Híres magyar zeneszerzők

(Gyula, 1810—Budapest, 1893).

(Doborján, 1811—Bayreuth, 1886)

(Nagyszentmiklós, 1881—New York, 1945)

(Kecskemét, 1882—Budapest, 1967)

(Budapest, 1948. május 27. – )

HÍRES MAGYAR ZENESZERZŐK

ERKELFERENC

LISZTFERENC

BARTÓK BÉLA

KODÁLYZOLTÁN

PRESSERGÁBOR

"A muzsika már csak ilyen, megszépíti a világot, megkönnyíti a szívünket, magával ragad, meghat és megnyugtat."

Ez a genially a következőképpen működik: - A kottafejre kell vinni az egeret. Megjelenik a zene- szerző képe. - Az alatta levő névre kattintva továbbmegy a zene- szerzőről írt rövid bemutatóra. - A violin kulcsra kattintva az adott zeneszerző néhány alkotását kell meghallgatni. - A zenék után a házikóra kattintva kell visszatérni a címoldalra, és a következő zeneszerzőre stb. - Az utolsó zeneszerző után kvízek következnek. Itt a kérdések szerint kell továbbhaladni. Ha valamelyik kérdés megválaszolásában bizonytalan vagy, akkor a házikóra kattintva vissza lehet térni a fő- oldalra, és belenézni a zeneszerzőről írtakba, illetve a műveikbe.

Erkel Ferenc

Erkel zenésítette meg Kölcsey Himnuszát is.

Operái: Bátori Mária, opera 2 felvonásban (1840) Hunyadi László, opera 4 felvonásban (1844)Bánk bán, opera 3 felvonásban (1861) Sarolta, vígopera 3 felvonásban (1862) Dózsa György, opera 5 felvonásban (1867)Brankovics György, opera 4 felvonásban (1874) Névtelen hősök, opera 4 felvonásban (1880)István király, opera 4 felvonásban (1885)

Az 1810. november 7-én Gyulán, apai ágon muzsikus felmenőktől született Erkel Ferencet elsősorban a magyar nemzeti opera megteremtőjeként tiszteljük, jóllehet a magyar zenei művelődést napjainkig szolgáló intézményhálózat létrehozása legalább annyit köszönhet szervezői géniuszának. Az ő nevéhez fűződik a magyarországi zenés színjátszás alapjainak megteremtése, de éppúgy neki köszönhető a hazai kórusmozgalom felvirágoztatása, mint ahogy oroszlánrészt vállalt a felsőfokú zeneművészeti képzés feltételeinek megteremtésében is.

Hallgassátokszeretettel Erkel Ferenchárom népszerűoperaslágerét.

Liszt Ferenc

Kora egyik legkiemelkedőbb, lenyűgöző hatású zongoraművésze, merészen újító zeneszerző, karmester, nagy vonzáskörű pedagógus és zenei író. Magyarország hűséges szülötteként páratlan nyitottsággal szívta magába mindazokat az értékeket, amelyekkel mozgalmas élete során Európa különböző országaiban találkozott, ugyanakkor mindenütt önzetlenül és hatékonyan hozzájárult a zenei kultúra fejlődéséhez.

1 Eredeti művek 1.1 Opera 1.2 Egyházi kórusművek 1.3 Világi kórusművek 1.4 Zenekari művek 1.4.1 Szimfonikus költemények 1.4.2 Egyéb zenekari művek 1.5 Versenyművek 1.6 Kamarazene

Művei

1.8 Zongora négykezesek 1.9 Művek két zongorára 1.10 Orgona 1.11 Dalok

2 Kivonatok, átiratok, fantáziák

3 Zongora és zenekari művek

4 Dalok és zenekari művek

5 Kamaraművek

1.7 Zongoraművek 1.7.1 Etűdök 1.7.2 Egyéb művek 1.7.3 Táncok 1.7.4 Nemzeti témájú művek

Liszt Ferenc néhány népszerű zongoraművétszeretném megmutatninektek.

Bartók Béla

Világhírű zeneszerzõ, zenetudós és zongoraművész. Pályáját Pozsonyban kezdte, majd a budapesti Zeneakadémián folytatta. Zongoraművészi tehetségét Pozsonyban, Bécsben, Angliában és Berlinben is ünnepelték. Kossuth-szimfóniájának (1904) nagy sikerű budapesti bemutatóját követően kezdte módszeres népdalgyűjtői munkásságát, amely zeneszerzői pályájában is döntő fordulatot hozott. 1906-ban Kodállyal karöltve kiadta a Magyar népdalokat, s e népi-nemzeti forrásra építve kialakítják az új magyar zenei stílust. A háború után több szerzeményét először külföldön mutatták be, nagy sikerrel. (1926-ban Kölnben A csodálatos mandarint, 1927-ben Majna-Frankfurtban az I. zongoraversenyt, 1934-ben Londonban a Cantata profanát stb.) A háborúban kivándorol Amerikába, ott írja késői remekműveit. A Fából faragott királyfit, A kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint a világ színpadain megalkotásuk óta sikerrel játsszák, csakúgy mint a hangversenytermekben híres zeneműveit, pl. a Cantata profanát, a Concertót vagy a III. zongoraversenyt.

Bartók Bélától főleg gyerekeknek szóló zeneműveket mutatok meg nektek.De van köztük olyan is, ahol maga Bartók Bélazongorázik.

Kodály Zoltán

Világhírű zenepedagógus, zeneszerzõ, népzenekutató tudós.

1905-től kezdte népdalgyűjtői munkásságát, amelyet fél évszázadon át folytatott, s ami közrejátszott egyéni zenei stílusa kialakulásában. Zenepedagógusi pályáját a Zeneakadémia tanáraként 1907-től kezdte, s élete végéig folytatta. Budapest fennállásának 50. évfordulójára komponálta világszerte sikerrel játszott művét, a Psalmus Hungaricust, majd 1926-ban az ugyancsak világhírűvé vált Háry János címû daljátékot. 1925-től kezdte az iskolai ének- és zenetanítás reformját, az énekkari mozgalom fejlesztését, a nemzeti gyökerekbõl táplálkozó zenei tananyag és módszerek kialakítását. Kórusműveket, iskolai ének-zene tankönyveket írt, s 1940-től az ő irányításával kezdődött a Magyar Népzene Tára sorozatának kiadása a Magyar Tudományos Akadémián. Sorra születtek híres művei, a Marosszéki táncok, a Székelyfonó, a Galántai táncok, a Kállai kettős és a Budavári Te Deum. A háború után a Magyar Tudományos Akadémia őt választotta elnökévé. Az egyházi zenét is megújította szerzeményeivel (Missa brevis, Csendes mise, Magyar mise).

Szerintem sok dal ismertek innen, csak talán eddig nem tudtátok, hogy Kodály Zoltán dolgozta fel, illetve szerezte őket.

Presser Gábor

Presser Gábor (Budapest, 1948. május 27. –) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes, érdemes művész.

"Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is, … de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki. Én magamat csak egy zeneszerzőnek tartom, aki néha elénekli a dalait, … néha szöveget is írok."

Számtalan előadónak írt dalokat, pályafutása elején leginkább az Omega együttes számára, majd természetesen „saját” együttesének, a Locomotiv GT-nek. Zorán szinte összes, Kovács Katinak pedig négy albuma is az ő műve. Írt dalokat Rúzsa Magdinak és Oláh Ibolyának is.Nem hagyható ki művei közül több népszerű színházi mű, filmzene, mesejáték sem.

Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973, musical) Harmincéves vagyok (1975, musical) Jó estét nyár, jó estét szerelem (1977, musical) A sanda bohóc (1981, musical)

A padlás (1988, musical) Szent István körút 14. (1998, musical) Túl a Maszat-hegyen (2005, bábmusical) Magyar Carmen (2007, táncdráma)

Színházi darabok:

Ebből a kis összeállításból is látszik, hogy milyen sok előadóval dolgozott együtt Presser Gábor.

KVÍZ

A ZENESZERZŐKRŐL

START

Ki az, aki Kodály Zoltánnal együtt adta ki a Magyar népdalokat?

Bartók Béla

Kodály Zoltán

Presser Gábor

Liszt Ferenc