BJG 100 - virtuális kiállítás 1.

BJG 100

Virtuális kiállítás

Az új képzéseket – köztük a pólón feltüntetett óvónői

szakközépiskolai képzést – kínáló gimnázium feliratos pólója a

főépület homlokzatának stilizált rajzával.

A képeslapon a Kossuth-szobor (mely idősebb, mint a gimnázium épülete) már a jelenlegi helyén látható. Mögötte az 1914-ben felállított székelykapu, az épület homlokzatán a Kádár-kor címere.

Iskolai jelvények: A 20. század közepén, a második világháború után hivatalosan még megtűrték Szent Imre nevét a gimnázium nominációjában, ám már tervben volt az új névadás. Addig is a település nevét kötötték össze a gimnáziummal, ekkoriban készülhetett ez a színes jelvény.

Bizonyítvány másolat: Katona Imre néprajzkutató érettségi bizonyítványának 1945-ös másolatát – annak megsemmisülése miatt - Kiss János első igazgatói korszakának elején készítették, amikor már elvonult a második világháborús front Csongrádról.

Tandíjlerovó lap: Kevesen gondolnák, de a szocialista rendszer elején még tandíjat kellett fizetniük a diákoknak. A néhány forintos összegek ne tévesszenek meg senkit, hiszen a forintot kevéssel azelőtt, 1946-ban vezették be.

Gyorsírókör oklevele, 1926: A Gyorsírókör az intézmény egyik legkedveltebb szakköreként a kor követelményeinek megfelelő irodai, adminisztrációs feladatokat

ellátó, leendő szakembereket készítette fel.

Emlékplakett a tapolcai Batsányi János Gimnáziumtól: Csongrád semmilyen módon nem kötődik a névadó Batsányihoz, ám a költő szülőhelyének gimnáziuma elismerte az itt folyó, magas szintű oktatói munkát. Ennek jeleként az 1995-ös 75. évfordulóra

kapta a BJG ezt a plakettet.

Ballagó blúz: Az 1970-es évekbeli, kalocsai hímzésű ballagó blúzt a csongrádi HÓDIKÖT készítette, és Bárkányi Ildikó viselte a ballagásán. Jelenleg ő a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutató - igazgatóhelyettese.

Az első világháború utáni, szűkös időkben sokaknak nem csak a tanuláshoz szükséges eszközökre, de ruházkodásra, ennivalóra is alig jutott pénze. Több diák a nyomorenyhítő akcióknak köszönhetően végezhette el az iskolát.

Tarisznya 1975: a ballagó diákok egyik jelképe a tarisznya,

melyben a nagyvilágba útnak induló diákok jellemzően egy kis cipót, sót, paprikát, a szerencse és a jómód szimbólumaként pedig egy érmét kapnak útravalóul.

Egyensapkák a 20-as évekből: A sapkák homlokrészén az iskola jelvényét tűzték ki, melyen Szent Imre képe szerepelt. A sapkák oldalán a négy, aranycérnával kivarrott csík az évfolyamok számát jelképezte. Hasonló iskolai egyensapkák a szocializmus időszaka alatt is megmaradtak.

Nyomorenyhítő akció emléklapja: Az adakozásra, jótékony célú tevékenységekre, rendezvényekre nagy szükség volt a világháborút követő időszakban, hogy a nehéz helyzetbe került diákokon és családjaikon ruhákkal és étellel segítsenek.

Taneszközök: Tintatartó, tustoll: ma már ismeretlenek egy mai diák és tanár számára. Ám az akkori írástanítás eredményeként gyönyörű sorokat olvashatunk az akkori füzetekben, hivatalos iratokban is.

Értesítő: A kezdeti évtizedekben – valamint 1990-1995 között - még minden tanévről megjelent egy értesítő, ami napjainkban nélkülözhetetlen egy intézmény múltjának kutatásához. Megismerhetjük belőlük többek között a diákok névsorát, év végi jegyeit is.

Csoportképek a gimnázium tanulóiról: az első évtizedben könnyű volt a fényképészek dolga, ugyanis egy képen az összes gimnáziumi tanuló elférhetett. Gondoljunk csak az első tanévre, amikor 28 diák és 3 tanár alkotta a kollektívát.

Az első évtizedben könnyű volt a fényképészek dolga, ugyanis egy képen az összes gimnáziumi tanuló elférhetett. Gondoljunk csak az első tanévre, amikor 28 diák és 3 tanár alkotta a kollektívát.

A képen Róder Pált, az intézmény második igazgatóját láthatjuk.

Iskolai ünnepségek meghívói: Egy gimnázium – különösen egy kisváros életében – fontos terepe a művelődésnek. A diákok a tanuláson kívül magától értetődően a különböző szakkörök életében, a kulturális rendezvények szervezésében is részt vesznek, nem volt ez másként a Szent Imre Reálgimnázium esetében sem.

Tanulói törzslap: Ez volt a neve az 20-as években a bizonyítványnak, néhány „sajátos” adattal ellátva, kiegészítve. Itt Jaeger Imre és Róder Pál aláírását láthatjuk: nekik még nem kellett annyi „autogramot” adni, mint egy mai igazgatónak, hiszen a diáklétszám alig száz volt az 1930-as években.

Jelvények és pecsétnyomók: Óriási szerencsénk, hogy több pecsétnyomó és jelvény is megmaradt, amin Szent Imre alakját és a címert láthatjuk, valamint az iskola akkori nevét: Magyar Királyi Állami Szent Imre Reálgimnázium.

Játszon velünk jubileumi BJG-s pólóért!

a: óvóhelynek

c: katonai kórháznak

d: katonai kiképző központnak

b: lőporraktárnak

Az épület elkészülte után néhány esztendeig milyen célra használták a gimnáziumot?

a: kézműveseké

c: tudósoké

d: szerzeteseké

b: magyar ifjúságé

Kiknek a védőszentje a gimnázium első névadója, Szent Imre?

Gratulálunk!

Jegyezd meg az alábbi betűket. Később még jól jöhet! BY

Próbáld meg újra!

Próbáld meg újra!

Köszönjük!

hamarosan folytatódik