 tavaszán)

3. fejezet - Szeged szerepe a délvidéki harcokban (1848 nyarától - 1849 nyaráig)

5. fejezet - A szabadságharc szegedi áldozatai 1849 őszétől

4. fejezet - Kossuth Lajos azt üzente... (1848. október 3-6. és 1849. július)

6. fejezet - A rejtély megoldása

7. fejezet - Források

Kattints rá a fejezet címekre a napló olvasásához!

2. fejezet - Korda János, Szeged nemzetőri ezredese

A puzzle darabokra és a képekre kattintva olvasd el március hónap és 1848 tavaszának naplóbejegyzéseit.Ezután válaszolj a kérdésekre, és jegyezd fel a betűket a rejtély megoldásához!

Mit kívánt a magyar nemzet? - Szeged 1848 tavaszán

Március17.

Május.14

Június18.

Március15.

Március idusán kezdődött minden, de folytatódtak az események egész tavasszal és nyáron is...

Klauzál Gábor miniszter lesz, földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi.

A 12 pontot Irinyi József fogalmazta meg.

A pesti ifjúság Petőfi vezetésével kirobbantja a forradalmat.Több helyszínen elszavalja Petőfi Sándor a Nemzeti dalt és felolvassák a 12 pontot is, mely a követeléseket tartalmazza.

A pesti forradalom eseményeiről a március 17-én délután öt órakor Szegedre érkező nemzeti zászlóval fellobogózott Pannónia gőzhajó utasaitól értesült a város lakossága.Az utasok beszámoltak a pesti eseményekről, és hoztak magukkal azokból a lapokból is, amelyek a 12 pontot és Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét tartalmazták.Korda Jánost, a polgárőrség eddigi vezetőjét nemzetőri ezredessé választották. Egész este a korcsmákban éltették a forradalmat a szegediek.

Május 14-én önkormányzati választásokat rendeztek. A polgármester Vadász Manó lett.

Szeged országgyűlési képviselői Osztróvszky József és Rengey Ferdinánd lettek.Rengey Ferdinád

Kossuth Lajos országgyűlési beszéde1848. július 11.

A népképviseleti országgyűlés nyitóülése - 1848. július5.A helyszín a Pesti Vigadó díszterme.Az emelvényen István nádor és mögötte a Batthyány-kormány tagjai.

Kattints a képre a beszédért!

Uraim!Midőn a szószékre lépek, hogy önöket felhívjam, mentsék meg a hazát! e percznek irtózatos nagyszerűsége szorítva hat keblemre. Úgy érzem magamat, mintha isten kezembe adta volna a tárogatót, melly felkiáltsa a halottakat, hogy ha vétkesek, vagy gyengék, örök halálba sűllyedjenek; ha pedig van bennük életerő, örök életre éledjenek. Uraim! így áll e perczben a nemzet önök kezében. És isten kezükbe adta a mai határozattal a nemzet életét, de kezükbe adta a nemzet halálát is. Önök határozni fognak. De épen mert e percz illynagyszerű, feltettem magamban, uraim! nem folyamodni az ékesszólás fegyveréhez.Lehetetlen nem hinnem, lehetetlen nem meggyőződve lennem, hogy bármiben különbözzenek is a vélemények e házban, a haza szent szeretete, a haza becsületének, a haza önállásának, a haza szabadságának olly érzete, hogy azért utolsó csepp vérét is kész a ház feladni: ez mindnyájunkkal közös.Azért minden balmagyarázatok kikerülése végett egyenesen, ünnepélyesen kérem, midőn azt mondom, – hogy adja meg a képviselőház a 200,000 főnyi katonát s az erre szükséges pénzerőnek előteremtését.- Nyáry Pál felemelkedik helyéről, példáját az egész képviselőház követi, e szó „megadja!” harsog az egész teremben. – Szűnni nem akaró lelkesedés -Uraim! Ezt akartam kémi, de önök felállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiúságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot, a poklok kapui sem fogják megdönteni!Kossuth Lajos1848. július 11.

Honnan értesültek a szegediek a március 15-i eseményekről?

Telefonon hívták őket a pestiek

Bagolypostán érkezett a hír

Pannónia gőzhajó utasaitól

Március 15.

Március 17.

Március 19.

Mikor jutott el a pesti forradalom híre Szegedre?

Jókai Mór

Irinyi József

Petőfi Sándor

Ki fogalmazta meg a 12 pontot?

Kétévente

Évente

Ötévente

A 12 pont szerint hány évente kell országgyűlést összehívni?

Irinyi József

Perczel Mór

Nyári Pál

Melyik képviselő ugrott fel és ajánlotta fel Kossuth kérésének teljesítését!

Ügyesen teljesítetted az első feladatot!A két betű, amivel gazdagodsz:

D

F

Korda János,Szeged nemzetőri ezredese

Szeged 1848-49-es történelméből Korda János életét és pályáját ismerhetjük meg részletesebben a napló segítségével!

Korda vagyontalanul érkezik Szegedre, és 1813-tól Vedres István főmérnök által bérelt szőregi uradalomban lesz kezelő uradalmi tiszt.Szegeden, a Kálvária sgt. elején telket vásárol 1814-ben, s erre hivatkozva kéri Vedres, hogy a város Kordát lakónak vegye be.1823-ban kapja meg Szegedtől a polgárjogot1839-ben már Korda Szeged 5. leggazdagabb polgára.Vagyona és tekintélye révén táblabíróvá választották.Az 1840-es évektől Szeged is polgárőrséget szervez, melynek ezredeséül Korda Jánost választják. A város haladó, szabadelvű polgárai Korda Jánost tekintették vezetőjüknek.

Táblabíró: a megye igazságszolgáltatását látja el, azonban ez a funkció a 19. századtól formálissá vált.

Korda János és családja a reformkorban jelentős szerepet vállaltak a reformkori törekvések megvalósításában.1846-tól Szegeden is megszervezték a vagyonos hölgyek a jótékonysági egyletet.Elnök Kordáné Vedres Rozália volt.Céljuk a szegények megsegítése, az 1846-ban megnyílt kisdedóvó (óvoda) fenntartása volt és csatlakoztak a Védegylethez is.

Kattints ide!

Korda János első háza a mai Dáni u. 1. alatt álló ház. A telket 1814-ben vásárolta, rá a házat 1823 és 1825 között építették fel. A ház elé kutat csináltattak. A tornyos, kör alaprajzú, zárt sarokerkély oroszlánnyakon nyugszik, ami Vedres István, Korda apósa építőművészetének jellemzője.A lakóház egyemeletes, a volt Búza piac felé 12, a Kálvária sgt. felé 5 tengelyű épület. Klasszicista stílusban épült. Családjával együtt az egész emeletet lakta, tíz teremből állott lakosztálya. A ház bútorzata a tulajdonos gazdagságát mutatta. Pl. Korda Jánosné cseresznyefából készült toalettasztala remek műdarab volt

Kattints a képekre!

Korda ház napjainkban

Korda-ház az 1879-es árvíz idején

Korda-ház napjainkban

Kattints a képekre az információkért!

Damjanich János, a 3. honvédzászlóalj parancsnoka, gyülekezési helyül Szegedet jelölték ki számukra.

Korda János1848 nyarán a honvéd zászlóaljat besorozó szegedi térparancsnok lesz, így a honvédeket avató bizottság egyik tagja is.A zászlóalj ellátásáról Szeged városnak kellett gondoskodnia, Korda János kapta a megbízást, hogy a felszerelés munkálatait vezesse. Ő maga két őrseregnyi vitéz két évre járandó zsoldját ajánlotta föl. Nem volt egyszerű feladat a pokrócokat, lábbelit, ruházatot előteremteni. A honvédek fehérneműit a hölgyek varrták, Korda az apósa tiszteletére Vedres János nőtársaságot hozott létre.Korda lányát, Dániné Korda Terézt, érte a megtiszteltetés, hogy a 3. honvéd zászlóalj zászlóanyja lehetett. Vagyis neki kellett megvarrni a zászlót, és ő adta át azt a honvédeknek. A szabadságharcban Korda fia, István is kivette a részét. A Szegedhez tartozó Szatymaz lovasszázadának századosa volt.Augusztusban nemzetőr csapatokat toboroznak, akiknek Szenttamáshoz kellett menniük harcolni. A toborzó bizottság elnöke Korda lesz.A Szenttamás körüli csaták sebesültjeit is Szegedre hozták, természetesen a szegedi hölgyeknek is ki kell venni részüket a gondozásukból.1848. decemberben változott Magyarország hadi helyzete, és a kormány Szegedről visszavonta a honvéd katonákat a Tiszántúlra. Így Szeged védtelen maradt.Korda többször összetűzésbe került emiatt a kormánybiztossal, és 1849. januárban térparancsnoki állásáról lemond, (a szegedi nemzetőrség ezredesi tisztségéről nem!).

Lássuk, hol van Szenttamás!

1823

1814

1848

Mikor kap Szegedtől polgárjogot?

Válaszolj a Korda Jánoshoz kapcsolódó kérdésekre!

gótikus

rokokó

klasszicista

Milyen stílusban épült a Kálvária úti lakása?

harmadik

második

negyedik

Korda lánya, Teréz, hányadik zászlóalj zászlóanyja lesz?

térparancsnok

nemzetőri ezredes

toborzó bizottság elnöke

1849. januárjában melyik címéről nem mond le Korda?

Sikeresen megismerted Korda János életét!

Jutalmul íme két betű a rejtély megoldásához!

N

I

A zavaros helyzet miatt Batthyány miniszterelnök a nemzetőrség létszámának növelését, és az első tíz honvédzászlóalj toborzását rendelte el (május 16.).1848 nyarán az események felgyorsultak, hiszen a Habsburg Birodalom déli részén, a Délvidéken az ott élő szerbek szervezkedni kezdtek a magyarok ellen, el akartak szakadni Magyarországtól.Titokban támogatta őket Szerbia, az anyaországuk, amely ekkor a Török Birodalom része volt.

Szeged szerepe a délvidéki harcokban 1848 nyarától 1849 nyaráig

Mivel a szerbek támadása Szeged térségét veszélyeztette elsősorban, így Szeged nemzetőreinek rögtön ki kellett vennie részét a védekezés megszervezéséből. A Szegeden szerveződő honvédek Szenttamásról próbálták kiszorítani a szerbeket. Vezetőjük Földváry Sándor volt, az ő csapatában harcol Korda János másik fia, Benő.A 3. honvéd zászlóalj gyülekezési helyéül Szegedet jelölték ki. Ide kellett érkezniük a Csongrád és Csanád megyeieken kívül Nagyvárad, Arad és Gyula vidékéről az önkénteseknek.Ellátásukról a város gondoskodott, miután központi támogatást nem kapott.A Szenttamás körüli csaták sebesültjeit is Szegedre hozták, természetesen a szegedi hölgyeknek is ki kell venni részüket a gondozásukból.

Kattints a képre!

A szegedi 1-es kórház, amelyet Vedres István tervezett, ahol számtalan honvédet ápoltak.Ma az egyetem épülete.

Földváry Sándor látható a képen, akiről szintén utcát neveztek el Szegeden.

Kattints a térképre!

Windischgrätz herceg

Tisza a szegedi várral1828

1848. december:A magyar seregeket a Tisza mentére és a Tiszántúlra kívánták visszavonni, mivel a Windischgrätz herceg vezette császári seregek előre nyomultak.1849. január:A terv megvalósításának következményeként a reguláris erőket (mintegy 35 ezer embert) kivonták a Délvidékről.Bár nemzetőröket szándékoztak helyettük odavezényelni, a Délvidék védtelen maradt, és a szerbek előtt szabad út nyílt egészen Szegedig, azaz a Tisza vonaláig.A szerbek ágyúzni kezdték Szegedet, amelyet szorgalmasan viszonoztak a vár tetején felállított ágyúkból a magyarok.

Szenttamás ostroma

Kattints a képekre!

Április 3.: Perczel Mór rohammal bevette Szenttamást.

A szerb felkelést a szabadságharc során sohasem sikerült teljesen felszámolni.

A tavaszi hadjárat sikerei, a déli fronton aratott győzelem és a Buda visszafoglalásán érzett öröm mámora után gyorsan bekövetkezett az összeomlás

1849. július első napjaiban megindult az országgyűlés két táblájának, valamint a kormány tagjainak és a kormányhivatalok tisztviselőinek, katonai alakulatoknak és a menekülő pest-budai lakosságnak a Szegedre özönlése.Miután Kossuth és Bălcescu július 13-án megegyezett a (Projet de pacification), a magyar-román szembenállás és harc megszüntetéséről, két héttel a világosi fegyverletétel előtt megszületett a nemzetiségi törvény, amely az engedményeket 17 pontban foglalta össze.

Kossuth Lajos utolsó magyarországi beszédének helyszíne

Békülési Tervezetben

Kossuth 1849. július 11-én jött Szegedre másodszor. Amint megérkezett a városba, beszédet tartott a Kárász-ház erkélyéről.A helyzet már reménytelen volt, de a szabadságharc vezére optimistán fogalmazott a hallgatóság előtt.

"4. Tiszta román megyékben és hatóságokban, vagy pedig ott, hol a többséget a román ajkúak teszik, a tanácskozások szintúgy román, mint magyar nyelven tarthatnak: nemkülönben a jegyzőkönyv is mind a két nyelven szerkesztendő.Az országgyűléssel, kormánnyal és hatóságokkal a levelezések magyarul történnek, kivéven azon közléseket, melyek oly törvényhatóságok között válttatnak, hol mind a két nyelv használtatik hivatalosan; ez esetben a levelezés román nyelven is eszközöltethetik."Részlet a Békülési tervből, 1849. július 14.

Első

Harmadik

Tizedik

Válaszolj a kérdésekre a délvidéki harcokkal kapcsolatban!

Hányadik zászlóalj gyülekezési helye lett Szeged?

Hídról

Városháza tetejéről

Vár tetejéről

Honnan lőttek vissza a magyar ágyúk a szerbekre?

Görgey Artúr

Perczel Mór

Damjanich János

Kinek a vezetése alatt sikerült bevenni Szenttamást?

1849. július 3.

1849. augusztus 11.

1849. július 11.

Mikor hangzott el Kossuth utolsó magyarországi beszéde?

Szuper vagy!

A két betű, amivel megjutalmazlak:

Á

E

Kossuth Lajos azt üzente...

Olvasd el, hogyan kapcsolódik össze Kossuth Lajos személye, Szeged és az 1848-49-es forradalom.

(1848. október 3-6. és 1849. július)

Kossuth Lajos szobra Szegeden a Klauzál téren

1848. október 3-tól 6-ig Kossuth kíséretével Szegeden tartózkodik, célja a megszavazott 200 ezer újonc toborzása, verbuválása.4-én Kossuth Lajos Szegeden mondta el toborzó beszédét a mai Victor Hugo utcában állt Bauernfeind-ház előtt.Ma emléktábla jelzi ezt a helyet.

Hallgasd meg, mit mondott Kossuth a szegedieknek!

Kattints a képre!

Kattints ide!

A ház helyén lévő emléktábla napjainkban

Bauernfeind-ház, amely előtt Kossuth elmondta toborzóbeszédét

Kossuth ellátogatott a várbörtönbe, és 500 olasz foglyot szabadon bocsátott.Ellátogatott a Vedres István tervezte városi kórházba is.

A tavasz hadjárat, és más események után, 1849 júliusában Szeged lett az ország fővárosa. Ekkor Szegeden töltött több napot Kossuth. A mai Klauzál téren lévő Kárász-házban szállt meg. S ennek kovácsoltvas szegélyezte erkélyéről mondotta el július 11-én utolsó nyilvános hazai beszédét.Ebben az épületben írta alá 1849. július 14-én Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu a magyar-román Békülési Tervezetet. Sajnos, későn.

Augusztus 3-án már Haynau foglalta el Szegedet. A városháza tornyából látcsővel szemlélte a Tisza túloldalán zajló szőregi csatát.

Minek nevezi Kossuth a toborzó beszédében a szegedieket?

"Nemzetem tüneménye"

"Nemzetem szörnyűsége"

"Nemzetem büszkesége"

Válaszolj a Kossuth Lajoshoz kapcsolódó kérdésekre!

Következő kérdés

Helyes!

Hol mondja el Kossuth október 4-én a beszédét?

Bauernfeind-ház előtt

szegedi vár előtt

Korda-ház előtt

Következő kérdés

Helyes!

Milyen nemzetiségű foglyokat bocsát el Kossuth a szegedi várbörtönből?

olasz

osztrák

szerb

Következő kérdés

Helyes!

Miért tölt több napot Szegeden Kossuth 1849 nyarán?

Szegeden volt a felesége

Szegeden kapott állást

Szeged lett az ország fővárosa

A jutalmad

Helyes!

Nagyon jól megismerted Kossuth Lajos és szeged kapcsolatát!

A két betű:

E

N

A szabadságharc szegedi áldozatai 1849 őszétől

1849. augusztus 13-án Világosnál Görgey Artúr honvédhadserege letette a fegyvert az orosz cári inváziós hadsereg előtt. Ezután megkezdődött a megtorlás, melyben számos szegedi polgárt is elítéltek.

Osztróvszky József

Korda János

Kattints a képekre!

A megtorlások során Osztróvszky József, Szeged volt kormánybiztosát előbb kötél általi halálra ítélték, majd ítéletét Josephstadtban töltendő 6 évi várfogságra változtatták.1855-ben szabadult, s ekkor hazatért Szegedre.

Korda Jánost „vétkei” miatt először Aradra, majd a pesti Újépületbe szállították.A Haynau-féle kegyelem során szabadul hónapokkal később.Szabadulása után rendőri felügyelet alá helyezték. Valószínűleg emiatt tartózkodik ettől kezdve keveset Szegeden.Békés megyében bérel birtokot, és a gazdaságot irányítja, holland rendszerű szélmalmot építtet.Majd Szolnok megyében vásárol birtokot, ahonnan 1857-ben betegen szállítják Szegedre, és itt hal meg 1857-ben.Emlékét Szegeden a Belvárosi temetőben lévő sírbolt, a volt Búza piacon lévő csodaszép klasszicista palotája, valamint a Korda utca őrzi.

Szegeden 1849 nyarán kolerajárványvolt, ennek esett áldozatul Répásy Mihály is.A szegedi belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, katonai tiszteletadás mellett.Az egyetlen honvéd tábornok volt, aki nem érte meg a vereséget.Sírjánál Kossuth Lajos mondott beszédet.

Rengey Ferdinánd elbujdosott, és többé nem tért vissza Szegedre.Tóth Mihály egykori főbíró a pesti Újépületben (börtön) töltött vizsgálati fogságból 1849. október 15-e után szabadult, Haynau tömeges megkegyelmezése alkalmával. A szegediek közül Szabó Farkast, a 12. zászlóalj őrnagyát Nagyszebenben ítélték el 12 évi fogságra, ezt Kufsteinban töltötte le. Róka József apátkanonokot a temesvári hadi törvényszék 20 évre ítélte, őt is Kufsteinba hurcolták. A szegedi születésű Stahel-Számwald Gyulahonvéd főhadnagy emigrált,majd tábornoki rangig emelkedettaz északiak oldalán küzdveaz amerikai polgárháborúban.

Kattints a képre!

Kárász Benjamin (Benő) egykori főispán a pesti Újépületben (börtön) töltött vizsgálati fogságból 1849. október 15-e után szabadult, Haynau tömeges megkegyelmezése alkalmával.A képen látható kúria a család tulajdona, és ma is megtekinthető Horgoson.

Mikor halt meg Korda János?

1857

1848

1867

Válaszolj a kérdésekre helyesen a rejtvény utolsó két betűjéért!

Kiss Pál

Répássy Mihály

Szabó Farkas

Ki az a honvéd tábornok, akinek a temetésén Kossuth Lajos mond beszédet?

Dáni Ferenc

Kárász Benő

Földváry Gábor

Melyik egykori főispánnak látható ma is kúriája Horgoson?

Hány év várfogságra ítélték Osztróvszky Józsefet, Szeged volt kormánybiztosát?

6

5

7

Szuper vagy!

Az utolsó két betű:

R

C

Gratulálok!Megoldottad a rejtélyt!A napló írója:Dáni Ferenc

Ha a képre kattintasz, megtudhatod, hogyan kapcsolódik a személye a szegedi 1848-49-es eseményekhez!

Dáni Ferenc1816-ban született Szegeden, előkelő polgári családban.Ügyvéd végzettségre tett szert, és munkáját szülővárosában, Szegeden folytatta.Feleségül vette Korda János leányát, akiről a naplóban már volt szó, így Korda az apósa lett.Dáni Ferenc szegedi tanácsnok volt, és később nemzetőri századosként fegyvert is fogott, Világos után halálra ítélték, ezért bujdosni kényszerült.Dáni tanítóként Magyaratádon rejtőzködött.Az 1852. évi május 12-iki általános amnesztia alkalmából feladta magát, de 1853. évi szeptember 26-án a haditörvényszéken halálra ítélték. Az ítéletet később 2 évi várfogságra változtatták, melyet Aradon töltött, majd 1856. évi december 10-én megszabadult.Gazdálkodni kezdett egy Pusztaapónkibérelt birtokon, majdSzeged megválasztotta képviselőnek; a határozati párthoz tartozott, de 1865-ben már a Deák-párthíve volt és e párt soraiban ült a képviselőházban.KésőbbSzeged és Hódmezővásárhelyfőispánja lett.A szegedi nagy árvíz idején a város királyi biztost kapott, és őt fölmentették főispáni állásától.Ezután visszavonult szatymazi tanyájára és 1883-ban elhunyt.

Felhasznált források

Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987) III. A város csatlakozása az 1848-as márciusi forradalomhoz: https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Tan_11/?pg=37&layout=s Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007): https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Dae_21/?pg=0&layout=s Dáni Ferenc élete: https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1ni_Ferenchttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/KossuthHirlapok-kossuth-hirlapiroi-munkassaga-1/kossuth-hirlapja-1105D/1848-1105E/18460926-kedd-75-sz-13735/a-szent-tamasi-csata-september-21-en-1848-13777/https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzabadsagharcTortenete-SzabadsagharcTortenete-194849-es-szabadsagharc-tortenete-2-2/gracza-gyorgy-az-184849-iki-magyar-szabadsagharcz-tortenete-512E/ii-kotet-a-szabadsagharc-lefolyasa-AD0/ii-a-proba-haboru-C02/Képek forrása: Móra Ferenc Múzeum Szeged, Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1ni_FerencTérképek: Sulinet.hu

Készítette:

Gergelyné Bodó MáriaésRada Beáta