Trianon100_public by Bence Balogh on Genially

Start

Kedves Látogató!

Az online megemlékezés eredetileg a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanulóinak készült, ezért elnézést a tegező formáért, de így legalább mindenki diáknak érezheti magát. 😊

Jó munkát kívánunk!

Szabadulj ki!

Trianon edition

Az alábbi linken egy Google dokumentumba összegyűjtve megtalálhatók a szabadulószobában felhasznált képek, eszközök, felületek.

Ide kattintva elérhető a trianoni békediktátum eredeti, három nyelven írott változata a Francia Külügyminisztérium levéltárának jóvoltából.

Kedves Látogató!

A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján sajnálatos módon nem tudunk együtt, közösen emlékezni erre a sorsfordító eseményre, helyette egy játékra invitálunk Benneteket. Kövessétek az utasításokat, s közben végigkísérhetitek a korabeli eseményeket.

Ne a szokásos történelmi tényeket várjátok, helyette inkább a hétköznapi emberek mindnapjaiba élhetitek bele magatokat.

Szabadulj ki!

Trianon edition

A feladatod, hogy teljesítsd az előtted álló küldetéseket, melyek végén egy-egy számot fogsz kapni.

A végső győzelmet jelentő széfet egy ötjegyű számsor nyitja, mely az egyes küldetésekből fog összetevődni, így érdemes lesz lejegyezni őket.

Az egyes küldetések végén a kapott számra koppintva tudsz visszatérni a fő témához, a küldetésekre navigáló térképhez.

Kezdő lépésként viszont az előző lapon található 3. pontnál válassz egy karaktert, akivel végig szeretnéd vinni a játékot.

Ne ess kétségbe, ha úgy érzed, nem tudsz kijönni egy szobából, időzítve mindig meg fog jelenni egy navigációs gomb, emellett a jobb felső sarokban látható ikonra kattintva láthatóvá válnak az adott lap azon területei, melyek továbbvisznek valamilyen irányba.

Herczeg Ferenc

Herczeg Ferenc vagyok, író, az MTA tagja, a Petőfi Társaság és a Magyar Revíziós Liga elnöke. Középfokú tanulmányaimat a Temesvári Piarista Gimnáziumban kezdtem, majd Szegeden folytattam, végül a budapesti tudományegyetemen szereztem jogász végzettséget. Irredenta írásaim miatt váltam gyorsan a magyar irodalom vékeringésének részévé. Az élet kapuja című regényem alapján az Akadémia háromszor is irodalmi Nobel-díjra jelölt.

Vincze Zsigmond

Vincze Zsigmond vagyok, zeneszerző, karmester. A Szegedtől nem messze fekvő Zomboron Weisz Zsigmondként láttam meg a napvilágot. Sok mestertől tanultam, zongorakísérőként jártam az országot, míg végül egy szegedi leányt vettem feleségül, s dolgoztam is a városban. Nevem csupán A hamburgi menyasszony című, irredenta hangnemet nem nélkülöző operettem első felvonásának fináléjával és a "Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország"-refrénnel maradt fenn.

gr. Apponyi Albert

Apponyi Albert vagyok, politikus, miniszter, az 1920-as párizsi konferencia magyar békedelegációjának vezetője. 86 életévem alatt számos állam- és kormányfőt szolgáltam, akadtak bőven bírálóim, ám emelett 20 év alatt öt alkalommal jelöltek Nobel-díjra. Kortársaim a legnagyobb élő magyarnak hívnak, s kiváló szónok vagyok magyar, angol, német, francia vagy akár olasz nyelven.

Drasche-Lázár Alfréd

Drasche-Lázár Alfréd vagyok. A bécsi Theresianum elvégzése után huszártiszti pályára léptem, majd "lőttek a karrieremnek", így végül jogászként a politikai életbe léptem. 1920. június 3-án érkeztem Párizsba rendkívüli követként és társam, Benárd Ágost után másodikként én ültem az asztalhoz és írtam alá a trianoni békediktátumot.

Szabadulj ki!

Trianon edition

A nevek alatt életrajzi információkat találsz, a karakterek képére kattintva pedig kezdődhet a játék!

A képek alatt életrajzi információkat találsz, a karakterek nevére kattintva pedig kezdődhet a játék!

I. küldetés

Válaszd ki a küldetést!

II. küldetés

IV. küldetés

V. küldetés

III. küldetés

VI. küldetés

próbáld újra!

Üdvözöllek, Prónay Pál vagyok!

A Ludovika Akadémián végeztem, katonatisztként szolgáltam a Nagy Háborúban, századosként szereltem le, majd a Rongyos Gárda elnevezésű önszerveződő fegyveres csoport vezetője lettem, s tevékenyen részt vettem a nyugat-magyarországi felkelésben is. Pályám csúcsán lajtai bán lettem.

Ebben a szobában én kísérlek végig és mutatom be az ország összeomlás utáni állapotát. Tarts velem!

START

A piaristáknál tanultam, majd orvosi diplomát szereztem és majd' 50 hónapot töltöttem a fronton hadiorvosként. 1930-ban így emlékeztem vissza az 1920. június 4-i eseményre:

„A ceremóniamester először hozzám lépett, és felkért, írjam alá a békét. Udvariasan hellyel kínált:

- Prenez place, Exellence! [...]

- Merci beaucoup, Monsieur! – válaszoltam, amint udvariasan visszautasítottam a nekem átnyújtott dísztollat is, és állva, szinte oda se nézve, félvállról, a szálló asztalán talált és magammal hozott rozsdás, puhafa szárú tollal írtam alá a békeszerződést, majd családi pecsétes gyűrűmmel megpecsételtem. Azután otthagytam a tollat az asztalon. Majd meghatalmazott-társam, Drasche Lázár Alfréd írta alá. ([...] Érdekes, hogy a Hadtörténelmi Múzeumban őrzik ezt a tollat, amivel állítólag aláírtuk a békeszerződést, de felvilágosítottam a múzeum vezetőjét, hogy nem ezt használtam!)

Egész magatartásommal dokumentálni akartam, hogy a reánk kényszeritett aláírásnak a magam részéről egyéb fontosságot nem tulajdonítok, azt nem ünnepélyes aktusnak, hanem reám nézve személy szerint és elsősorban nemzetemre nézve reánk kényszeritett és így minket nem kötelező, megalázó aktusnak tekintettem."

Első kérdés

Kié a kéz, mely aláírta a békét? Az alábbi szöveg segít a válaszban és értékes információkkal is szolgál.

gr. Teleki Pál

gr. Apponyi Albert

Benárd Ágost

"A háborús tervekben és kisállami igényekben felmerül az északi és déli szláv államot összekötő korridor terve is. A korridor indoka Ausztria és Magyarország újraegyesülésének megakadályozása közös határuk felszámolásával. Azonban az utódállamok ellentétei és az olasz vétó miatt a béketárgyaláson a terv nem kerül elő. A háromnegyedében német lakosú nyugat-magyarországi sávot („Német-Magyarország”) a Német-Ausztriát kikiáltó ideiglenes osztrák nemzetgyűlés 1918 novemberében magának követelte. A békeszerződés első változata a területet magyar kézen hagyta, a saint-germaini osztrák és a trianoni magyar béke viszont Ausztriának ítélte."

Második kérdés

Mit jelent a fenti szövegben megjelenő korridor kifejezés?

szerződés

határ

folyosó

Prónay híveivel megszállta Felsőőrt (Oberwart), majd fittyet hányva a terület kiürítésére vonatkozó parancsnak főhadiszállásának erkélyéről kikiáltotta 1921. október 4-én Lajtabánságnak keresztelt államát. Az alkotmányozó gyűléssel, saját bélyegekkel és címerrel rendelkező állam egészen egy hónapig volt életképes, utána velencei közbenjárással sikeresen kiüríttették a térséget, s az állam megszűnt létezni, Prónay pedig sértődötten élte le életét.

A háború után 1918 és 1921 között 13 olyan államalakulat jött létre, az egykori történelmi Magyarország területén, mely röviddel létrejötte után el is tűnt.

Harmadik kérdés

Miért alkalmazható a Lajtabánságra a kérészállam kifejezés?

Rovarrepkedést imitáló állami működése miatt.

Meg nem határozható területe miatt.

Rövid idejű fennállása miatt.

Gratulálok!

Az első kódszám:

Légy üdvözölve, Szabó Dezső vagyok!

Író, kritikus, újságíró és tanár. Kolozsváron születtem és tanultam, magyar-francia szakos tanárként helyezkedtem el. Novelláimat a Nyugat közölte. Az elsodort falu című regényem országszerte ismertté tett. Antiszemita és németellenes is voltam, nem szerettem a Horthy-rendszert (bár az szeretett engem). Reméltem, hogy Közép- és Kelet-Európa nemzetei képesek az összefogásra.

Ebben a szobában olyan írók, költők munkáiból olvashatsz rövid szemelvényeket, akik Trianon kortársai voltak.

START

Első kérdés

Kinek a naplójából származik az alábbi részlet?

(Segítség: a napló írója nem érte meg a trianoni békediktátum aláírását, és erősen kötődött a Vajdasághoz.) És sajnos nem lett meg az általata remélt „jó béke” sem...

Csáth Géza

Kosztolányi Dezső

Ady Endre

Herczeg Ferenc

„[T]ájékozatlan emberek ültek a diplomáciai főhelyeken. Így jutott Magyarország nem most, hanem a négyévi vérfolyás által egy második Mohácshoz. Azonban az idők kereke nem állt meg, hanem négy év alatt negyvenet forgott. Ha a háború ki nem tör – körülbelül 1950-60-ban jutottunk volna el a perszonálunióhoz, azaz M[agyarorszá]g függetlenségéhez. Ma – itt van az ölünkben.

Most már a fő az, hogy a déli határt meg tudjuk védeni, és idebenn rendet teremteni. Ha ez sikerül, meglesz a jó béke – és a papi vagyonból kitelik az egész hadisarc (9-10 milliárd).

Este halottainkért imádkoztunk.” (1918. november 1.)

Második kérdés

Kinek a verséből származik az idézet?

József Attila

Kosztolányi Dezső

Ady Endre

Babits Mihály

„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége

Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!

Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!

Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!”

harmadik kérdés

Ki írta gyermekének az alábbi sorokat egy régi Trianon-emléknapon?

Karinthy Frigyes

Móricz Zsigmond

Juhász Gyula

Tóth Árpád

„A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt – ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.

De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

Gratulálok!

A második kódszám:

Szép napot kívánok, Hamvas Béla vagyok!

Felvidéki magyar író, gondolkodó. Édesapámat 1919-ben kiutasították Pozsonyból, mert megtagadta a csehszlovák hűségesküt. Budapesten élve könyvtárosként dolgoztam, és kiválóan megtanultam számos élő és holt nyelvet. Esszéimmel és Karnevál című regényemmel szerettem volna sokkolni a kortársaimat, de a Kádár-rendszer végéig mellőzött és tiltólistás voltam. Bár 1968-ban meghaltam, most vagyok igazán népszerű.

Ez a szoba kortárs szerzők Trianonnal kapcsolatos műveit tartalmazza. Jó munkát kívánok hozzá!

START

első kérdés

„Mindannyian Trianon

haszonélvezői vagyunk.

Ha haszon a lét. És

az élvezete: élni.

Ha nem jönnek akkor

a határok, ha nem csorognak

be az ország belsejébe,

mint padlásról az eső,

akkor másfelé tartanak

felmenőink. Az egyik

nem menekül el, a másik

nem marad ott, ahol van.

És ha máshol járnak,

másra találnak,

és máshol más gyerekeik

lesznek, nem mi, nem mi.”

Az alábbi részlet Vörös István kortárs költő Félelemgyerekek című verséből származik. Az olvasottak alapján válaszolj a kérdésre! Miért mondja a vers lírai énje, hogy „[m]indannyian Trianon haszonélvezői vagyunk”?

Mert nagyszüleinknek, dédszüleinknek a sorsát közvetlenül befolyásolta a békediktátum, és ez rajtuk keresztül a mi sorsunkra is hatással van.

Mert a trianoni béke gazdasági fejlődést eredményezett.

Mert azóta csak az élet élvezetével foglalkozunk, és nem törődünk a Trianon okozta traumával.

Mert a magyar ember sírva vigad, és ez megjelenik a Trianonhoz fűződő viszonyában is.

második kérdés

„az én családom úgy van, hogy nem élnek elcsatolt

területeken nagynénik, másod-unokatestvérek.

nekünk ebben a maradékországban van

minden kevés rokonunk, de közülük is csupán

néhánnyal tartjuk a kapcsolatot. róluk is

alig tudok valamit, szinte semmit. jobban ismerek

néhány regényfigurát, akiknek a felmenője

kassán, szabadkán vagy farkaslakán született.”

A következő részlet Jenei Gyula kortárs költő „öröm és bánat” című verséből származik. Az olvasottak alapján válaszolj a kérdésre! Személyes családi érintettség híján honnan szerez tapasztalatokat a lírai én az elcsatolt területeken élőkről?

A családdal való újabb kapcsolatfelvételből.

A maradékországban élőktől.

Szépirodalmi alkotásokból.

A távoli rokonoktól.

harmadik kérdés

„Elcsatolt területek, örök vágyódás, a régi gyerekkorba, egy bátor, boldog jövőbe, aztán a megakadás tűje egy végtelen bakelitlemezen. Önigazolási kísér¬letek, holott Trianon belül van. A zsigerekben éli meg mind, aki érintett. És érintettek vagyunk mindannyian, hiszen emberként egyetlen bolygón érnek a föld alatt a gyökereink egymással össze.”

Csobánka Zsuzsa Emese kortárs költő, író Mentés másként című novellájában olvashatók a következők sorok. Hogyan lehetséges az a prózarészlet alapján, hogy „Trianon belül van”?

Trianon módosította a génjeinket, és így átörökítjük a traumát.

A veszteség érzését mindenki személyesen tapasztalhatja meg, így mindeki érintett, akinek volt már vesztesége.

A veszteséget csak közösségben tapasztalhatjuk meg, hiszen egyedül nem tudjuk átérezni.

Ez csak amolyan prózaírói túlkapás, nem kell komolyan venni, az írók össze-vissza beszélnek.

Gratulálok!

A harmadik kódszám:

Szervusz, Kós Károly vagyok!

Temesvári születésű magyar építész, író, tanár, politikus, szerkesztő. A kolozsvári református gimnázium után a József Nádor Műegyetemen szereztem építész diplomát, nevemhez fűződik a budapesti Wekerletelep megálmodása, ahol teret is neveztek el rólam. Talán nem is gondolnád, de egy általam tervezett épület előtt sétálsz, mikor a Fővárosi Állat- és Növénykert madárházát látogatod meg.

A következőkben a világháború utáni összeomlás társadalmi oldalát ismerheted meg közelebbről.

START

Első kérdés

Ki volt a Kalotaszegi Köztársaság egyik megálmodója?

Hans Suchard

Kós Károly

Tkálecz Vilmos

1918. december 1-én Gyulafehérváron kimondták Románia és Erdély egyesülését. Minden itt élő reménykedett. Reménykedett abban, hogy ezt a békekonferencia nem hagyhatja ennyiben, ám bizonyos csoportok nem nyugodtak bele a passzivitásba, cselekedni akartak.

40 000 lélek sorsát szerették volna megmenteni azok, akik a "nagy román tenger" közepén álló nyelvi sziget területén megszervezték Bánffyhunyad központtal a saját zászlóval, bélyeggel és pénzzel rendelkező, ám az idők viharában szertefoszló miniállamot.

Második kérdés

Hányan lehettek a repatriáltak, vagyis akik betelepültek a trianoni határokon belülre?

8-10 000 fő

400-430 000 fő

15-20 000 fő

Tamási Áron román baktere így szólt Ábelhez: „Jegyezd meg magadnak, hogy most ebben az országban mi vagyunk az urak, románok. [...] De ahogy mi voltunk, legyetek ti is, a fene egyen meg, s hadd kóstoljátok meg a rabigát, s ne szabadjon beszélni érzelmeiteket.”

A fentiek, valamint a békediktátum VII. részének 61. pontja, mely az elcsatolt területeken élőket megfosztotta magyar állampolgárságuktól, sokakat késztetett arra, hogy otthonukat elhagyva visszatérjenek hazájukba.

Harmadik kérdés

Mi lehetett a fent kifejtett probléma alapja?

A munkaerőhiány.

A lakáshiány.

A szénhiány.

Aki otthonát hátrahagyva elindult Budapest felé, még nem az új élet kapuját vette célba, hanem egy kilátástalan, ám a béke által diktált helyzettől elfogadhatóbbnak tűnő kényszerállapotot. A háború utáni években 1500-2000 mellékvágányokra félretolt marhavagon szolgált lakóhelyül a menekülteknek származástól és társadalmi helyzettől függetlenül. Az emberek és a vasúti kocsik zsúfoltsága miatt folyamatosan szűkülő terek egyre nagyobb balesetveszélyt jelentettek, nem beszélve a vagonok közé gyűjtott "konyhai" melléktermékekről, mely a patkányok elszaporodásával magával vonzotta a számos emberéletet követelő vérhas- és tífuszjárványt.

Gratulálok!

A negyedik kódszám:

Egy hagyományőrző vajdasági faluban, Kupuszinán születtem, s gyerekkorom óta fontos része az életemnek az éneklés. 2012-ben első helyeztést értem el a Fölszállott a páva című népzenei vetélkedőben, 2014-ben pedig Junior Prima díjas lettem.

Most Nektek szól a következő dal. Hallgassátok akkora szeretettel, mint amekkorával én dalolom Nektek.

Legyetek figyelmesek, mert a kijutáshoz minden egyes hangra szükségetek lesz.

Sziasztok, Csizmadia Anna vagyok!

START

Tovább

Első kérdés

"[...] Mint az öt millió magyar, akit nem hall a nagyvilág [...]", hangzik el a dalban. Melyik mai állam területén él jelenleg a legnagyobb magyar ajkú népesség?

Szerbia

Szlovákia

Románia

Második kérdés

A dal 2015-ben kapott igazán szárnyra, amikor egy elcsatolt területen lévő futballmérkőzés kezdete előtt Valaskó Ferenc énekelte a melódiát, ami azóta a helyi csapat klubhimnusza lett.

Melyik ez a település?

Szabadka

Nagyvárad

Dunaszerdahely

Harmadik kérdés

Melyik Petőfi-versben található motívummal cseng össze a Nélküled következő sora: „mint a leszakított haldokló virág"?

Megy a juhász szamáron

Föltámadott a tenger

Egy gondolat bánt engemet...

EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...

„Egy gondolat bánt engemet:

Ágyban, párnák közt halni meg!

Lassan hervadni el, mint a virág,

Amelyen titkos féreg foga rág;"

Gratulálok!

Az ötödik kódszám:

Itt az utolsó küldetés.

Még mielőtt a széfhez érnél, kérlek értékeld röviden pontokkal ezt a szabadulószobás projektet itt, vagy részletesebben, szövegesen pedig itt. Sokat segítenél vele.

TOVÁBB

Az esetleges kérdéseket, megjegyzéseket, üzeneteket a balogh.bence@szeged.piarista.hu e-mail-címre tudják elküldeni.

Írd be a helyes kódot!

***

Írd be a helyes kódot!

***

Írd be a helyes kódot!

****

Írd be a helyes kódot!

****

Írd be a helyes kódot!

PRESS OK

Írd be a helyes kódot!

PRESS OK

Írd be a helyes kódot!

INCORRECT

Gratulálok!

A képre kattintva töltheted le a díjad.

Trianon100_public

More creations to inspire you

KITCHEN NIGHTMARES

LET´S LEARN ABOUT THE UK!

FAIRY TALES

DETECTIVES GAME ELEMENTARY

FIND THE IMPOSTOR!

AGAINST THE BROTHERHOOD OF THE MIND

CAMP ESCAPE ROOM

Transcript