Összefoglalás

A magyarság

történetének kezdetei. Az Árpád-ház

bemutatja

Összefoglalás

START

Bea néni

Bevezető

"S merre zúgnak habjaiTiszának, Dunának,Árpád hős magzatjaiFelvirágozának"

5. rész

7. rész

4. rész

3. rész

2. rész

1. rész

6. rész

1. rész

Vándorlás a pusztán

Kezdjük!

Őseink kedvelték a solymászatot. A befogott sólymot hosszasan idomították. Fejére süveget húztak, egy hívószót mondogattak neki. Ezzel hívták vissza, miután a sólyom lecsapott a kis vadra, és megölte azt.

A mondák szerint a magyarok a hunoktól származnak. A nyelvtudósok viszont bebizonyították, hogy a magyar nyelv a finnugor népek nyelvével rokon. A finnugor eredetű szavak adják az alapszókincs nagy részét (pl.: testrészek - fej, állatok - fecske, tárgyak - fazék, rokonságra utaló szavak - atya).

A régi magyar társadalom nagycsaládokból állt. A nagycsaládban 3-4 nemzedék élt együtt, hogy el tudják látni az állatokkal és a földműveléssel kapcsolatos feladatokat. A nagycsaládok nemzetségeket alkottak, a nemzetségek pedig törzsekbe szerveződtek. A törzsekben lévő sok lovas férfi nagy katonai erőt jelentett.

Oldd meg a feladatot!

2. rész

Kezdjük!

A honfoglalás

Őseink a "népvándorlások" idején az Urál-hegység vidékéről délnyugati irányba vándoroltak. A Fekete-tengertől északra lévő szállásterület keleti részét Levédiának, a nyugatit pedig Etelköznek (Folyóköznek) nevezték. Innen indult az új haza birtokbavétele. A Vereckei-hágón keresztül nyomultak be a Kárpát-medencébe. 895 tavaszán indult a honfoglalás, és 900-ra befejeződött.

Elődeink hadi sikerei nem csak harcosaik nagy számának és erős törzsszövetségének köszönhették, hanem jellegzetes könnyűlovas harcmodoruknak is. Gyors lovaikon meglepték, bekerítették ellenfeleiket. Kerülték a közelharcot, távolról nyilaztak. Fő fegyverük az íj, a kard és a kopja volt. Az előkelők bőrpáncélt viseltek. Rengeteget gyakoroltak. Lóháton, hátrafelé is félelmetes pontossággal találtak célba. Ezt a kengyel ismerete tette lehetővé számukra. Fontos szerepük volt annak elterjesztésében Európa szerte.

A magyarok között sok kézműves mester élt. Fazekasok, nyergesek, szíjgyártók, csontművesek, íjmesterek. Az ötvösök, aranyművesek sem voltak ritkák. A sírokban ragyogó szépségű tarsolylemezt is találtak. A férfiak övükön viselték, mindennapi eszközeiket, vágó- és tűzcsiholó szerszámaikat tartották benne. A férfiak ékességei a fegyverek (íjak, szablyák) voltak.

Oldd meg a feladatot!

3. rész

Az ősi magyar hitvilág.A kalandozások

Kezdjük!

Őseink hite szerint a halottak tovább élnek az égi világban. A holttestek mellé tárgyakat temettek (szerszám, fegyver, ékszer). A lovas temetkezés is a túlvilághitre utal. Hitük szerint egymás felett párhuzamos világok vannak, s ezeket az életfa köti össze. Csak a különleges képességekkel rendelkező táltos (sámán) képes feljutni a tetejére, kapcsolatot teremteni az istenekkel. A gyógyítás is az ő feladata volt.

A magyarok első uralkodócsaládját Árpád-háznak nevezzük. Árpád dédunokája Géza (972-997) tanult a kudarcból. Tudta, hogy békét kell teremteni az ellenséges országokkal. Fiát, Vajkot megkereszteltette, és feleségül kérte neki Gizellát, a bajor herceg lányát, akivel együtt térítő papok érkeztek az országba. Pannonhalmán elkezdték építeni az ország első bencés kolostorát és iskoláját.

Oldd meg a feladatot!

4. rész

A keresztény magyar állam megalapítása

Kezdjük!

Szent István megparancsolta a kereszténység felvételét. Minden tíz falu közösen építsen föl egy templomot. Kötelező templomba járás. Bevezette az egyházi adót, a tizedet. Püspökségeket alapított. Esztergomot érseki rangra emelte. Szívesen tartózkodott Fehérvárott. Az ország területét vármegyékre osztotta. Mindegyik központja egy királyi vár volt. Az ispán felelt a rendért. A belső nyugalom érdekében törvényeket hozott.

Géza fejedelem fiára, Istvánra hagyta a fejedelemséget. Géza testvére, Koppány is magának követelte a hatalmat. István a keresztény öröklés, Koppány pedig a pogány hagyományok jogán követelte a hatalmat.

István legyőzte Koppányt. Elrettentésképpen testét felnégyeltette, és a négy legfontosabb vár kapujára kitűzette. Az erdélyi urak így is szembeszálltak vele, és csak hosszú harcban tudta legyőzni őket. Nyugatról jött vitézek is segítették. Földadományokkal hálálta meg nekik.

I. (Szent) István (997-1038) apjától fejedelmi tisztséget örökölt. Az 1000. év karácsonyán keresztény módon királlyá koronáztatta magát a pápától koronával Esztergomban. Ő lett a keresztény magyar állam első királya.

István nővére fiát, Pétert jelölte utódjául. Péter Velencében nevelkedett, így idegennek tekintették. A magyar urak fellázadtak Péter ellen, Aba Sámuelt választották királynak. Péter legyőzte a német császár segítségével, és a császár hűbérese lett. Vazul (akit István megvakíttatott) fia, András legyőzte Pétert. András testvére, Béla is igényt tartott a trónra. Fegyverrel támadt testvérére, és le is győzte. I.Andrást a tihanyi kolostorban temették el.

István fiát, Imrét szánta a trónra. Nagy gondot fordított a neveltetésére. Egy tudós püspököt, Gellért papot kérte fel tanítására. István "Intelmek" című művében foglalta össze uralkodói tapasztalatait. Imre nem sokkal házassága után vadász balesetben életét vesztette.

Oldd meg a feladatot!

5. rész

A Magyar Királyság megerősítése

Kezdjük!

A német császár kényszeríteni akarta I.Andrást, hogy legyen a hűbérese. A császár hadseregével két ízben (Vértes, Pozsony - Búvár Kund) is Magyarországra támadt, de mindkétszer magyar győzelemmel ért véget. András fia elvette a császár lányát, ezzel erősítve a békét. A másik gondot a pogánylázadások jelentették. Vissza akartak térni a pogány hitre. Vata vezetésével fellázadtak. A háború sok áldozattal járt. Gellért püspököt is megölték. A lázadások leverése után az ország keresztény maradt.

I. (Szent) László háborúkban feldúlt országot örökölt. Sokan nem akartak jobbágyok lenni. Gyakori volt a kóborlás, és ilyenkor lopni kényszerültek. László nagyon szigorú törvényeket hozott. Aki egy tyúk értékénél többet lopott, azt felakasztották. Megtiltotta a kóborlást. A letelepítettek kötelesek voltak szolgálni új földesurukat, és terményük egy részével adózni. A külső ellenséggel szemben védelmezte az országot. A kunok újra és újra megtámadták az országot. A csatákban maga a király vezette a sereget, ezért nevezték lovagkirálynak. Hódításai során Horvátországot a saját királyságához csatolta. Jó viszonyra törekedett a német császárral és Bizánccal, ezért feleségül vette a Bizánci császár lányát.

Kötelezővé tette a templomba járást (verés a távol maradóknak). Szigorú törvényeket hozott a pogány szokáshoz ragaszkodók ellen. Szentté avatta többek között István király, Imre herceget és Gellért püspököt.

Oldd meg a feladatot!

6. rész

A tatárjárás

Kezdjük!

IV. Béla nem osztogatott birtokokat, sőt vissza is vett a báróktól. Éreztetni akarta a királyi hatalom elsőségét. A bárók gyűlölték. Béla a tatárok ellen a kunok segítségét kérte, cserébe befogadta őket. A kunok nem hagytak fel nomád életükkel, azért gyűlölték őket. Kémeknek hitték őket, megölték a kun vezért. A kunok ezért pusztítva, dúlva kivonultak az országból.

Julianus barát három társával elindult felkutatni a keleten maradt magyarokat. A domonkos szerzetes fél évet vándorolt, mire megtalálta őket. Érdekes, hogy több száz év elteltével is megértették egymást. A keleti magyarok szörnyű hírrel fogadták: A tatárok le akarják igázni Európa minden népét!

Oldd meg a feladatot!

7. rész

A "második honalapítás"

Kezdjük!

A tatárok kivonulása után IV. Béla birtokokat adott a báróknak, de kővárat kellett emelniük. Ekkor épült Visegrád és Buda vára is. A városoknak is megparancsolta, hogy falakat kell építsenek. Cserébe csak a királynak kellett adózniuk, és az ispán helyett bírákat nevezett ki. Ezek voltak a szabad királyi városok.

A tatár pusztítás után sok helyen a falvaknak csak romjai maradtak. A földesurak külföldről hívtak embereket. Ők a telepesek. Kedvezményeket kaptak a Magyarországra költözéshez. Visszahívták a kunokat is. Velük együtt érkeztek a jászok is. Sokáig elkülönülve éltek, csak ritkán házasodtak magyarokkal. Lassan átvették a keresztény vallást és a magyar nyelvet is.

1290-ben II. András unokája, III. András került a trónra. 1031-ben beteg lett és meghalt. Ő volt Árpád fejedelem utolsó férfiági rokona. Ezért mondták, hogy kihalt az Árpád-ház.

III. András idejére a bárók hatalmas birtokokat gyűjtöttek. Néhányan közülük úgy éltek, mintha királyok volnának. Őket kiskirályoknak nevezték. Saját hadseregük volt. Leghatalmasabb köztük Csák Máté, aki pénzt is veretett.

Oldd meg a feladatot!

Írd be az első számot!

2

3

4

5

6

7

8

9

1

0

Írd be a második számot!

2

3

4

5

6

7

8

9

1

0

Írd be a második számot!

2

3

4

5

6

7

8

9

1

0

Írd be a harmadik számot!

2

3

4

5

6

7

8

9

1

0

Írd be a harmadik számot!

2

3

4

5

6

7

8

9

1

0

Írd be az utolsó számot!

2

3

4

5

6

7

8

9

1

0

Írd be az utolsó számot!

2

3

4

5

6

7

8

9

1

0

Vissza

Gratulálok!

Újrakezdés?

Jöhet az utolsó akadálypálya!