Egy kis olimpiatörténet

Egy kis olimpiatörténet

Kattintsatok a lángokra!

Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olümpiák mintájára, 1503 év elteltével – 1896-ban Athénban kezdődött el. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezhette. A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték, 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak. Olimpiai sportágnak nevezzük a nyári és a téli olimpiai játékok versenyszámait. A jelenlegi olimpiai program 35 sportágat tartalmaz 53 szakággal. A nyári olimpiai játékokon 28 sportág 38 szakága szerepel mintegy 300 versenyszámmal, a téli olimpiai játékokon pedig 7 sportág 15 szakággal és körülbelül 80 versenyszámmal. A versenyszámok száma és típusa olimpiáról olimpiára változhat. Minden olimpiai sportágat egy-egy nemzetközi szövetség képvisel.

Az olimpiai lángot – a mozgalom másik fontos jelképét – minden játékot megelőzően a görögországi Olümpiában gyújtják meg, csupán a Nap melege segítségével. Innen – ha lehetséges – egymást váltó futók juttatják el az adott olimpia rendező városáig, és ezzel a lánggal gyújtják meg a nyitóünnepségeken az olimpiai stadionban elhelyezett hatalmas fáklyát, amelynek lángja a játékok végéig lobog. Olimpiai láng 1928 óta szerepel a játékokon, de csak 1936-tól vitték körbe a Földön.

Ez az öt egybefonódó karika szimbolizálja az öt kontinens egységét, és ez a szimbólum szerepel fehér alapon az olimpiai zászlón is. Az öt karika színei (fehér, vörös, kék, zöld, sárga és fekete) közül legalább egy a világ minden nemzetének zászlajában szerepel.

Olvassátok el az olvasmányt a 184. oldalon!

Hajós Alfréd

Kattintsatok a kérdőjelekre!

Hajós Alfréd magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda

Hajós Alfréd sírja

Gerevich Aladár

Gerevich Aladár (Jászberény, 1910. március 16– Budapest, 1991. május 14.) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző. Felesége: Bogáthy Bogen Erna olimpiai bronzérmes (1932) tőrvívónő. Fiai: Gerevich Pál világbajnok, csapatban kétszeres olimpiai bronzérmes (1972, 1980) kardvívó, edző és Gerevich György kardvívó, edző.

Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok

Gerevich Aladár sírja

Egerszegi Krisztina

Egerszegi Krisztina (Budapest, 1974. augusztus 16. –) ötszörös olimpiai-, kétszeres világ-, és kilencszeres Európa-bajnok magyar úszó. Egyike a modern olimpiák legsikeresebb magyar sportolóinak, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok 1988 óta. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje.

Kőbán Rita

Kőbán Rita (Budapest, 1965. április 10. –) kétszeres olimpiai bajnok magyar kajakozó. 1980-ban szerezte meg első felnőtt magyar bajnoki érmeit. 1981-ben két bronzérmet ért el az ifi Eb-n és győzött az IBV-n. 1982-ben a Csepel SC-hez igazolt. 1983-ban ifi Európa-bajnok lett és az IBV-n is két aranyat szerzett. Első felnőtt világversenyen szerzett győzelmét 1985-ben ünnepelhette, amikor párosban világbajnoki ezüstérmes, négyesben pedig bronzérmes lett. Egy évvel később világbajnok volt négyes kajakban. 1987-ben vb-ezüstérmes volt négyesben, negyedik egyesben, ötödik párosban. Az 1988-as szöuli olimpián női kajak négyesben olimpiai ezüstérmet szerzett, Egyéniben negyedik volt. Ugyanebben az évben szerezte első egyéni aranyérmét a magyar bajnokságban.

A 2020. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén XXXII. nyári olimpiai játékok, több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény. A világjárvány miatt várhatóan 2021-ben rendezik meg Tokióban.